Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Egy kis számtan

A nyelv nem matematika – szoktuk mondani, ha nem találunk logikusnak valamit a nyelvben. A számviszonyok nyelvi megfogalmazása olykor gondot  okoz a mai embernek.

Mit jelent az, hogy másodmagammal? A másodpéldány egy második példány. Akkor hát a másodmagam egy második én? Nem egészen, de egy hozzám hasonló, egy másik ember. Az eredeti közösségi gondolkodásra vall, hogy szinte azonosulunk embertársunkkal.

Még érdekesebb a harmadmagammal kifejezés. A harmadot törtszámnévként ismerjük, a sorszámnév a harmadik, de az -ik végződést ugyanúgy nem mindig tesszük ki, mint a másod esetében: harmadszor, az harmadik alkalommal; a harmadosztályú azt jelenti, hogy gyenge, rossz minőségű; a harmadrangú a rangsorban csak a harmadik. A harmadfokú ítélet a harmadik eljárás eredménye. A harmadéves egyetemista nem egyharmad éve jár az egyetemre, hanem harmadik éve. Tehát a harmadmagam három magamfajta: én és még kettő. A -val rag miatt azt gondolhatnók, hogy a három rajtam kívül van, de ez a kifejezés a másodmagammal mintájára készült, tehát összesen vagyunk hárman. A harmad alighanem azért lett törtszámnév, mert a harmadik rész, azaz a háromfelé való osztás eredménye.

Ezek után lássuk, mit jelent a harmadfél. Talán a félnek a harmadrésze? Vagy – a harmadmagam mintájára – háromszor fél? Nem, azt másfélnek mondjuk. Másfél, azaz egy egész, a második pedig csak fél. Ugyanígy a harmadfél azt jelenti, hogy van két egész, a harmadikból pedig csak fél.

Pálóczi Horváth Ádám  Ötödfélszáz énekek címmel vers- és dalgyűjteményt állított össze. Ennek a címnek a jelentéséről érdeklődött valaki az interneten. Ezt írja: „Elég vastag a mű, tehát ha abból indulok ki, hogy “ötödfélszáz”, az a száz felének (tehát ötvennek) az ötöde, akkor már nem jó az elméletem. Vagy ötödfélnek (ami nem tom mennyi lehet) a százszorosa?” Mi már tudjuk az előbbiek alapján, hogy az ötödfél csakis négy és fél lehet, annak a százszorosa pedig 450. Éppen ennyi verset, illetve dalt gyűjtött össze Pálóczi Horváth Ádám, de a 450-hez a nyelvi logika nem ezen az úton jut el, hanem úgy, ahogyan az egyik hozzászóló magyarázta: „van négy “egész százas”, és az ötödik százas fele, azaz ötven.”

Ma már nem így gondolkodunk, erőltetettnek hat, ha azt mondják a hírekben, hogy „félszázan jelentek meg”. Nekünk már egyszerűbb, világosabb az, hogy ötvenen.

Természetközeli, lovas múltunkból származik a másodfű csikó, harmadfű ló kifejezés. Ezt már annyira elfelejtettük, hogy vitatott az értelmezése. A mai értelmező szótárban és a Wikipédiában is azt írják, hogy a harmadfű ló három éves. Dugonics András 18. századi matematikatanár és író viszont így magyarázza a kifejezést.   „Mindég úgy intézik a’ méneses gazdák: hogy a kancák áprilisban ellyenek, midőn immár haraphatni az új fűbe, és így az anya lónak elég teje légyen. … Midőn a’ második áprilist el éri, akkor mondgyák őtet másad fű csikónak: az az egy esztendősnek. A’ harmadfű csikó két esztendős, az az mindenkor kevesebb eggyel mint az áprilisi fű.”

Végül: egy század katona természetesen nem egy katona századrésze, hanem száz katona.

A nyelv az ellentétet egységnek látja: a szorzás és az osztás egyre megy.  Amint fönt, úgy lent.

buv

5 hozzászólás – Egy kis számtan

  1. Szatmári Sándorné mondja:

    Megnéztem a Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek válogatást, ami valóban 450, de ez csak Dr Németh Imre általi válogatás..
    Ahogyan én számolom, az ötödfélszáz 1250 db. lenne..
    Pontosan:
    öt-öd=5-ször 5=25
    fél=az előző fele=12,5
    száz=az előző százszorosa=1250
    (A “hetedhét ország” így 7X7X7=347 ország volna..)

  2. Buvári Márta mondja:

    Kedves Szatmári Sándorné!
    Azt azért nem gondolom, hogy ennyire bonyolult és ennyire matematikai lett volna őseink gondolkodása.
    Pálóczi Horváth Ádám műve 1813-ban jelent meg nyomtatásban, ebből1953-ban megjelent egy kritikai kiadás Bartha Dénes és Kiss József gondozásában. Terjedelme 925 oldal. Ezt kellene megnézni.

  3. Szöllősy Gabriella mondja:

    Helyesírási kérdésre választ keresve találtam oldalukat. A katonai század = 100 katona definíciót szeretném árnyalni:
    “A századokat a szakaszok alkotják. Egy századon belül 3-5 szakasz található. A szervezettol függoen a század létszáma 90-110 fo közötti.”
    “A szakaszok rendszerint 3-4, esetenként 5 rajból is állhatnak. Létszámuk ennek függvényében 30-50 fo között lehet”
    “A rajok általában 7-10 fot számláló kötelékek. Ha a rajt valamilyen technikai eszköz muködtetésére hozzák létre, akkor létszáma 3-8 fo is lehet.”

    forrás: http://www.katonasuli.hu/cikk/64#14

  4. Zsolt mondja:

    A honvédségnél manapság a század sokkal lazábban kezelt fogalom, egy szervezeti egység elnevezése, komolyabb mennyiségi társítások nélkül. A mi századunkban úgy 30-35-en lehettünk, ráadásul a létszám gyakran változott.

  5. V. Béla mondja:

    Nem értem, nem értem.
    Addig rendben van, hogy vannak teljesen a mai nyelvbe “átment” és használatos kifejezés:
    Pl:
    félszázan is voltak ott, cirka 50, vagy több ember,
    Másfél kiló paprikát vettem,
    másodmagammal, negyedmagammal … voltam valahol
    másodrendű, negyedrendű… egyenlet
    másodhegedűs bár itt már érdekes, mert szimfonikus zenekarban másodhegedűsök vannak. (és nem a második, mert sokkal többen vannak)

    De már a harmadéves, negyedéves, az nem csak az egyetemista lehet.
    Nem hiszem, ha negyedéves előfizetését csinálja, akkor olyan sok időre szól!
    Furcsa lenne, ha befizetem a negyedéves gépkocsi biztosítást, és elkezdenék a biztosítóval nyelvészkedni.
    Vagy az adóhivatallal, hogy ne zaklasson olyan sűrűn, ha negyedéves adózást (ÁFA) választottam. (1/4*12 hónap = 3 hónap)

    Szóval azért nem kell mindent elfogadni, amit a nyelvészek állítanak. Azért mert valamikor másképpen beszéltünk, ma már nem mondjuk, és hülyének néznek, ha szénélenykettőt , vagy szénkétélenyt mondanánk.
    vagy mészenyvizenyélenyed… :)
    Szóval a negyedfélszáz = 12,5
    az ötödfélszáz = 10

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Egy kis számtan

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)