Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Kettőezer?

Egy ismerősöm panaszolta, hogy manapság alig hallani a két számnevet, mindig kettőt mondanak. Amikor figyelmeztetett valakit erre, kiderült, hogy az illet ő azt sem tudta, mire jó a két változat.

A 2 szám elnevezésének két alakja van: önállóan kettő, jelzőként és előtagként két. Egy, kettő, három – de két alma, kétmillió, kétszáz stb. – Hány gyereked van? – Kettő. Két fiú.

Hasonló ez a kicsi és a kis melléknév kettősségéhez. Kicsi a lakás; mikor kicsi voltam… – de kislány, kiskutya, kis pénz, kis ház stb.

Ha pénzről van szó, a biztonság kedvéért betűkkel is ki kell írni az összeget. Kézírásban a k és a h gyakran hasonlóra sikerül, a két szó összetéveszthető a héttel, ezért kétezer, kétszáz helyett kettőezret, kettőszázat írunk. Ez a gyakorlati szabály azonban csak erre az esetre érvényes. Lassan kimennek a divatból a kézzel kitöltött csekkek, a kettő azonban szinte minden helyzetben kezdi kiszorítani a két alakot.

Mint minden nyelvi divat terjesztéséhez, ehhez is hozzájárul a média. Egy tömegsport-rendezvényről például így tudósítottak: „Kettőezren álltak rajthoz. Helyesen: kétezren. A Cannes-i filmfesztiválon szereplő egyik magyar filmről azt mondták: „már tegnap bezsebelt kettő elismerést.” Helyesen: két elismerést.

A két és a hét szó hangzásra is közel áll egymáshoz, de élő szóban könnyű visszakérdezni, ha nem jól hallottuk. A hírolvasónak illik tisztán képeznie a hangokat, de ha a hallgató mégsem jól értette, és fontos neki, meghallgathatja a következő híradót, vagy utánanézhet máshol.

Sokszor az ésszerűség is megmutatja, melyik számról lehet szó.

Nemrég megjelent a neten Noam Chomsky amerikai nyelvész-filozófus nyilatkozata a világ dolgairól. Nem a tudós hibája, hogy angol mondatát így fordították magyarra: Valójában kettő szakadék is van. Az egyik egy küszöbön álló természeti katasztrófa, amellyel nincs időnk foglalkozni… A másik pedig egy 70 éve körülöttünk lebegő atomháborús veszély. – Ha egyik és másik, akkor nyilvánvaló, hogy csak két szakadékról van szó, mert ha hét lenne, akkor fel kellene sorolni a harmadik, negyedik, ötödik hatodik és hetedik szakadékot is.

A legfurcsább az, amikor az évszámot is így mondják: kettőezertizennégy, kettőezertizenöt, kettőezertizenhat. Márpedig rendszeresen így mondják a hírközlők, a politikusok, az elemzők. Itt félreértésnek a legcsekélyebb veszélye sem áll fenn. Ugyan ki gondolná, hogy 7014-es adatokról számol be a statsztika vagy 7016-ra tervez valaki bármit is? Az előző évezred évszámait sohasem mondtuk úgy, hogy pl. egyezerkilencszáztizennégy, pedig ha pénzről volna szó, így kellene írni. Csak azt mondtuk: ezerkilencszáztizennégy.  A kétezer egy elemmel így is hosszabb, hát még a kettőezer, hiszen talán megéri az emberiség, hogy százas is lesz az évszámban. Pedig ha a rádióban, tévében így mondják, az átlagember azt hiszi, így helyes.

Fölvetődhet a kérdés: miért van kétféle alakja ennek a számnévnek, ha a többinek nincs. Talán annak köszönhető e számnév kitüntetett volta, hogy több ősi nyelvben létezett az egyes szám és a többes szám között egy kettős szám. Érthető, hiszen több szervünkből éppen kettő van. Mind a két alak fellelhető már a legrégibb nyelvemlékeinkben és a rokon nyelvekben is. Úgy tartják, hogy a két  lehet az eredetibb alak, a kettő-t pedig toldalékolt alaknak vélik, de elképzelhető, hogy önálló alakban megmaradt az eredeti tővéghang, más szóhoz kapcsolva pedig lekopott. Így gördülékenyebb.

Akármiért alakult is így, nekünk az a dolgunk, hogy őrizzük őseink hagyatékát. Milyen volna: “Kettő szál pünkösdrózsa…”?

3 hozzászólás – Kettőezer?

  1. Szatmári Sándorné mondja:

    A “két” és a “kettő” matematikai okokból tejesen különböző jelentésűek.
    -Ha ‘halmazból indulunk ki’, amelyben vegyesen lehet bármilyen tipusú valami vagy valaki, de találunk két azonos tipusú/ jellegű darabot vagy egyedet közötte, akkor a két kiemelt tipusra/ jellegre nem mondjuk, hogy kettő, hanem két.
    -Ha ‘önálló valamiből, vagy egyedből indulunk ki’ amiknek vagy akiknek legalább két eltérő tulajdonsága van, azokat “kettős tulajdonságnak’ mondjuk.
    Pl:
    -”két állampolgár’ az állampolgárok halmazából kettő (más azonos tulajdonságai is lehetnek, de azoktól eltekintünk.)
    -”kettős állampolgár” a központban ilyenkor az egyed van, két eltérő tulajdonsággal bír (többel is bírhat, de két azonos jellegűt emeltünk ki.)

  2. Szatmári Sándorné mondja:

    Kiegészítésül:
    Úgy gondolom, hogy pl. a “két vagy több FELÉ vág” kifejezi azt, hogy a halmazt megbontjuk (“két féllé”–>”felé”), ami értelmet ad a tevékenységnek, mert valószínűleg szétosztjuk amit felvágtunk.
    A “ketté vág” esetében valamivé válik az a valami vagy valaki (pl. halottá), megszűnik az egysége. Olyan, hogy “*két vág” kifejezés így nem is lehet..

  3. Buvári Márta mondja:

    Kedves Szatmári Sándorné!
    Köszönöm, ez az elméleti okfejtés megerősíti a két és a kettő kettősségének indokoltságát.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Kettőezer?

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)