Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Emberiesség

Sajnos, már jogi kategória lett az „emberiesség elleni bűncselekmény”. Pedig már megjelenésekor voltak, akik kifogásolták a kifejezést. Miért is nem jó ez a szó? Mert nem azt jelenti, amire használják. Bontsuk csak le:

Emberi, ami az emberre jellemző. Főként jó tulajdonságainkat szoktuk ideérteni, de néha hibáinkat is. Például „tévedni emberi dolog”. Az emberi magatartás lehetne emberiség, de ez a szó az emberek összességére foglalódott le. Az emberség viszont a jó emberi minőséget testesíti meg, benne van a becsület, a mások iránti jó indulat.

Állati, ami az állatokra jellemző, vagy hozzájuk kapcsolódik. Állatias, aki – ember létére – állat módjára viselkedik. Ennek megfelelően emberies az, aki az emberhez hasonlóan, emberhez illően viselkedik. Az értelmező szótár rokonszóként említi az emberséges szót, pedig az valójában többet jelent. Az emberies főnevesítése az emberiesség, tehát emberhez illő magatartás.

Az ’56-os sortüzekkel kapcsolatban azon vitatkoztak, háború volt-e ’56-ban, mert ha az volt, akkor ezek háborús bűnök, így nem évülnek el, ha nem volt háború, akkor viszont belügy, és elévül. A saját állampolgárok ellen elkövetett tömeges gyilkosságra nálunk akkor nem volt paragrafus. A nemzetközi jogban már volt, a haláltáborokra való tekintettel alkották meg. Most a terrorizmus miatt is szükséges ilyen kiemelt büntetőjogi kategória. Csakhogy nem magyarul alkották a fogalmat, hanem angolul. Az angol pedig nem tud különbséget tenni az emberiség és az emberség között. A németek meg tudják különböztetni a kettőt: az emberiség = Menschheit, az emberiesség Menschlichkeit. 1945-ben, a nürnbergi perben még az előbbit használták „Verbrechen gegen die Menschheit und die Zivilisation”, vagyis az emberiség és a civilizáció elleni bűntett volt a vád. Később áttértek a Menschlichkeit szó használatára, pedig ott is voltak, akik ebben enyhítést éreztek, joggal.

Talán a német szóhasználat hatására vette át a magyar jog is az emberiesség szóval a nemzetközi jogi fogalmat. Egy magyar jogász így érvelt: „ezek a kiemelt bűncselekmények nem az emberiséget, hanem az emberi méltóságot fenyegetik”. Fontosabb volna az emberi méltóság, mint az emberi élet? Az emberi méltóság ellen vét az is, aki csak felpofoz vagy leköp valakit. Ha ezt akarnák kifejezni, akkor így is kellene mondani: az emberi méltóság elleni bűncselekmény. Az emberiesség nem az emberi méltóságot jelenti, hanem az emberséges magatartást. Az emberiesség ellentéte az embertelenség. De hát nem embertelenség egyetlen ember megölése vagy kínzása is? Pedig azt nem sorolják ebbe a kategóriába. A terrorizmus, a tömeges kínzás, nemi erőszak, a rabszolgatartás mind egyaránt az egész emberiséget sértik, veszélyeztetik, akkor is, ha csak egyetlen országban történnek. Ha ezeket mégsem kívánják egy szintre helyezni a népirtással és a háborús bűnökkel, lehetne a társadalom elleni bűncselekményeknek nevezni őket..

Ha egy szót magyarázni kell, mert nem következik a jelentése az elemeiből, akkor az nem jó szó.

Buvári Márta

(Elhangzott a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában 2016 szeptemberében.)

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés