Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Elveink

Az idegen szavak és a hangzás

Hozzászólás

Minden nyelvnek saját hangzásvilága van. Ami elüt attól, az abban a nyelvben csúnya. A körülöttünk lévő nyelvek mind szegről-végről rokonai egymásnak, ezért az ún. nemzetközi szavak szervesen illeszkednek beléjük, mégis mindegyik a maga képére formálja őket. A magyar nyelv egyik jellegzetessége a hangrend, vagyis hogy eredeti szavainkban vagy csupa mély, vagy csupa magas hangok vannak, [...]

A cikk folytatódik...

,,Tanuljunk könnyen rovásírni!” – Köszönet Ráduly Jánosnak a bölcs megoldásért!

Hozzászólás

Tegyünk ékezetet a hosszú magánhangzókra! Mert ősi magyar írásunk, a rovás „még mindig nehézkes, még mindig bonyolult.” A neves kibédi tanár, néprajztudós, költő-író 2004-ben jelentette meg kis könyvét. Fontos üzenet ez Székelyföldről. Köszönjük a figyelmeztetést. S ezúton is kérem székely nemzettársainkat, hogy a székely-magyar rovás művelésében ne a kis-magyarországi példákat kövessék. Hogy miért? A felelet [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvjárások és köznyelv

Hozzászólás

A 2014. évi anyanyelvi pályázat a nyelvjárásokról szólt, a magyar nyelv napja alkalmából az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Művészeti Akadémia által tartott rendezvények témája is ez volt. Hoppál Péter államtitkár  ünnepi beszédében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy egyre kevesebben beszélnek nyelvjárásban. 2010-ben az Írók Alapítványa rendezett média-kerekasztalt a nyelvjárásokról nyelvészek és média-képviselők részvételével. Már ott [...]

A cikk folytatódik...

Idegen szavak

1 hozzászólás érkezett eddig

Az idegen szavakkal való küszködés mindig az egyik legfontosabb tárgya volt a nyelvművelésnek. Mégis rengeteg idegen szó nyomult nyelvünkbe. Mi lenne, ha nem küzdöttünk volna ellenük? Akkor talán már nem is magyarul beszélnénk. Az idegen szavak divatja manapság mértéktelenül elharapódzott. Nemcsak nyakló nélkül veszünk át angol szavakat, hanem fölmelegítenek olyan idegen szavakat, amelyeknek már sikerült [...]

A cikk folytatódik...

(Félre)szólások

5 hozzászólás érkezett eddig

Jókai Anna mesélte, hogy ëgy fordítója nëm értëtte, miért ad a regényhős vizet az egereknek. Ugyanis itatta az egereket. A szólások majdnëm olyan szilárd részei a nyelvnek, mint a szavak. Bennük sűrűsödnek közös élményeink, történelmünk a tatárjárástól napjainkig: Nëm hajt a tatár. Nëm oda Buda. Több is veszëtt Mohácsnál. Nëm enged a 48-ból. Lëesëtt a [...]

A cikk folytatódik...

A magyarítás elvei, módszerei

4 hozzászólás érkezett eddig

Ha új fogalom jön be olyan idegen elnevezéssel, amely nem illik a magyar nyelvbe, gondolkodjunk el a fogalom tartalmán, és annak alapján keressünk megfelelő magyar szót. 1. A tükörfordítás ritkán jó megoldás, mert a különböző népeknek különböző a gondolkodásmódjuk. 2.  Hasonlóság vagy egy lényeges elem alapján alkalmazhatunk egy meglévő szót az új fogalomra. Abban a [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvművelési elveink

Hozzászólás

A nyelvi rendszert a nyelvközösség évezredek alatt alakította ki, de folyamatosan alakítja is, mert az élet is változik. A minták egymásra épüléséből kialakult rendszert írták le azután a nyelvészek nyelvtanként. Kérdés olyankor vetődik fel, amikor a nyelvszokás meginog. Éppen ezért farkába harapó kígyó az olyan nyelvművelés, amely a nyelvszokást teszi meg egyetlen mércéül: ha már [...]

A cikk folytatódik...