Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Mire való a kötőhang?

Meghökkenve olvastam a minap ezt a szót: régiebb. A régit kétféleképpen tudjuk fokozni: régebbi és régibb. A régi magánhangzóra végződik, a középfok jele pedig csak hosszú b, nem –ebb. Kötőhangra – más néven előhangzóra – akkor van szükség, ha a tő és a toldalék mássalhangzóit nehéz lenne kimondani együtt. Kötőhangnak mély hangrendben a-t vagy o-t, magas hangrendben e-t, ë-t vagy ö-t használunk. De mikor a nyíltat és mikor a zártabbat?

Kevesen tudják, hogy a kötőhangok egy része az alapszóhoz, a másik része a toldalékhoz tartozik.

Az igeragozás kötőhangjai a toldalékhoz tartoznak. Az –sz személyrag kivételével o vagy ë előzi meg a mássalhangzóból álló ragot ill. jelet: látok, látom, látod, nézëk, nézëm, nézël, látott, nézëtt. A 2. személy –sz ragja vagy kötőhang nélkül kapcsolódik, pl. látsz, vagy nyílt kötőhanggal: hallasz, kezdesz.

A névszói kötőhangok a tőre jellemzők, a hajdani tővéghang maradványai. Ezért nem mindegy, milyen kötőhangot használunk. Házat, lángot, képet, székët, vödröt – de nem mondhatjuk, hogy házot, lángat, képët. A régi szavak mintájára az újabbak is kapnak ilyen feltételes tővéghangot, a főnevek mind középzártat: Pl. citromok, mëccsët, szörföz.

A melléknevek kötőhangja viszont majdnem mindig nyílt (a vagy e). Ez lehetőséget ad szófaji megkülönböztetésre. Pl. ők okosak, de az okosok; kezesek a szelíd állatok, a hitelfelvevőért pedig kezesëk állnak jót. Ha az -n határozórag főnévhez csatlakozik, középzárt a kötőhangja: asztalon, hëgyën, földön, ha melléknévhez csatlakozik, akkor nyílt: kéken, pirosan. Úgy is mondjuk, hogy a helyrag –on/-ën/-ön bár puszta –n is lehet, pl. hajón, a módhatározórag pedig –an/-en. Kivételesen itt is megmaradt néhány szón a puszta -n, pl. merőn, kérőn, de általában a magánhangzóra végződő szavakhoz is az -an/-en változatot illesztjük: pl.  láthatóan, érthetően.

Ennek mintájára terjedhetett el a a láthatóak, érthetőek forma. Ez az idősebbek fülét még sérti. Hagyományosan: láthatók, érthetők. A bővülésben az is közrejátszhat, hogy -ú/-ű végű mellékneveket már régóta kötőhanggal toldalékoljuk, pl. hosszúak, könnyűek. Talán azért, mert a tővégi ú, ű a v-vel váltakozik, pl. keserű – keserves. Régen ugyanazzal a betűvel is írták az u-t, az ü– t és a v-t. A melléknévi igenév hármas természete elvileg lehetőséget ad szófaji megkülönböztetésre. A gombák ehetők vagy mérgezők– ez melléknévi használat. Legfeljebb ilyen esetben fogadható el a kötőhangos forma: ehetőek, mérgezőek. Főnévi értelemben semmiképpen, pl. a választók és választhatók köre. Az igei tartalom van előtérben a következő mondatban: A következmények előre láthatók – azaz látjuk előre a következményeket. Hasonlóképpen: Az ügyfelek nem érhetők el – nem érjük őket el. Sokan ezt így mondanák – hibásan: nem elérhetőek – még az igekötőt sem választják el. Beszéd közben aligha van időnk mérlegelni, most éppen igei, főnévi vagy melléknévi jellegű az igenév. A kötőhang mindenképpen szervetlen, sem a tőhöz, sem a –k jelhez nem tartozik, ejtéskönnyítésként sincs rá szükség. Inkább mindegyik esetben a hagyományos szikár, kötőhang nélküli változatot ajánlom.

Buvári Márta

(Elhangzott a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában 2016. október 15-én.)

2 hozzászólás – Mire való a kötőhang?

  1. DAL18 mondja:

    Tanácsot kérek! Amikor Vincze vezetéknevű férfihoz arája hozzáment, az új név bejegyzése során nem engedélyezték neki a Vinczené formát, csakis a Vinczéné-t.
    Miért? Ezek szerint a -né képző a Vincze főnévnek csakis egy Vinczé- tőváltozatához kapcsolódhat? Van itt szerepe a kötőhangnak?

  2. Buvári Márta mondja:

    Nem, ez nem kötőhang,hanem a tővéghang módosulása. A szóvégi -a, -e általában -á-ra, -é-re módosul toldalk előtt, pl. feketét, mesém, cseresznyével, pincében, ugyanígy: szobában, sonkával, szamócát stb. Azt sem mondjuk, hogy Vincenek, Vincevel, hanem Vincének, Vinczével. Tehát igaza volt az anyakönyvvezetőnek. Ha nem tetszik a Vincéné, mert úgy érzi, hogy ezzel megváltoztatták a nevét, ma már van más megoldás is: fölveheti a nevét a felesége úgy is, hogy Pl. Vincze Nagy Borbála.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Mire való a kötőhang?

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)