Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Tejvédelem
Gondolkoztak már azon, mi az a tejvédelem? Nem tudják? Nem is tudhatják, mert ilyen nincs. Tájvédelem van, de becsületszavamra így hallottam a múltkor a televízióban: tejvédelem. Az is csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy az elletees nem elletés akar lenni, hanem ellátás. És mi az a gezvezeték? Talán gézvezeték?
Nem ma kezdődött a budapesti nyelvnek az a torzulása, hogy az á mély hangból egyre előbbre csúszik, az e irányában. Megvan ennek a hangtani magyarázata: a nyílt e és a zárt ë összemosódott egy köztes hanggá, és üresen maradt a nyílt e helye. Ehhez járul a zártszájúság is. Az á volt ugyanis a legalsó nyelvállású, azaz a legnyíltabb hangunk. Zárt szájjal egyszerűen nincs elég hely az á-nak.
Szente Imretanúsága szerint régen a rikkancsok és kalauzok kiabáltak így: Kisújseeg! Végeellomees! Szintén ő bukkant rá egy 1973-as, Tóth Imre névvel jegyzett cikkre az Élet és Irodalomban „ Magánhangzóink mëgkínzatása a pesti nyelvben. „Ёgyéb „kínzatások” közt a szerző mëgemlíti, hogy háp, háp, háp, sárga kacsaláb helyëtt a pestiek így dalolnak: „hép, hép, hép, sérga kacsaléb”. Az é-vel azonosította a hallott hangot, mert akkor még legalább hosszan ejtették. Most azonban egyre inkább rövidülnek a hosszú magánhangzók, mert ugye, nincs idő kimondani őket.
A magyar magánhangzós nyelv – volt. A hosszú és rövid hangok váltakozása adja (adta) a zeneiségét. 15 magánhangzónk volt (régen talán még több). Írásunkban csak 14 tükröződik. Ha így haladunk, nemsokára már csak hat-hét lesz. Hosszú magánhangzó egyáltalán nem lesz. Jó esetben az o és az ó, valamint az ö és az ő közt a hangszínkülönbség megmarad. Az a rövid á-vá változik, az á, az é, a nyílt és zárt e egyforma e-vé válik, pedig az e már most is a legterheltebb hangunk, ha a zárt ë-t is ide számítjuk. Az már csakugyan mekegés – vagy eszperente lesz. Valaki az egész Falu végén kurta kocsmát átírta eszperentére. Nagy teljesítmény, de nem nagy dicsőség, hogy ezt meg lehet csinálni.
A rádió és tévé elterjeszti a pesti nyelvjárást az egész nyelvterületen. Erdélyből kellene rádió- és tévészereplőket hívni. Ott még tudják a mély á-t, a nyílt e-t és a zárt ë-t. Amíg ott is le nem szoknak róla a tévé hatására.
Buvári Márta
3 hozzászólás – Tejvédelem
Halászné Bedekovics Katalin mondja:
Éppen ez a szörnyű kiejtés zavar engem is! A TV műsorvezetőket szembesíteni kéne azzal, ahogy beszélnek! Voltak, vannak néhányan, akik még nem fertőződtek meg – dícséret illeti őket, bár mindenkinek így kellene beszélnie -, de félő, hogy előbb-utóbb ők is átállnak valami kényszer hatására. Az iskolákban, középiskolákban – főleg azok körében, akik faluról bekerülnek nagyobb városokba tanulni – el kellene magyarázni, hogy nem az affektálást kell elsajátítani, átvenni a városiaktól, hanem a szép, otthoni kiejtést kell megőrizniük akkor is, ha gyakran csúfolják ezért őket műveletlen, városi társaik!
Dr Osman Péter mondja:
Nem kisebb bűne a pesti nyelvjárásnak az éneklő prozódia terjesztése. Bár utóbbinak annyi haszna van, hogy ad némi támpontot az így beszélő intelligenciájának megítéléséhez.
Kovács Tibor mondja:
A tejvédelem típusú hibák fő okát sajnos nem a tanulásban és környezetben keresném. A magyar médiumokban már nem szempont a mikrofonképesség. A tévében még csak értem, szép nő és sármos férfi kell. De az rejtély, hogy a Magyar Rádióban miért alkalmaznak beszédhibás műsorvezetőt és tudósítót. Két női dolgozót is említhetnék, egyikük németországi tudósító, másikuk a Kossuth Rádió sokat foglalkoztatott bemondó-műsorvezetője. Ők reménytelenül küzdenek az “á” hanggal – különösen az elsőnek említett hölgy. Tanulhatnák bármeddig, hangképzőszervi problémáról lehet szó. Valami egészen speciális nazalitással és torokfeszítéssel ejtik a magánhangzókat. A mikrofon azonban hozzájuk van nőve.
Hozzászólás ehhez a cikkhez: Tejvédelem
© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés