Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Túlképzés

Honlapunk látogatói gyakran irányítják rá figyelmemet olyan jelenségekre, amelyek nekem még nem tűntek föl. Ebben a cikkben több ilyen észrevételt foglalok egybe.

Egyik felszólalónk azt kifogásolta, hogy manapság gyakran hallani a látszódik szót a látszik helyett. Valóban, az interneten pillanatok alatt egy egész sorozatot találtam. A Holdhoz nagyon közel fog látszódni az Aldebaran. A kondiján nem fog látszódni a pihenő.  Látszani és látszódni kell.  – Mi a különbség a látszani és a látszódni jelentése közt? – Semmi. A lát tárgyas ige, a látszik ebből képzett passzív ige, azt jelenti, hogy az alanyt látni lehet, mások látják.

Az -ódik képző szerepe hasonló: azt fejezi ki, hogy magától történik meg valami az alannyal. Például mosódik, oldódik. Elméletileg lehetséges volna látódik alak is de nem ez alakult ki. A látszik forma alakult ki, és ennek jelentéséhez az -ód szótag semmit sem tesz hozzá, csak megkettőzi a benne lévő jelentést, tehát fölösleges.

Egy másik nyelvi honlapon azzal mentegették ezt a formát, hogy látszódik hasonló a játszódik szóhoz. Pedig csak hasonlónak látszik. A játszik ugyanis ikes létére cselekvő ige, sőt, tárgyas is lehet. A színész játszik, szerepet játszik, és a darab játszódik. Itt tehát nem ugyanaz a két alak jelentése.

Ugyancsak igazat kell adnom annak a felszólalónknak, aki az elkövetkezendő szót fölöslegesen cirkalmasnak találta. Következő az, ami ezután jön. Az -andó/-endő a jövőidejű melléknévi igenév képzője, és egyúttal gyakran elvárást is fejezi ki. Az Eljövendő a várt Megváltó. A jövendő az, ami ezután jön, történik. Halandók vagyunk, mert meg fogunk halni. A kelendő áru hamar elkel, a házasulandók házasságkötést terveznek. Kerülendő az, amit illik elkerülni; az aláírandó iratot alá kell írni, az elérendő célt el kell érni. Mint a példák mutatják, a ’kell’ jelentés inkább a tárgyas igék jövő idejű igenevében érezhető.

A következik ige jelentésénél fogva jövőt fejez ki, tehát fölösleges belőle jövő idejű melléknévi igenevet képezni. Az elvárás sem jöhet itt szóba, mert a következik ige nem tárgyas. Az el igekötőnek szintén nincs szerepe, hacsak nem azt akarja kifejezni, hogy hosszabb folyamatról van szó, – szemben a bekövetkezővel, az ugyanis egyszeri, rövid esemény.

Egy kedvelt tévészemélyiség terjesztette el az igazándiból szót – sokak bosszúságára. Miért nem elég az igazából vagy az igazán? Mi is az a di szótag? Gyereknyelvi képző. A gyerekek színházasdit, orvososdit játszanak. A -di tehát azt fejezi ki, hogy úgy tesznek, mintha… Az igazándiból is gyereknyelvi szó, párja a játszásiból –ennek felnőtt változata a játékból.

A túlképzés amúgy nem idegen a nyelvtől, a nagyobb nyomaték kedvéért előfordul, hogy élünk ilyennel. A szentséges, a magasságos, a dicsőséges több, mint a szent, a magas, a dicső. A mesében is szépséges a királylány, nemcsak egyszerűen szép. Mindennapi használatban azonban az ilyen túlképzett szavak modorosnak, dagályosnak hatnak.

buv

1 hozzászólás – Túlképzés

  1. Kovács Tibor mondja:

    Még egy:
    Megmérettél, és könnyűnek találtattál – mondja a Biblia. Nem megmérettettél, mint ma mondanák. A sport világában serénykedő emberek, politikusok, tévések ma mind megmérettetést mondanak, szerintem hibásan.

    Olvasom Grétsy László okfejtését erről a szóról (http://www.szabadfold.hu/aktualis/anyanyelvi_orjarat_megmerettetes). Többször is végigrágom az utolsó két bekezdést: vajon hogy foglal állást a tanár úr? Gyakorlatilag sehogy. Nem is baj, …hogy a … tatiktetikezés … megritkult, írja. Minden tiszteletem mellett félkésznek találom Grétsy tanár úr véleményét, ugyanis mind a megméretésben, mind a megmérettetésben ott lapul egy tetik, szóval nincs minek örülnük (“nem is baj…”), ráadásul az utóbbi alak egy felesleges műveltető képzőt is hordoz, tanár úr azonban még csak sárga lapot sem mutat neki.

    Az interneten más vélemények is olvashatók, melyek lényege, hogy a megmérettetés alak csak jó lehet, hiszen már felvették az ilyen meg olyan szótárba.
    Na hiszen, ha ez a mérce!

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Túlképzés

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)