Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelési elveink

A nyelvi rendszert a nyelvközösség évezredek alatt alakította ki, de folyamatosan alakítja is, mert az élet is változik. A minták egymásra épüléséből kialakult rendszert írták le azután a nyelvészek nyelvtanként. Kérdés olyankor vetődik fel, amikor a nyelvszokás meginog. Éppen ezért farkába harapó kígyó az olyan nyelvművelés, amely a nyelvszokást teszi meg egyetlen mércéül: ha már sokan mondják úgy, akkor az a szabályos. A nyelvi szokás nagymértékben függ a műveltségtől, és sajnos nem a műveltek vannak többségben. Amíg valakit zavar egy jelenség, nem lehet letisztult nyelvszokásról beszélni. Az ösztönös nyelvőrzőt viszont minden változás, eltérés zavarja. Mi nem vetünk el minden változást, hanem megvizsgáljuk, előnyére vagy hátrányára van-e a nyelvnek a vitatott jelenség, vagy esetleg közömbös. Milyen szempontok alapján tudjuk ezt eldönteni?

1. Kifejező erő: Árnyaltabb, pontosabb kifejezést tesz-e lehetővé az új jelenség, vagy éppen homályosabbat?

2. Rendszer: Illik-e a vitatott jelenség a meglévő nyelvi mintákhoz, fokozza-e a szabályosságot, vagy gyengíti?

3. Hagyomány: A nyelv maga hagyomány. Nem csak jelenlegi nemzettársainkkal köt össze, hanem a régiekkel is. Éppen ezért fontos, hogy minél állandóbb legyen. Ha semmi sem indokolja a változtatást, akkor az eredeti, a régi a jobb, a mérce. A régies kifejezés akkor sem hiba, ha már általánossá vált egy újabb megoldás.

4. Hangzás: Bár a hangrendszer is a nyelvi rendszer része, ezt külön is kiemeljük. A magyarba nem illenek a mássalhangzó-torlódások, s bár lazul a hangrend, némely magánhangzók nem illenek egymás mellé. Ennek az idegen szavak megítélésénél van jelentősége. Fontos tényezője a beszéd értelmességének és a magyaros hangzásnak a hangsúly és a hanglejtés is.

5. Tömörség: A magyar nyelv egyik erényének tartjuk, hogy kevés szóval sokat tudunk kifejezni. Helytelenítjük a terjengős kifejezéseket. Vannak azonban a tömörítésnek nem magyaros válfajai – erről a nyelvhelyesség fejezetben részletesen szólunk.

6. Szükségesség:  Ad-e többletet az új eszköz, vagy van ugyanolyan értékű régi?

7. Változatosság: Ez szépészeti szempont, sok rokon értelmű szavunk révén tág tere van, de a változatosság nem akkora érték, hogy idegen szavakkal, mesterkélt kifejezésekkel váltogassuk a megfelelő magyar szót.

(8. Tekintély: Híres emberek, közszereplők példája igen ragadós. Ezért nekik nagy a felelősségük. Jót és rosszat egyaránt el tudnak terjeszteni. Nem lesz jó valami attól, hogy X vagy Y híres ember is úgy mondta vagy írta. Csak akkor hivatkozunk tekintélyre, ha jót terjeszt.)

Nem könnyű eldönteni, mikor melyik szempont a fontosabb. (Hasonló ez a gyerekek döntési játékára, a „kő, papír, olló“-ra: a papírt vágja az olló, az ollót kővel fenik, de a követ be lehet csomagolni papírba.) A többség elve csak akkor dönt, ha minden egyéb szempontból egyformán jó a két megoldás.

Buvári Márta

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés