Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Érdekességek

Az igei és főnévi ragozás egysége

Hozzászólás

Vajon észrevették-e már, kedves hallgatóim, hogy az igeragozás és a birtokos személyragozás közt azonosságok vannak? hozom – arcom; nézed – mézed, varrja – karja, hallunk – halunk; vertëk – vérëtëk; nézik – kezük. Láttuk, a legtöbb birtokos rag a tárgyas igeragozással cseng össze, csak a többes szám első személyű származik az alanyi ragozásból: tárgyas ragozás: [...]

A cikk folytatódik...

Ütközések

Hozzászólás

1.)Tiszta víz a ruhám, és ez a te lelkeden szárad! 2.) Mostanában a szép dús haj olyan ritka… 3.) Az üzleti találkozómat egy evőeszközboltnál beszéltem meg. Kések. 4.) A hóhért grimaszversenyre küldték. 5.) Honnan jött az a kifejezés, hogy mindent becsmérel? – Ócsáról. 6.) Impotens vagy? – Eddig ezt senki sem állította! 7.) Hogyan lehet [...]

A cikk folytatódik...

A szavak előjele

Hozzászólás

Mostanában gyakran hallani az elit szót rosszalló értelemben. Például: A magyar kormány demokratikus Európai Uniót akar, amelynek belső viszonyait… az európaiak határozzák meg, nem pedig egy brüsszeli bürokratikus elit… Elitellenes polgármestere lett Rómának. Az elit bukása. Az elit francia eredetű szó, az élire ’választani’ szóból származik, tehát jelentése eredetileg ’választott, kiválasztott’. Ennek megfelelően eredetileg pozitív [...]

A cikk folytatódik...

Hajlító elemek a magyarban

Hozzászólás

A magyar nyelv köztudomásúan a ragozó nyelvek típusába tartozik. Az ún. indoeurópai nyelvek hajlítóknak vannak elkönyvelve. A hajlítás azt jelenti, hogy a szavak jelentés-módosítását, például az igék idejét, számát, személyét, a főnevek többes számát, mondatbeli helyzetét a tő egyes hangjainak megváltoztatásával (vagy azzal is) fejezik ki. A ragozó vagy toldó nyelvek pedig változatlan tőhöz ragasztják [...]

A cikk folytatódik...

Egy kis számtan

5 hozzászólás érkezett eddig

A nyelv nem matematika – szoktuk mondani, ha nem találunk logikusnak valamit a nyelvben. A számviszonyok nyelvi megfogalmazása olykor gondot  okoz a mai embernek. Mit jelent az, hogy másodmagammal? A másodpéldány egy második példány. Akkor hát a másodmagam egy második én? Nem egészen, de egy hozzám hasonló, egy másik ember. Az eredeti közösségi gondolkodásra vall, [...]

A cikk folytatódik...

Secperc

Hozzászólás

Tisztelt Legfőbb Nyelvész Elnökség! Ezt muszáj elmondanom. G. Gergőke egyszer azt írta egy blogon, hogy seperc alatt elintézett valamit. Új szó volt a seperc, Gergőke találmánya. A blog olvasottságának hála, villámgyorsan elterjedt a szó. Seperc, hűha, ez aztán zsír! (A zsírról még szólok.) A leíró nyelvész résen volt. Új szó, stip-stop én találtam, leírom. Zs. [...]

A cikk folytatódik...

A magyar nyelvművelés éve – Bárczi Géza Ünnepi Esztendő

Hozzászólás

A MAGYAR NYELVMŰVELÉS ÉVE – BÁRCZI GÉZA ÜNNEPI ESZTENDŐ 120. éve születëtt a XX. század ëgyik legkiemelkëdőbb magyar nyelvtudósa. A fiatalok csak kevéssé ismerik életművét, pedig szinte a magyarnyelv-tudomány mindën ágában jelëntőset alkotott: nyelvtörténet, hangjeltan (fonëtika), szóalaktan, szófejtés-szóeredëztetés, szóértelmezés, nyelvjáráskutatás, mai magyar nyelv, rétegnyelvek, nyelvművelés. Az ünnepi esztendőben kiadványokkal, rëndëzvényëkkel és népszërű nyelvművelő, illetve nyelvtudományi [...]

A cikk folytatódik...

Leltár

1 hozzászólás érkezett eddig

Némely körökben dogmának számít, hogy a nyelv nem romlik, nem is romolhat, csak változik. Megpróbálom számba venni, mi minden veszett ki egészen vagy majdnem nyelvünkből az utóbbi egy-két évszázadban. Volt több múlt időnk, hasonlóan az indogermán nyelvekhez. Egy régi bibliafordítás egyetlen mondatáben három szerepel: Megfordolván Péter, látá az tanejtványt követvén, kit szeret vala Jézus, és [...]

A cikk folytatódik...

Szёr

2 hozzászólás érkezett eddig

A szër ősi szó. Rokonai mёgtalálhatók a finnugor nyelvek közül a vogulban, az osztjákban, a cseremiszben, a zürjénben, a szamojéd nyelvek közül a tavdiban, a török nyelvek közül az ujgurban, a jakutban, a törökben, továbbá a perzsában, sőt, a latin nyelvekben is, de sehol sincs akkora szóbokra, mint a magyarban: szërkeszt, szërkëzet, rëndszër, szërëz, szërződés, [...]

A cikk folytatódik...

Játsszunk ëszpërentét!

Hozzászólás

  ËSZPËRENTE—MAGYAR SZÓMAGYARÁZATOK  ÉS NÉHÁNY FORDÍTÁS REJTVÉNYMONDATOK MËGOLDÁSSAL ËGYÜTT TELJES, IGAZI ËSZPËRENTE Segédjeles kiadás, eë-vel jelölve „S mert nagyon szeretem, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegenek kecskemekegéshez hasonlítják. Igaz rengeteg e hemzseg benne. A nép füle nem is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel. Színező tulajdonságán kívül értelemtisztázó szerepe is van a [...]

A cikk folytatódik...
1. oldal. Összesen 2 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
12