Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Magyarosan

Megengedő mód?

Hozzászólás

Honlapunk egyik hozzászólója már régebben szóvá tette a -hat/-het toldalékkal módosított igealakok túlburjánzását. Valóban, ha nincs elég hír, az újságírók feltételezésekkel töltik meg a lapot, és a feltételezést szinte kizárólag ezzel a nyelvi eszközzel teszik. Akkor csak röviden válaszoltam, azóta a Magyar Katolikus Rádióban részletesebben is kifejtettem erről véleményemet,  az alábbiak szerint: Ható igének nevezik [...]

A cikk folytatódik...

A szavak előjele

Hozzászólás

Mostanában gyakran hallani az elit szót rosszalló értelemben. Például: A magyar kormány demokratikus Európai Uniót akar, amelynek belső viszonyait… az európaiak határozzák meg, nem pedig egy brüsszeli bürokratikus elit… Elitellenes polgármestere lett Rómának. Az elit bukása. Az elit francia eredetű szó, az élire ’választani’ szóból származik, tehát jelentése eredetileg ’választott, kiválasztott’. Ennek megfelelően eredetileg pozitív [...]

A cikk folytatódik...

Emberiesség

1 hozzászólás érkezett eddig

Sajnos, már jogi kategória lett az „emberiesség elleni bűncselekmény”. Pedig már megjelenésekor voltak, akik kifogásolták a kifejezést. Miért is nem jó ez a szó? Mert nem azt jelenti, amire használják. Bontsuk csak le: Emberi, ami az emberre jellemző. Főként jó tulajdonságainkat szoktuk ideérteni, de néha hibáinkat is. Például „tévedni emberi dolog”. Az emberi magatartás lehetne [...]

A cikk folytatódik...

Mire való a kötőhang?

Hozzászólás

Meghökkenve olvastam a minap ezt a szót: régiebb. A régit kétféleképpen tudjuk fokozni: régebbi és régibb. A régi magánhangzóra végződik, a középfok jele pedig csak hosszú b, nem -ebb. Kötőhangra – más néven előhangzóra – akkor van szükség, ha a tő és a toldalék mássalhangzóit nehéz lenne kimondani együtt. Kötőhangnak mély hangrendben a-t vagy o-t, [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvi bosszúságok a közlekedésben

2 hozzászólás érkezett eddig

Világvárosban élünk. A metrón és a 6-os villamoson bemondják angolul, hogy mire szálltunk. Hátha valaki olyan szórakozott, hogy nem nézte meg előre, vagy esetleg el sem döntötte, hova akar menni, csak úgy fölszállt. Aztán az angol hölgy bemondja a megállót is, majdnem beletörik a nyelve, engem meg a hideg ráz: Moric Zsigmond körtér. Blaha Lujza [...]

A cikk folytatódik...

Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében

Hozzászólás

A kedvünkre, a kezünkbe – és a zsebünkbe való! . Buvári Márta és H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos Bírálta: Horváth Katalin (Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2016) . A két nyelvművelő szerző mindnyájunk örömére és hasznára állította össze a legújabb, legkorszerűbb nyelvművelő kézikönyvecskét: – 95 egyoldalas kis fejezet, szócikk; – tanácsadás tömören és korszerűen; – [...]

A cikk folytatódik...

Túlképzés

1 hozzászólás érkezett eddig

Honlapunk látogatói gyakran irányítják rá figyelmemet olyan jelenségekre, amelyek nekem még nem tűntek föl. Ebben a cikkben több ilyen észrevételt foglalok egybe. Egyik felszólalónk azt kifogásolta, hogy manapság gyakran hallani a látszódik szót a látszik helyett. Valóban, az interneten pillanatok alatt egy egész sorozatot találtam. A Holdhoz nagyon közel fog látszódni az Aldebaran. A kondiján [...]

A cikk folytatódik...

Csak egy betű?

Hozzászólás

Néha egyetlen hang ill. betű fontos jelentésbeli különbséget hordoz. A nyugati nyelvek ugyanazokat az elöljárókat használják a hol és hova kérdésre válaszoló határozókhoz. Magyar ember biztosan nem téveszti el azt, hogy az asztalon vagy az asztalra, alatt vagy alá, mögött vagy mögé stb. A –ban/-ben és a -ba/-be rag közt viszont csak egy hang a [...]

A cikk folytatódik...

Hajlító elemek a magyarban

Hozzászólás

A magyar nyelv köztudomásúan a ragozó nyelvek típusába tartozik. Az ún. indoeurópai nyelvek hajlítóknak vannak elkönyvelve. A hajlítás azt jelenti, hogy a szavak jelentés-módosítását, például az igék idejét, számát, személyét, a főnevek többes számát, mondatbeli helyzetét a tő egyes hangjainak megváltoztatásával (vagy azzal is) fejezik ki. A ragozó vagy toldó nyelvek pedig változatlan tőhöz ragasztják [...]

A cikk folytatódik...

Kettőezer?

3 hozzászólás érkezett eddig

Egy ismerősöm panaszolta, hogy manapság alig hallani a két számnevet, mindig kettőt mondanak. Amikor figyelmeztetett valakit erre, kiderült, hogy az illet ő azt sem tudta, mire jó a két változat. A 2 szám elnevezésének két alakja van: önállóan kettő, jelzőként és előtagként két. Egy, kettő, három – de két alma, kétmillió, kétszáz stb. – Hány [...]

A cikk folytatódik...
1. oldal. Összesen 4 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
1234