Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

A -nak/-nek hiánya

Némelyek úgy vélik, hogy a -nak/-nek rag a birtokviszonyban pongyola, nem szép. Éppen ellenkezőleg, sokszor félreértést vagy legalább is pillanatnyi zavart okoz az elhagyása.

Például: „Ezt akadályozta meg 2001 májusában a Belügyminisztérium, amikor megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a sír felnyitását engedélyező határozatát.” Ezt úgy lehet érteni, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal semmisített meg valamit, holott a Belügyminisztérium semmisítette meg a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak a sír felnyitását engedélyező határozatát.

Nem mostani hír, de nagyon érzékletes példa: „Elhunyt Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának felesége.” Tehát elhunyt Kovács Béla. No de hogyan lehet egy Béla az egykori főtitkár felesége? Helyesen: Elhunyt Kovács Bélának, a Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának a felesége. A birtokosok azonosításához mindkettőn fel kell tüntetnünk ugyanazt a toldalékot.

„Gy. György, az NBH jelenleg is aktív főosztályvezetője édesanyját is támogatta a milliárdos csalás és csempészet gyanújába került Egymásért Egy-Másért Alapítvány.” Nagyon helyes, hogy a főosztályvezető úr támogatja az édesanyját. De mi köze ehhez az Egymásért Egy-Másért Alapítványnak? Bizonyára azt akarták mondani, hogy Gy. Györgynek, az NBH jelenleg is aktív főosztályvezetőnek az édesanyját is támogatta az Egymásért Egy-Másért Alapítvány, amely milliárdos csalás és csempészet gyanújába került.

Halmozódó birtokviszony esetén ajánlatos az egyik – többnyire, de nem föltétlenül az utolsó – birtokoson kitenni a viszonyjelölőt: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata értelmében… helyett: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának értelmében, vagy: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata értelmében.

Ha a -nak/-nek elmarad (ez a jelöletlen birtokviszony), akkor a hozzá tartozó határozott névelő is elmarad. Zavaró azonban, ha a birtokviszonyt jelölő raggal együtt a birtokszó bővítményének határozott névelője is elmarad. Ezért ha a bővítményhez névelő kívánkozik, jobb kitenni a -nak/nek-et. Pl. Németh László Magyar Útban megjelent cikke… helyett: Németh Lászlónak a Magyar Útban megjelent cikke…

A magyar nyelv sajátossága, hogy a birtokviszonyt elsődlegesen a birtokon jelöljük: cikke, almája. A birtokos kiegészítésképpen kap egy ragot, a –nak/-nek-et, ha szükséges (mint fent láttuk), ez pedig azonos a részeshatározó ragjával. Birtoklást kifejező alapigénk sincs (mint az angolban a have, a németben a haben, a franciában az avoir stb.), hanem a létigével és ún. birtokos részeshatározóval fejezzük ki a birtoklást: Pl. Nagyapámnak van szőlője. (Ez történetileg abból a szemléletből alakulhatott ki, hogy ami az övé, az az ő számára, azaz neki van, más számára nincs.) A nyugati nyelvek mintájára mesterségesen gyártottak nálunk is birtokló igét: bír valamit vagy bír valamivel, (régi német nyelvkönyvekben így fordították a habent), a hivatali, jogi nyelvben pedig a rendelkezik valamivel kifejezés terjedt el, s onnan kiszivárog a hétköznapi nyelvbe is. Ez modoros, fölösleges terjengősség, ne használjuk!. Maradjunk az egyszerű magyar kifejezésnél: van neki!

Az, hogy a birtokos jelző ragja azonos a részeshatározó ragjával, nem jelenti azt, hogy a két szerkezet is azonos. A birtokos részeshatározóról sohasem hagyható el a -nak/-nek. A könyvnek van borítója –  ez nem ugyanolyan szerkezet, mint a könyv(nek a) borítója. Többes szám esetén ez még jobban látszik: Jóska bácsiék háza de: Jóska bácsiéknak van házuk. (Ámbár régen az előbbi esetben is többes számú birtokragot használtak, sőt, Erdély egyes vidékein még most is így mondják: Jóska bácsiék házuk.) Így van akkor is, ha a létigét ki sem tesszük: Vége a hétnek. Vagy: A hétnek vége. Azt nem mondhatjuk, hogy Vége a hét. Ha pedig azt mondjuk: a hét vége, akkor ez még nem mondat, hanem csak jelzős szerkezet.

Van néhány, ragos főnévből alakult névutónk, amelyek birtokragos főnévből alakultak, és a velük alkotott kifejezések még őrzik a birtokviszony-jelleget. Ilyen az alapján, az ellenében, ellenére, részére, számára. Ha főnév van előttük, az lehet jelöletlen (a rendelkezés alapján), de ha névmás, ahhoz kívánkozik a –nak/-nek: ennek alapján, annak számára. (A fiatalabb korosztály az alapján szót egészen névutóként kezeli, ugyanúgy, mint pl. az alatt névutót: ez alapján, a számára viszont inkább visszafőnevesül, még a névelőt is kiteszik: Félreteszik az árut a számára.)

Mutató névmást tartalmazó kifejezés esetén a névmás is és a főnév is kap –nak/-nek ragot: Ezeknek a tanulmányoknak az alapján. Választékos nyelvezetben úgy lehet megtakarítani az ismétlést, hogy az ezen/azon vagy emez, amaz névmást használjuk: ezen tanulmányok vagy eme tanulmányok alapján. Ha azonban magánhangzóval kezdődő főnevünk van, a z-t már ne takarítsuk meg az emez, amaz végéről! Ezek a névmások tudniillik ugyanúgy igazodnak, mint az a és az névelő, vagy az e és ez mutató névmás. Ezzel emez eszmefuttatásnak vége.

Ha rövidíteni akarunk, ne ezen a szegény ragon takarékoskodjunk!

buv

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés