Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Magyarosan

Válóper

1 hozzászólás érkezett eddig

Az igekötő különleges képződmény. A Magyar Ragozási Szótár a rendes összetételek határát egy vastag vonallal jelzi, az igekötők és az igék határát viszont két vékony vonallal. Ez arra utal, hogy bizonyos körülmények közt az igekötő elválik az igétől. Sőt, nemcsak az igétől, hanem származékaitól is. Ezt manapság sokan elfelejtik. Különösen a megengedő ige melléknévi igeneve [...]

A cikk folytatódik...

Szenvedőpótlók

10 hozzászólás érkezett eddig

A magyar nyelv alapvetően aktív szemléletű. Ha ismerjük az alanyt, általában cselekvő szerkezetet használunk. A szenvedő alak azonban régtől fogva létezett, hiszen már az Ómagyar Mária-siralomban szerepel: „keserüen kinzatul,, / vos szegekkel veretül”. A -tatik/-tetik képző magyar elemekből áll: a -tat/-tet műveltető képző és az alanyra való irányulást kifejező ikes ragozás kombinálásával alkották. Csak az [...]

A cikk folytatódik...

Mellékmondatmánia (“Amimagyar”)

1 hozzászólás érkezett eddig

„Önt mi zavarja?” című oldalunkon Kovács Tibor – a különféle szószátyárságok közt – „amimagyar”-nak nevezte az efféle mondatokat: „Amit mindenekelőtt meg fogok tenni, az az, hogy felhívom a tudakozót”. Van ennek még rosszabb változata is:  a két egymás utáni az szót, amelyek egyike a főmondat alanya, másika a főmondat állítmánya, egyszerűen elhagyják, és ennyi marad:  Ami [...]

A cikk folytatódik...

Egyelőre, egyenlőre

2 hozzászólás érkezett eddig

Hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul. Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul? (Cseh T. – Bereményi G.: Születtem Magyarországon)  Nemrég volt a Magyarok Szövetségének egy hetilapja, a Szilaj Csikó, abban már írtam a nyelvi elfajulásról és okairól. „Mi a nyelvi elfajulás, és mi az oka?” – tettem fel annak idején [...]

A cikk folytatódik...

Név elé névelő?

19 hozzászólás érkezett eddig

Márk Kinga olvasónknak tartozom a válasszal arra a kérdésre, helyes-e, ha „tulajdonnevek elé határozott névelőt tesznek. Pl Beszéltem az Annával, vagy A Molnár Zsolti elment vásárolni.” Személynév előtt az iskolás szabály szerint nem szabad névelőt használni. Ennek eredeti indoka az, hogy a határozott névelő a sok közül való kijelölésre szolgált, ugyanis a mutató névmásból lett. [...]

A cikk folytatódik...

A szavak használati utasítása

Hozzászólás

A nyelvek azért különbözők, mert a népek különbözőképpen gondolkodnak, más a szemléletük. A szavaknak nem csak jelentésük van, hanem „használati utasításuk” is. Milyen szó kapcsolódhat hozzájuk, milyen fajta mondatrészt vonzanak. Ma már a nyelvészek nem csak szavakat, hanem kifejezéseket is szótároznak. Ha azt hallom reggelenként, hogy „erős a forgalom a Rákóczi úton”, német hatásra gyanakszom: [...]

A cikk folytatódik...

Időegyeztetés

2 hozzászólás érkezett eddig

A legtöbb nyelvművelő úgy tartja, hogy az írók tudják a legjobban a nyelvet, tőlük kell a nyelvtanba a példákat venni. Mások egyenesen azt mondják, hogy nem is kell nyelvművelés, elég, ha sokat olvasunk. Az írók művészien használják a nyelvet, kihasználják olyan lehetőségeit, amelyeket a hétköznapi ember nem, de általában nem tudatosan használják, csak munkaeszközként. Tisztelet [...]

A cikk folytatódik...

Telefonnyelv

Hozzászólás

Fölhívunk egy intézményt, és jelentkezik a géptitkárnő. „Ön az Eötvös Loránd Tudományegyetemet hívta…” Tudom, hogy mit hívtam, és persze, hogy én hívtam, de miért mondja, hogy ön? Magyarul a névmást általában fölösleges kitenni, kivéve, ha különben nem volna egyértelmű, hogy a megszólítottra vonatkozik a harmadik személyű ige, és nem egy harmadik személyre. Vagy szembeállításként: ön [...]

A cikk folytatódik...

Mávnyelv

2 hozzászólás érkezett eddig

Állok a pályaudvaron. A hangszóró bemondja: „Értesítjük a várakozókat, hogy a Miskolcról menetrend szerint 12 óra 15 perckor  érkező gyorsvonat  előre láthatólag 15 percet késik. A késésért szíves türelmüket és megértésüket kérjük.“  Bosszankodom. Türelmet nem lehet valamiért kérni, legfeljebb valameddig. A késésért pedig elnézést kellene kérniük. Kérhetnek megértést is, főleg, ha megmagyarázzák, miért késik a [...]

A cikk folytatódik...

Álmellékmondat

Hozzászólás

Az ami, amely, amelyik vonatkozó névmással kapcsolatos cikkünkben már utaltunk arra, hogy „fából vaskarika” az olyan „vonatkozó mellékmondat”, amely az egész főmondatra utal vissza. Például: Javítják az útburkolatot, ami fennakadást okoz a közlekedésben. Tartalmilag éppen fordított a szereposztás, a mellékmondat szerepébe kényszerített mondat valójában főmondat: Fennakadást okoz a közlekedésben, hogy javítják az útburkolatot. De nagyon [...]

A cikk folytatódik...
4. oldal. Összesen 4 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
1234