Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Fel van mászva, el van utazva
A macska fel van mászva a fára példamondaton olykor jóízűt nevetünk. Akkor kerül elő, ha szemléltetni szeretnénk: nem mindig ajánlatos a létige és a határozói igenév kapcsolatát az állítmány kifejezésére használni. Sokan gondolják azt is, hogy ennek a szerkezetnek a használata helytelen és magyartalan. Ez a felfogás azonban félreértésen alapul: egyike meggyökeresedett nyelvi-nyelvhelyességi babonáinknak. Az igazság az, hogy a létige határozói igeneves szerkezetének használata igen régi időre nyúlik vissza a magyar nyelv történetében.
Használatának jellemzői sokrétűek, így most csupán néhány szempontra hívjuk fel a figyelmet.
– A határozói igeneves szerkezet jó eszköz lehet állapot jelölésére, ha nincs az adott helyzetre külön szavunk. Ilyenkor gyakori hiba, hogy az említett tévhit miatt befejezett melléknévi igenévvel él a fogalmazó, noha ez sokszor valóban magyartalan. Az éppen erre hivatott, ő ebből kirekesztett, a terület hálóval elkerített típusú formák helyett határozói igeneves alakulatot vagy igei állítmányt érdemes használnunk: a bizottság erre van hivatva, ő ebből ki van rekesztve, a terület el van kerítve; illetőleg a film gyerekeknek nem ajánlott, ez itt nem megengedett helyett a filmet gyermekeknek nem ajánljuk; ez tilos, nem engedhető meg, ezt nem engedik/nem engedjük meg stb.
– Kifogástalan a határozói igeneves szerkezet akár választékos közlésben is, ha időviszonyításkor a befejezettség kiemelésére szolgál: pl. a munka már rég be volt fejezve, mire nagy nehezen odaértek.
– Remek nyelvi eszköz lehet speciális beszédszándék esetén árnyalatnyi jelentéskülönbségek érzékeltetésére; pl. amit ő megcsinál/megmond, az meg van csinálva/ meg van mondva.
Nézzük most meg: mikor érdemes kerülnünk az igeneves szerkezet használatát!
– Ha többes szám harmadik vagy első személyű igealakkal egyenértékűen vagy konkrétabban tudjuk kifejezni mondandónkat, és cselekvő szerepű igéről van szó. Például az el lesz intézve, a macska fel van mászva a fára, el van utazva helyett mondjuk így: elintézzük/el fogjuk intézni, a macska felmászott a fára, illetve mondandónk lényegétől függően így: elutazott, távol/vidéken/külföldön van, nincs bent/nincs itt/nincs itthon stb.
– Fontos tudnivaló, hogy a van, volt, lesz és a lett igével alkotott szerkezetek lényegesen különböznek egymástól A legtöbb megkötés a múlt idejű lett igére vonatkozik: ez a többivel szemben csak cselekvő tárgyas igékkel használatos (vö. pl. ki lett nyitva, el lett szállítva, meg lett oldva <––> *el lett sárgulva, *el lett ázva <––> el van / el volt sárgulva, el van/ el volt ázva stb.).
– Végül meg kell még említenünk a népi, táji használatú eseteket, melyek a választékos köznyelvi normának nem részei, a maguk helyén azonban hibátlanok. – Igekötő nélkül, konkrét alanyra vonatkoztatva vagy alany nélküli esetekben is gyakran használatos a határozói igeneves forma: pl. Jóska bácsi halva van – azaz ’Jóska bácsi halott, meghalt’. – Sokszor a lesz/lett/van mellett is határozói igenév jelenik meg határozatlan alany esetén: fénymásolva lesz, írva lesz, boronálva lesz, mindjá köpűve, fejve lesz, lesz ma főzve?, lesz telefonálva, beszélve lesz vele stb. Ezeknek a mondatoknak a köznyelvben a fénymásolás lesz, írni, köpülni, fejni fogunk, ill. a telefonálunk, beszélünk vele -féle szerkezetek feleltethetők meg.
Alapos mérlegelés szükséges tehát a határozói igeneves szerkezetek választékos nyelvrétegbeli használatához. Ugyanakkor ne feledjük: ez a mérlegelés öntudatlanul, minden nehézség nélkül zajlik, ha kellőképpen magas szinten ismerjük és gyakoroljuk anyanyelvünket. A színvonalas anyanyelvtudást semmilyen aprólékos, gondos latolgatás sem képes pótolni.
H. Tóth Tibor
6 hozzászólás – Fel van mászva, el van utazva
Szatmári Magdolna mondja:
Tisztelt Tóth Tibor!
A felhozott példa “A macska fel van mászva a fára.” azért helytelen, mert a “fel, le, el, ki” (és így tovább) folyamatot fejez ki, és mindnek megvan a “befejezett párja” “fent, lent, ott, kint”, amik befejezett állapotra jellemző elő tagok, és ezek után helyes a “van” ige!
(Nagyon hasonlít a fenti probléma a -ban/ -ben és -ba/ -be köztire eltérésre, mivel nem minden nyelvben tesznek különbséget hasonló módon a folyamatos és befejezett (állapotot jelző) kifejezsek között.)
A létige határozói igeneves szerkezete valóban régi, de nem mindegy, hogy milyen előtaggal!!
A macska tehát “fent van a fán”, az helyes, a “fel van menve” pedig helytelen.Üdvözlettel:
Szatmári MagdolnaBuvári Márta mondja:
A “be van rúgva” egyértelműen az állapotra vonatkozik. Bár van rá külön szavunk is: részeg.
Svarka Béla mondja:
És ez:
Ki van törve az ablak. (vagy be)
Ez állapot, tehát a “van” használata indokolt. A ki viszont folyamatot jelöl az előbbiek szerint.
A “kitörött az ablak” egy korábbi folyamatra utal, aminek csak eredménye a mai állapot.
Akkor mi a helyes? vagy mégsem ennyire bürokratikus a nyelv?Buvári Márta mondja:
Helyes az is, hogy “kitörött”, ez a múltbeli eseményre utal, és helyes az is, hogy “ki van törve”, ez a jelenlegi állapot. Az igekötő sok esetben valóban befejezettséget jelez, de eredetileg elsősorban irányt. A kitörött ablakból valószínűleg ki is estek az üvegdarabok (a betört ablakból pedig befelé estek). A törött ablakban pedig még benne van a repedt üveg.
Takács Gábor mondja:
le van aratva, le volt aratva, le lesz aratva – helyes
le lett aratva – helytelen – learatták vagy le volt/van aratva
Hozzászólás ehhez a cikkhez: Fel van mászva, el van utazva
© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés