Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Kisbetű–nagybetű

Valószínűleg idegen hatásra újabban mánia mindent nagybetűvel kezdeni, ami fontos: haza, nemzet,  magyar, szeretet, sőt: én. Sőt, már olyat is láttam, hogy betegség nevét nagybetűvel kezdik. A szerződésekben nagybetűvel kezdik a felek,  az ügyfél vevő/eladó stb. szót, mondván, hogy ott az egy meghatározott személyt jelöl, pedig a névelő éppen arra való, hogy megjelölje: ott arról a bizonyos ügyfélről van szó, akit megneveztek. (A névelőt viszont elhagyják.)

Másfelől lehetne a nagybetűs írást áttekinthetőbben, egyszerűbben, következetesebben  szabályozni.

Miért kell másképp írni a folyóirat-címeket, mint a könyvcímeket vagy a műsorcímeket? Például az Édes Anyanyelvünk cím mindkét szava nagybetűvel kezdődik az újság címlapján, de csak az első betű nagy, ha a (néhai) rádióműsorról van szó. Vagy mindegyiknek minden szavát nagybetűvel kellene kezdeni, vagy mindegyiknek csak az első szavát. Az intézményneveket nagybetűvel kell kezdeni, az intézményen belüli egységek nevét elvileg nem, de gyakorlatilag mindenki nagybetűvel írja őket., és miért ne?

Nem kell nagybetűvel kezdeni a rendezvények címszavait, ha nem intézményesültek, „nincs állandó vezető szervük”. Ezt sokszor nehéz eldönteni. Nem volna jobb egységesen? Az ünnepek nevét kisbetűvel kell kezdeni, de a karácsonyi üdvözletben – érzelmi okból – lehet naggyal is.Általában úgy is írják. Miért ne lehetne mindig naggyal kezdeni őket? A dr. és hasonló előneveket mondatban kicsivel kell írni, külön naggyal. Nem volna egyszerűbb mindig naggyal írni őket mint a név részeit?  Nem azért, mert a külföldiek is így írják, de fontos éppen ezzel hangsúlyozni önállóságunkat?

„Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük… A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni, tehát föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai.” Ezek a példák helytelenek, ilyen használatban a Föld, a Hold és a Nap egyértelműen egy meghatározott égitestet jelölnek. A földet csak akkor írhatjuk kis kezdőbetűvel, ha az anyagot értjük rajta, amelyet fölásunk, a napot akkor, ha az időegységre gondolunk a holdat pedig akkor, ha egy másik égitest holdjáról van szó.

Jogi iratokban rendszeresen nagybetűvel kezdik az ilyen közszavakat: vevő, eladó, alperes, felperes, felek, sőt, egyebeket is (ráadásul névelő nélkül!), azzal az indoklással, hogy abban az iratban az a szó egy meghatározott személyt helyettesít. Igen ám, de pont arra való a névelő, hogy erre rámutasson, azt viszont elhagyják. Erről jó volna leszoktatni a jogászokat, de akkor ezt a jogi egyetemen kellene tanítani.

A tulajdonnévből képzett melléknevet kisbetűvel kezdjük, de ha összetett a tulajdonnév, és az első tagja magában is tulajdonnév, akkor az marad naggyal; ha az előtag nem tulajdonnév, akkor kicsi, más vonatkozik a kötőjellel kapcsolt idegen nevekre stb. Tulajdonképpen nem a szófajt, hanem a nevet, a névvel jelölt egyedi dolgot, személyt tiszteljük meg a nagybetűvel. A név akkor is név, akkor is ugyanazt jelöli, ha hozzáteszünk egy -i-t. Miért ne maradhatna minden esetben naggyal?

buv

6 hozzászólás – Kisbetű–nagybetű

  1. Szép Zoltán mondja:

    Az égitestek helyesírásával kapcsolatban szeretnék egy kis pontosítást kérni. Ha például “kiülök napozni”, akkor (a fenti írás szerint) a “kiülök a Napra” kifejezést kellene használnom, de ez sokkal inkább azt jelenti, hogy elrepülök és ott kiülök magára az égitestre. Ez esetben mi a megfelelő írásmód?

  2. Buvári Márta mondja:

    Amikor a napra kiülünk, akkor nem az égitestet emlegetjük, csak annak az adott helyre eső sugarait, melegét, illetve a Naptól megvilágított földi helyet, tehát nem indokolt a nagybetű. Ez valóban harmadik jelentés.

  3. Zsótér Adrienn mondja:

    Milyen kezdőbetűvel írjuk a Föld és a Hold szavakat a következő esetekben?: …Föld körüli utazás…/…föld körüli utazás… illetve a Hold bevilágít az ablakon/ a hold bevilágít az ablakon?

    • Buvári Márta mondja:

      Tudtommal ilyenkor kicsivel szokták írni őket, bár tulajdonképpen az égitestekről van szó. Ha biztos akar lenni benne, kérdezze meg a helyesiras.mta.hu honlapon.

  4. Andrássy Gábor mondja:

    Nekünk még úgy tanították az iskolában, hogy amiből csak egy van, mint pl a Földgolyó, az nagy betű, amiből meg sok van, mint virágföld, az meg kisbetű
    Attól meg én is a falra mászok már, hogy a névmásokat is nagy betűkkel írják egyesek. Különösen irritáló, ha azt egy jogász csinálja, tekintettel arra, hogy a jogi egyetemre magyar/történelem felvételi vizsga van (vagy volt egykor, a francz se tudja, most éppen mi van). De megmondhatom azt is, hogy honnan ered ez a bosszantó szokás: az ángélusok írják nagy betűkkel a névmásokat, onnan veszik át a juppik. Az idősebb (német/orosz) generációra ez a fajta hiba nem is jellemző.

  5. 789 mondja:

    Idegen hatásra terjedt el a “nagy” betü (és anya) is. Azelött “öreg” volt.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Kisbetű–nagybetű

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)