Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Mégis, azonban

Egy hírműsorban hangzott el a következő mondat: gyengébb lesz a termés, a szakértők szerint ez azonban nem befolyásolja a bor iránti keresletet. A második tagmondatban az azonban kötőszó rossz helyre került.

Az azonban az ún. elvárástörlő ellentétes mellérendelés kötőszavai közé tartozik: valamely, az elvárásainknak meg nem felelő következmény jelzésére szoktuk alkalmazni. Például: Jancsi mindent tudott, a tanár azonban nem volt megelégedve. Az azonban kötőszó elhelyezkedhet a tagmondat élén, de egy előrevetett mondatrészt is maga elé engedhet;  mondhatjuk tehát úgy is, hogy: Jancsi mindent tudott, a tanár azonban nem volt megelégedve, és így is: mindent tudott, azonban a tanár nem volt megelégedve. Ha az azonban ennél messzebbre kerül a tagmondat határától, a szerkezet hibás lesz. Kiinduló példánkban is ez okoz zavart, mivel a második tagmondat elején az azonban előtt két mondatrész is áll (a szakértők szerint határozó és az ez mutató névmással kifejezett alany).

Az azonbanhoz hasonló szerepet tölt be az összetett mondatokban a mégis ellentétes kötőszó is, szórendi helye és hangsúlyozása viszont eltér az azonbanétól. A mégis helye a szembeállítást tartalmazó új közlendő előtt van, ezért az utána következő mondatrészletet mindig főhangsúlyos elemként értékeljük. Ha a mégis után hangsúlytalan mondatrész (témaszó) következik, rossz mondatot kapunk, ahogyan következő, híradóbeli mondatban: A politikusok nem egyeztek meg, mégis az újságok konszenzusról beszélnek. Helyes szórendben így lenne: A politikusok nem egyeztek meg, az újságok mégis konszenzusról beszélnek. – Ugyanezt az azonbannal így mondhatjuk: nem egyeztek meg, azonban az újságok konszenzusról beszélnek – vagy: az újságok azonban konszenzusról beszélnek.

A mégis és az azonban között — hasonló szerepük ellenére — lényeges különbség van: a mégis maga is hangsúlyos, az azonban viszont hangsúlytalan. Vessük össze őket ugyanabban a mondatban: nem készült rá – mégis megoldotta a feladatot, illetve: Nem készült rá, azonban megoldotta a feladatot. A mégis hangsúlytalan ejtése ugyanolyan hiba lenne, mintha az azonban hangsúlyos ejtése: rossz lenne tehát így: nem készült rá – mégis megoldotta a feladatot, illetve:  Nem készült rá, azonban megoldotta a feladatot.

A szórend, a hangsúly és a mondat értelmezése, jelentése szorosan egymásra épül. Ezért kell előre eldöntenünk, tudnunk, mit akarunk mondani. A szavak szórendje a magyar nyelvben is csupán abban az értelemben szabad, hogy sokféle szórendi lehetőséget ki tudunk használni. Annyiban azonban szigorúan kötött a mi szórendünk is, hogy bizonyos jelentések, bizonyos szavak csak bizonyosfajta szórenddel jelenhetnek meg, s a közhiedelemmel ellentétben a magyarban is vannak lehetetlen, rossz szórendi változatok.

H. Tóth Tibor

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés