Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Kisbetű–nagybetű

Valószínűleg idegen hatásra újabban mánia mindent nagybetűvel kezdeni, ami fontos: haza, nemzet,  magyar, szeretet, sőt: én. Sőt, már olyat is láttam, hogy betegség nevét nagybetűvel kezdik. A szerződésekben nagybetűvel kezdik a felek,  az ügyfél vevő/eladó stb. szót, mondván, hogy ott az egy meghatározott személyt jelöl, pedig a névelő éppen arra való, hogy megjelölje: ott arról a bizonyos ügyfélről van szó, akit megneveztek. (A névelőt viszont elhagyják.)

Másfelől lehetne a nagybetűs írást áttekinthetőbben, egyszerűbben, következetesebben  szabályozni.

Miért kell másképp írni a folyóirat-címeket, mint a könyvcímeket vagy a műsorcímeket? Például az Édes Anyanyelvünk cím mindkét szava nagybetűvel kezdődik az újság címlapján, de csak az első betű nagy, ha a (néhai) rádióműsorról van szó. Vagy mindegyiknek minden szavát nagybetűvel kellene kezdeni, vagy mindegyiknek csak az első szavát. Az intézményneveket nagybetűvel kell kezdeni, az intézményen belüli egységek nevét elvileg nem, de gyakorlatilag mindenki nagybetűvel írja őket., és miért ne?

Nem kell nagybetűvel kezdeni a rendezvények címszavait, ha nem intézményesültek, „nincs állandó vezető szervük”. Ezt sokszor nehéz eldönteni. Nem volna jobb egységesen? Az ünnepek nevét kisbetűvel kell kezdeni, de a karácsonyi üdvözletben – érzelmi okból – lehet naggyal is.Általában úgy is írják. Miért ne lehetne mindig naggyal kezdeni őket? A dr. és hasonló előneveket mondatban kicsivel kell írni, külön naggyal. Nem volna egyszerűbb mindig naggyal írni őket mint a név részeit?  Nem azért, mert a külföldiek is így írják, de fontos éppen ezzel hangsúlyozni önállóságunkat?

„Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük… A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni, tehát föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai.” Ezek a példák helytelenek, ilyen használatban a Föld, a Hold és a Nap egyértelműen egy meghatározott égitestet jelölnek. A földet csak akkor írhatjuk kis kezdőbetűvel, ha az anyagot értjük rajta, amelyet fölásunk, a napot akkor, ha az időegységre gondolunk a holdat pedig akkor, ha egy másik égitest holdjáról van szó.

Jogi iratokban rendszeresen nagybetűvel kezdik az ilyen közszavakat: vevő, eladó, alperes, felperes, felek, sőt, egyebeket is (ráadásul névelő nélkül!), azzal az indoklással, hogy abban az iratban az a szó egy meghatározott személyt helyettesít. Igen ám, de pont arra való a névelő, hogy erre rámutasson, azt viszont elhagyják. Erről jó volna leszoktatni a jogászokat, de akkor ezt a jogi egyetemen kellene tanítani.

A tulajdonnévből képzett melléknevet kisbetűvel kezdjük, de ha összetett a tulajdonnév, és az első tagja magában is tulajdonnév, akkor az marad naggyal; ha az előtag nem tulajdonnév, akkor kicsi, más vonatkozik a kötőjellel kapcsolt idegen nevekre stb. Tulajdonképpen nem a szófajt, hanem a nevet, a névvel jelölt egyedi dolgot, személyt tiszteljük meg a nagybetűvel. A név akkor is név, akkor is ugyanazt jelöli, ha hozzáteszünk egy -i-t. Miért ne maradhatna minden esetben naggyal?

buv

18 hozzászólás – Kisbetű–nagybetű

  1. Szép Zoltán mondja:

    Az égitestek helyesírásával kapcsolatban szeretnék egy kis pontosítást kérni. Ha például “kiülök napozni”, akkor (a fenti írás szerint) a “kiülök a Napra” kifejezést kellene használnom, de ez sokkal inkább azt jelenti, hogy elrepülök és ott kiülök magára az égitestre. Ez esetben mi a megfelelő írásmód?

  2. Buvári Márta mondja:

    Amikor a napra kiülünk, akkor nem az égitestet emlegetjük, csak annak az adott helyre eső sugarait, melegét, illetve a Naptól megvilágított földi helyet, tehát nem indokolt a nagybetű. Ez valóban harmadik jelentés.

  3. Zsótér Adrienn mondja:

    Milyen kezdőbetűvel írjuk a Föld és a Hold szavakat a következő esetekben?: …Föld körüli utazás…/…föld körüli utazás… illetve a Hold bevilágít az ablakon/ a hold bevilágít az ablakon?

    • Buvári Márta mondja:

      Tudtommal ilyenkor kicsivel szokták írni őket, bár tulajdonképpen az égitestekről van szó. Ha biztos akar lenni benne, kérdezze meg a helyesiras.mta.hu honlapon.

  4. Andrássy Gábor mondja:

    Nekünk még úgy tanították az iskolában, hogy amiből csak egy van, mint pl a Földgolyó, az nagy betű, amiből meg sok van, mint virágföld, az meg kisbetű
    Attól meg én is a falra mászok már, hogy a névmásokat is nagy betűkkel írják egyesek. Különösen irritáló, ha azt egy jogász csinálja, tekintettel arra, hogy a jogi egyetemre magyar/történelem felvételi vizsga van (vagy volt egykor, a francz se tudja, most éppen mi van). De megmondhatom azt is, hogy honnan ered ez a bosszantó szokás: az ángélusok írják nagy betűkkel a névmásokat, onnan veszik át a juppik. Az idősebb (német/orosz) generációra ez a fajta hiba nem is jellemző.

  5. 789 mondja:

    Idegen hatásra terjedt el a “nagy” betü (és anya) is. Azelött “öreg” volt.

  6. Adorjan Istvan mondja:

    A Biblia szót irjuk-e kisbetűvel is vagy csak nagybetűvel .

  7. Buvári Márta mondja:

    A Biblia a mai fogalmaink szerint egy meghatározott könyv, tehát nagybetűvel kell írni. Más kérdés, hogy görögül köznév és többes szám volt: biblosz=könyv, biblia=könyvek.

  8. Adorjan Istvan mondja:

    Köszi az előbbi feleletet.
    Most,hogy tisztába tegyem magam a Biblia szóval,van mèg egy másik kèrdèsem is van.
    “Bibliában”szót milyen betűvel írjuk?
    Ugye ez mar nem Biblia hanem=Bibliában.

  9. Buvári Márta mondja:

    A rag nem változtat a szófajon, csak a képző. Tehát: Bibliában, de bibliai.
    Üdv.
    buv

  10. Dr. Udriga Márk mondja:

    Mi a forrása az újabban széles körben elharapózott nagy kezdőbetűzésnek a személyes névmásokban? Különösen a harmadik személyűekben (Ő, Tőle, Nála, Vele, Neki stb.), hiszen arra már semmilyen kiskaput nem lehet találni, ti. a “megtiszteltetés”-t, “udvariasság”-ot, mivel azok csak akkor jöhetnek számításba, ha közvetlenül az illetőt szólítjuk meg, akkor is csak levélben, nem pedig kettőnkön (közlőn és befogadón) kívül álló személyről való megnyilatkozásban.
    A mostanában szokásos Amerika-majmolás sem ad rá magyarázatot, még ha az “én” náluk “I” is. De a “(s)he”-t, “they”-t ők sem írják naggyal.
    Tapasztalataim szerint egy-két magyartanár kezdi el exponenciálisan szertehinteni az ilyen hibákat, és a végén már nem lehet megálljt parancsolni nekik.

    • Buvári Márta mondja:

      Hogy mi a forrása, azt nem tudom, de valóban bosszantó. Azelőtt csak Istent illettük nagybetűs névmásokkal, meg a nagy szerelem tárgyát emlegették úgy, hogy “a Nagy Ő”.
      buv

  11. Zsuzsi mondja:

    Sziasztok!
    Alföld – alföld mikor írjuk kicsivel vagy nagy betűvel?

    • Buvári Márta mondja:

      Ha általában egy alacsonyan fekvő sík területről van szó, az alföld. Ha a Magyarországon a Dunától keletre fekvő területről van szó, annak a neve Alföld.

  12. Szalai Béla mondja:

    Miért kell az Eszéki hidat, ami történelmi fogalom kisbetűvel, eszéki hídnak írni. Ez egyszerűen szamárság.. Ha azt írom, hogy eszéki híd, az olvasó nyugodtan megkérdezheti, hogy melyik eszéki híd a ma Eszéknél lévő több híd közül? Ugyanígy szerintem helytelen Hosszú háború helyett hosszú háborút írni. Ha kisbetűvel írom, feltehető a kérdés milyen hosszú és időben vagy távolságban hosszú?. A Hosszú háború nagybetűvel írva egy meghatározott háború (1592-1606) elnevezése volt. A kisbetűvel írás ezt a jelentését elvette.
    Folytathatnám a sort történelmi elnevezésekkel.
    Arról nem is beszélve, hogy ez a helyesírási forma megoldhatatlan nehézség állítja a magyar nyelvből idegen nyelvre fordítókat.
    .

  13. Buvári Márta mondja:

    Én azt nem tudom, miért jött divatba az I. világháborót “hosszú háború”-nak titulálni. Volt a történelemben százéves háború, harmincéves háború – ezek hosszabbak voltak. Az I. világháború mindössze 4 évig tartott. A jellegzetessége az, hogy egész Európára kiteredt. Legfeljebb úgy hosszú, ha hozzávesszük a II. világháborút mint szerves folytatását, ahogy Bogár László mondja: újabb harmincéves háború húsz év fegyverszünettel.

  14. Martoni Viktor mondja:

    Ön írta: “Ezek a példák helytelenek, ilyen használatban a Föld, a Hold és a Nap egyértelműen egy meghatározott égitestet jelölnek. A földet csak akkor írhatjuk kis kezdőbetűvel, ha az anyagot értjük rajta, amelyet fölásunk, a napot akkor, ha az időegységre gondolunk a holdat pedig akkor, ha egy másik égitest holdjáról van szó.”

    1. kiegészítés: a kis f-es föld még a ‘védőföld’ jelentésben is járja.

    2. kiegészítés: a kis f-es föld a matrózok “föld! föld!” üdvrivalgásában is jogos. Itt ‘szárazföld’ jelentésű, és ebben az összetételben az utótag nem egészen az a dolog, “amelyet fölásunk”. Azaz: kis f-es a föld a ‘szilárd talaj’ jelentésben is: földre száll, földet ér, szárazföld.

    A Nap, a Hold és a Föld kis-nagy betűs írásával sokban eltér a véleményünk. A napkelte, napsugár, holdvilág, holdkőzet, holdkóros stb. szavakat mind nagybetűvel kellene írni? A napkelte/napsugár a Napnak a kelte/sugara (jelölt ill. jelöletlen birtokos jelzős összetétel). A holdvilág a Hold világ(osság)a, azaz szintén jelöletlen birtokos jelzős összetétel. A holdkőzet a Holdról származó kőzet, a holdkóros pedig ‘aki alvás közben (metaforikusan: a Hold idején) öntudatlanul cselekszik’, tehát mindketten jelentéstömörítő összetételek. Lényegében mindegyikük mélyén bizony az égitest húzódik meg.

    Továbbmenve, a földközelben, földközeli stb. szavak is nagybetűsek lennének? És mi a helyzet a földmágnességgel, a földfelszínnel meg a földköpennyel, a kérgéről nem is beszélve?

    E szószerkezetekben (vagy a kifejtésükben) nem járul semmiféle képző az égitest nevéhez. Az Ön szemléletéből mindebből számomra az következik, hogy e szavak mind kötelezően nagy kezdőbetűvel lennének írandók. Sőt, mint egy tulajdonnév és egy köznév kapcsolata, kötőjel is dukálna a két elem közé! Tehát nincs napsugár, holdkóros meg holdvilág, csak Nap-sugár, Hold-kóros meg Hold-világ?! Nincs földkéreg, csak Föld-kéreg?! Ez nekem túl durva lenne.

    Kíváncsian várom a véleményét minderről, előre is köszönöm.

    • Buvári Márta mondja:

      Kedves Martoni Viktor!
      Jók, logikusak a fölvetései. A földközelben-t például logikusabb lenne így írni: Föld-közelben. Az -i képző viszont melléknévvé teszi a szót. A következő példákat inkább külön írnám: A Föld mágessge, a Föéld felszíne. Aföldköpeny és -kéreg mrá inább az anyagra vonatkozik.A holdvilág, a napsugár, a holdkóros már más, ezek nem magára az égitestre vonatkoznak. De bárim is a vlemünyünk, a Helyesírási Bizottságban én ugyanúgy nem vagyok benne, mint Ön.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Kisbetű–nagybetű

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)