Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Szёr

A szër ősi szó. Rokonai mёgtalálhatók a finnugor nyelvek közül a vogulban, az osztjákban, a cseremiszben, a zürjénben, a szamojéd nyelvek közül a tavdiban, a török nyelvek közül az ujgurban, a jakutban, a törökben, továbbá a perzsában, sőt, a latin nyelvekben is, de sehol sincs akkora szóbokra, mint a magyarban: szërkeszt, szërkëzet, rëndszër, szërëz, szërződés, szërét ejti, szërt tësz valamire, szërint, -szërű, -szër (-szor, -ször). A Czuczor Gergely és Fogarasi János készítette első akadémiai szótár, A magyar nyelv szótára (a továbbiakban CzF) többek közt ezt írja róla: „Hangzója zárt e [ezt jelöljük most ё bëtűvel], s ez által különbözik azon szer gyöktől, melyből szeret és szerelëm származnak.” (A CzF ёgy ponttal jelölte, már azért sem követjük ebben, mert a winwordben nincs ilyen jel.) Alapjelentése valamiféle rend, rokona a sor szó. A CzF a követkёző jelёntéseit különíti el:

„(1) Bizonyos irányu vonalban ëgymás után követkëző tárgyak sora, mënete. Dunaszër, hídszër, töltésszër, azaz a Duna, híd, töltés mëntében elnyuló út, hosztér, vagy ezën vonalon épült házak sora. Pajtaszёr, kertszёr, pinczeszёr, ëgy vonalban álló pajták, kertëk, pinczék sora. Alsó szёr, fëlső szёr, házak, épületëk sora valamely helység alsó és fëlső részén.” Az Őrségben ma is szërëknek nevezik a falu részeit.” (CzF)

Az alsó szër és a fëlső szër között van a középső szër. Ezért mondjuk átvitt értelëmben a két véglet közöttit, a së nem kiemelkëdőt, së nem nagyon rosszat  középszërűnek.

Aminek së szëri së száma, azt nem lëhet sëm sorba ill. rëndbe rakni, sëm mëgszámolni.

„(2) Rokonnemű cselekvényëk, állapotok, tüneményëk, ismeretëknek ëgymás után folyó, vagy ëgymással bizonyos viszonyban álló ëgyezményës sorozata… Ezën érteménynyel függenek öszve a rëndszër, szërkeszt, szёrkёzik, szërződik, szërëz (ordinat), szërzet (ordo religiosus).” (CzF)

Őseink Árpád alatt az első alkotmányi rëndëletëket, vagyis szёrvezést és a helyet, hol ezëket hozták vala, szёr-nek nevezték.

És hírben áll a puszta tér,
Hol szërződés lёve,
S a szërződés emlékeül,
Ma is Szër a neve.

Nagy Imre” (CzF)

Innen tëhát Pusztaszër elnevezése. Még előbb vérszërződést kötöttek eleink.

„3) Ëgymást fëlváltva követő cselekvényëk, állapotok, tüneményëk, különösen tiszti eljárások, kötelességëk sora… Papszërbe mënni, mondják túl a Dunán, midőn a hivek illető papjokat ëgymással váltakozva hordják ingyenfuvarba… Az üdő kedég szërével elmulván… (Bécsi cod. Heszter. II.)”. (CzF)

„4) Átv. azon mód vagy mérték, vagy szabály, vagy szokás, melyhëz képest végrehajtatik, vagy történik valami. Szép szërrel, jó szërrel eszközleni valamit. Könnyü szërrel átesni a dolgon. Jobb szép szërrel elmënni, mint kénytelenségből. Szër fölött gazdag, nagy mértékben, rёndkivül, mód nélkül. Alapfogalomban ëgyezik vele, vagyis ennek származéka a szёrént [a szërint névutó], amely bizonyos példa módjára, hasonló módon, pl. azon szёrént, azon módra; igazság, törvény szёrént, úgy mint az igazság, a törvény hozza magával; rënd szёrént, úgy mint szokott vagy këll lënni; volta szёrént, úgy amint van. Ide tartoznak némely összetételëk és származékok is. Szërtartás, a szokott vagy bevëtt mód követése. Azon szërű, módu, nemű, hasonlatos. Kisszёrü, nagyszёrü, szabályszёrü. Szërtelen, mód nélküli, mértékën túli, kicsapongó, pl. szërtelen vígság, szërtelen adósság, szërtelen magaviselet, illetlen.

A fentebbekből kitünik, hogy ezën szër szó alapfogalomban bizonyos ëgymásután vagy ëgymás mellett létëző többségët, illetőleg folytonosságot jelënt. Legközebb rokona sor, s ëgyezik vele az ujgur szüre (sorrënd), oszmanli-török szóra, jakut szerge (Vámbéry); továbbá a persa zara, latin sëries. V. ö. sor, rënd” (CzF)

A szër főnévből fejlődött a számhatározó-rag, a -szor/-szër/-ször. Toldalékká válván hangrëndileg alkalmazkodott az alapszóhoz, de „régënte sőt némely mai tájszólásban (a göcsejiben is) nem alkalmazkodik a hangrëndhëz, pl. sokszёr, háromszёr, százszёr”. Ez a származék is érthető a ’rёnd, sor’ jelëntésből. Ötször annyi, az öt sor vagy öt rënd. „A régieknél szokszorozó értelëmben gyakrabban használtatott mint a későbbi korban, pl. Valának ke(dég) monnal ötszerezer férfian. (Müncheni cod. Lukács. IX.). Sorszámnévhëz téve – pl. huszadszor – úgy is lëhet érteni, hogy annyiadik az időrëndben.

A CzF szërint ez a szër nincs fogalmi rokonságban az eszköz jelëntésű szër szóval, amely a szërszám, gyógyszër, fűszër, műszër, lőszër, hangszër és hasonló szavakban is mëgtalálható, ezért valószínűsíti, hogy ez más eredetű. A követkёző mёgállapítás mintha ellentmondana ennek: „Igy nevezik különösen túl a Dunán az urasági bérësek és ostorosok azon dërékszíjhoz kötött s rézkarikákkal czifrázott készületët, melyën a dohány, zacskó, pénzerszény, tokos bicsak, pipaszurkáló, aczél stb. fityëgnek.” Ama „készületёn” éppen szёrszámok vannak sorba vannak rëndëzve.Talán ez a jelëntésbeli kapocs.

Viszont úgy véli, hogy ide tartozik a szerep szó mint „a szinpadi szëmélyëk közt váltakozva működő rënd”, pedig mëg is jegyzi, hogy ebben nyílt az e. Ezzel az erővel a szeret is tartozhatna ide, hisz a szeretet is szervező erő. E szavak, ha volt közük a szërhëz, nagyon eltávolodtak tőle. Az eredet elhomályosulásával természetësen mëgváltozhat a magánhangzó, különösen az olyan, amelyet nem jelölünk. A szerv szót a nyelvújításban alkották a szёr szóból. Mivel azonban v képzőnk valójában nincs, kevésbé érëzzük a kapcsolatot a szër szóval, így általában nyílt e-vel ejtjük, származákaival együtt (szervez, szerves, szervezet).  Ha mestёrségës szavak is ezëk, nagyon hasznosak. A szerves szó nagyon kifejező, érthetetlen, miért használják helyëtte újabban az organikus szót éppen olyanok, akik a természetëshëz kívánnak visszatérni, pl. organikus építészet. Nyugodtan lёhetne szerves építészet. Amit szakrális társadalomnak neveznek, az is inkább szerves vagy természetës, hiszën a társadalom nem lëhet szent, csak Isten. Czakó Gábor szёrint a szerves társadalom olyan, amely lëfelé a természethëz, fölfelé Istenhëz kapcsolódik.

Buvári Márta

2 hozzászólás – Szёr

  1. Szatmári Magdolna mondja:

    Nem kifejezetten a “szer” szóval kapcsolatos a hozzászólásom..
    -Az “e”-nek szerintem nem kettő, hanem három féle változata fordul elő nyelünkben, ami pl. a “szer” szó kapcsán jól bemutatható:

    1/
    “szeer” én nyílt e-nek mondanám (hasonló mint a franciában), mert hosszan ejtjük

    2/
    “szër-ez” ahol hangsúlyos, megrövidült az első “e” a toldalék hatására
    (de “szeer-zet”, ahol megmaradt az első e hosszú, “nyílt “e”-nek)

    3/
    A 2/-es példák mindkét toldalékában az “e” hangsúlytalan, rövid…

  2. Buvári Márta mondja:

    Kérem, írjon mondatpéldákat a változatokkal, és más szópéldákat is: nekem nem világos, mire gondol. Már mások is mondták (somogyiak és délvidékiek), hogy a nyelvjárásukban 3 e hang van, de nem sikerült azonosítanom őket. Melyik vidékről származik?
    Más az esetenkénti megvalósulás és más a jelhang. A hangokat mint a szavak állandó, jelentéshordozó elemeit jelöljük. Ha úgy vesszük, néha az a is hosszan hangzik, némelyek kiejtésében á-s színezete van, de attól nincs kétféle a hangunk. A magyarban elvileg a hangsúlynak nincs hatása a hosszúságra.
    Annyiban tényleg van háromféle e hang, hogy némely szavakat egyik vidéken ë-vel tudják, a másikon e-vel, és egy műszeres vizsgálatban kiderült, hogy ezek ténylegesen a kettő között valósulnak meg. Ilyen volt például a petrezselyem második e-je vagy a szépen második e-je. Mindenesetre örülnénk, ha a köznyelv kettőt elfogadna.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Szёr

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)