Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Közbevetések

A Somogyi József – a képzőművészeti főiskola hajdani, rendkívül termékeny rektora, országszerte majdnem ötven köztéri szobra látható, köztük az egyik legismertebb a fasizmus áldozatainak emlékműve a budai Gesztenyés kertben – által 1965-ben készített bronzszobor minden bizonnyal színesfém-tolvajok prédája lett.

Értették ezt a mondatot? Nem Önök a hibásak, ha nem. A fő állítás az, hogy egy szobrot, amelynek az eltűnéséről már előbb szó volt, valószínűleg színesfém-tolvajok loptak el. Egyúttal azonban azt is közölni akarták, hogy a szobrot Somogyi József készítette 1965-ben, és ebből az állításból jelzőt csináltak. Már ez sem szerencsés, de miért kellett még ugyanabban a mondatban Somogyi József egész életművét ismertetni? Még hozzá úgy, hogy a név és a névutó közé (Somogyi József által) beszúrtak egy értelmezőt, majd két mellérendelt mondatot. A mondatot legalább ennyire szét kellett volna szedni:

A bronzszobor, melyet Somogyi József, a képzőművészeti főiskola hajdani rektora készített 1965-ben, minden bizonnyal színesfém-tolvajok prédája lett. Somogyi rendkívül termékeny alkotó volt, országszerte majdnem ötven köztéri szobra látható, köztük az egyik legismertebb a fasizmus áldozatainak emlékműve a budai Gesztenyés kertben.

Szorosan összetartozó szószerkezeteket egyáltalán nem szabad beszúrással megtörni, még rövidebbel sem.

Ilyen szoros kapcsolat a birtokos jelzős szerkezet.

Sokrendbeli hitszegés és a magyar alkotmány, amelyre fölesküdött, elárulása.

Ha a birtokos és a birtok közvetlenül egymás után van, a birtokos jelöletlen: az alkotmány elárulása. De ha közbeékelünk valamit, akkor legalább a –nak raggal jelezni kell, hogy összetartoznak: a magyar alkotmánynak, amelyre fölesküdött, elárulása. Vagy nem kellene visszariadni a szétbontástól: A magyar alkotmány elárulása: az alkotmányé, amelyre pedig fölesküdött.

Hasonló a következő mondat:

Minden egyes ember, – aki tenni akar saját maga, családja, a Nemzet érdekében -, közreműködésére szükség van.

A minden egyes ember alanynak látszik, mert nincs rag a végén, és ebben a hitben vagyunk mindaddig, amíg a közbevetés végére nem érünk, mert csak a közreműködésére szó ragozásában van jelezve a birtokviszony. Sokkal kevésbé zavaró, ha az ember és az aki közé beékelődik a közreműködés szó, hiszen arra úgysem vonatkozhat az aki névmás, csakis az emberre. Az állítmányt pedig előre tehetjük, hogy az ne hosszabbítsa a birtokos és a birtok közti távolságot: Szükség van minden egyes ember közreműködésére, aki tenni akar saját maga, családja, a nemzet érdekében. Így már jobb, nem?

Alapszabály, hogy egy pillanatig sem szabad bizonytalanságban hagyni a hallgatót vagy olvasót. Érdemes azt is megtanulni, hogy nem kell mindent egy mondatba zsúfolni, jobb több rövid mondat, mint egy hosszú, és akkor sem dől össze a világ, ha egy nevet vagy mondatrészt meg kell ismételni.

Buvári Márta

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Közbevetések

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)