Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Magyarosan

(Félre)szólások

6 hozzászólás érkezett eddig

Jókai Anna mesélte, hogy ëgy fordítója nëm értëtte, miért ad a regényhős vizet az egereknek. Ugyanis itatta az egereket. A szólások majdnëm olyan szilárd részei a nyelvnek, mint a szavak. Bennük sűrűsödnek közös élményeink, történelmünk a tatárjárástól napjainkig: Nëm hajt a tatár. Nëm oda Buda. Több is veszëtt Mohácsnál. Nëm enged a 48-ból. Lëesëtt a [...]

A cikk folytatódik...

Ugyanakkor?

Hozzászólás

Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek – írta Arany János a Családi körben. Világos: a míg egyidejűséget fejez ki: azalatt. De akkor hogyan értsük ezt a mondatot: Míg 1990-ben a főváros lakossága mintegy kétmillió fő volt, addig 2004-ben már csak 1,7 millióan éltek Budapesten?. 1990 és 2004 egyszerre volt? Az indoeurópai nyelvekben az ellentétet [...]

A cikk folytatódik...

Közbevetések

Hozzászólás

A Somogyi József – a képzőművészeti főiskola hajdani, rendkívül termékeny rektora, országszerte majdnem ötven köztéri szobra látható, köztük az egyik legismertebb a fasizmus áldozatainak emlékműve a budai Gesztenyés kertben – által 1965-ben készített bronzszobor minden bizonnyal színesfém-tolvajok prédája lett. Értették ezt a mondatot? Nem Önök a hibásak, ha nem. A fő állítás az, hogy egy [...]

A cikk folytatódik...

Szórend(etlenség)

Hozzászólás

A magyar szórendről az él a köztudatban, hogy kötetlen. Ez igaz is meg nem is. Amelyik nyelvben nincs tárgyrag (például az olaszban, franciában, angolban), ott csak onnan lehet tudni, melyik az alany, melyik a tárgy, hogy az alany az állítmány előtt van, a tárgy pedig utána. A németben van egyenes, fordított, kiemelő és mellékmondati szórend. [...]

A cikk folytatódik...

Ami, amely és társaik

1 hozzászólás érkezett eddig

Az ami és az amely használatában nagy a zűrzavar. Sokan azt hiszik, semmi különbség sincs a kettő között, és tetszőlegesen váltogatják őket, mások meg – tévesen – azt hiszik, hogy az amely általában választékosabb, és írásban inkább azt használják. De hát, ha ugyanazt jelentik, ugyanarra használatosak, akkor minek kettő? A nyelv gazdaságos: ha két hasonló [...]

A cikk folytatódik...

Fel van mászva, el van utazva

1 hozzászólás érkezett eddig

A macska fel van mászva a fára példamondaton olykor jóízűt nevetünk. Akkor kerül elő, ha szemléltetni szeretnénk: nem mindig ajánlatos a létige és a határozói igenév kapcsolatát az állítmány kifejezésére használni. Sokan gondolják azt is, hogy ennek a szerkezetnek a használata helytelen és magyartalan. Ez a felfogás azonban félreértésen alapul: egyike meggyökeresedett nyelvi-nyelvhelyességi babonáinknak. Az [...]

A cikk folytatódik...

A -nak/-nek hiánya

2 hozzászólás érkezett eddig

Némelyek úgy vélik, hogy a -nak/-nek rag a birtokviszonyban pongyola, nem szép. Éppen ellenkezőleg, sokszor félreértést vagy legalább is pillanatnyi zavart okoz az elhagyása. Például: „Ezt akadályozta meg 2001 májusában a Belügyminisztérium, amikor megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási Hivatal a sír felnyitását engedélyező határozatát.” Ezt úgy lehet érteni, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal semmisített meg valamit, [...]

A cikk folytatódik...

Mégis, azonban

Hozzászólás

Egy hírműsorban hangzott el a következő mondat: gyengébb lesz a termés, a szakértők szerint ez azonban nem befolyásolja a bor iránti keresletet. A második tagmondatban az azonban kötőszó rossz helyre került. Az azonban az ún. elvárástörlő ellentétes mellérendelés kötőszavai közé tartozik: valamely, az elvárásainknak meg nem felelő következmény jelzésére szoktuk alkalmazni. Például: Jancsi mindent tudott, [...]

A cikk folytatódik...

A „miazami-ezazami” nyelvről

1 hozzászólás érkezett eddig

Bizonyára sokan emlékeznek olvasóim közül Szophoklész Antigoné című drámájára, még ha nem látták is színházban, hiszen azt minden érettségizett magyarországi diák olvasta középiskolás korában. Emlékezetes ebből a Kar szövegének azon része, melyet az én tankönyvem annak idején „Az ember himnuszának” nevezett.  Így kezdődik: Sok van, mi csodálatos De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ő az, [...]

A cikk folytatódik...

Igeirányítók

2 hozzászólás érkezett eddig

Czakó Gábor nevezi így az igekötőt, mert amellett, hogy befejezetté teszi az igét, általában sajátos irányt ad neki, ezáltal módosítja a jelentését. Manapság előszeretettel csereberélik az igekötőket. A megbetegszik helyett újabban rendszeresen a lebetegszik szót hallani. Talán azért, mert aki megbetegszik, az általában lefekszik. A lebetegszik szó létezett régen is, csak más értelemben. A kismamákra [...]

A cikk folytatódik...
3. oldal. Összesen 4 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
1234