Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Mozi a moziban?

A filmszínház népszerű neve már régóta mozi. A mozgókép-színház elnevezésből rövidült. A mozgó képeket pedig filmről vetítették majdnem mostanáig. Egy múlt század eleji sláger így kezdődik: Hallod-e, Rozika, te, gyerünk a moziba be, tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda.” Nem kétséges, hogy a helyiségre vonatkozik a mozi szó, mert így folytatódik a dal: „Az se baj, ugye, Rozi, hogy messze van az a mozi?” Ha viszont ma azt mondják: ez jó mozi, akkor gyakran a filmre értik. Miért viszik át a mozi elnevezést a filmre? Talán azért, mert esetleg ma már nem celluloid szalagról vetítenek, hanem elektronikus adathordozóról? Ez nem ok. Van műanyag fakanál, műanyag üveg, az autó is kocsi, pedig a Kocsban gyártott szekérhez semmi köze, a teljesítményét pedig lóerőben fejezik ki. A jelentésátvitel a nyelvfejlődés fontos eszköze. A film szó már régen nemcsak azt a celluloid szalagot jelenti, a szó átment a rajta megjelenített alkotásra, a tartalomra. Ha a mozifilmet kikölcsönözzük videón (videomagnó-szalagon), megvesszük DVD-n, letöltjük az internetről vagy a tévében játsszák, attól az még film marad. A nagy, lapos képernyőjű tévét pedig házimozinak hívják. De mi történik, ha a filmet is mozinak nevezik? Olyasmi, mint a következő újságcikkben:

„Miért nem döntött nézettségi csúcsokat például Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia nagyszerű mozija, a recski munkatábor életét bemutató Szökés? Kissé lejjebb: …miért nem tódultunk a moziba az olyan, már létező remekművekre, mint a Szökés? Ha csupán olyan nagy sikerű mozikat veszünk alapul, mint a három Oscarral dekorált Gyilkos mezők, a Szökés akkor is kiemelkedik ebből a mezőnyből.” Csak mellékesen jegyzem meg: egy filmet bajosan lehet kidíszíteni – a dekorál szónak ugyanis nálunk csakis ez a jelentése, bár ebben a jelentésben is fölösleges. –, Oscar-díjjal kitüntetni szoktak. De térjünk vissza a mozihoz:

A fenti szövegben a mozi hol az intézményt, hol a művet jelenti. Ha összevonjuk az első két mondatot, ez jön ki: miért nem tódultunk a moziba olyan nagyszerű mozira, mint a Szökés?

Erre is van párhuzam. Az opera szó is jelenti a zenés színdarabot és azt a helyet is, ahol játsszák, az Operaházat. Tehát előfordulhat olyan mondat, hogy az Operában ma este Puccini Pillangókisasszony című operáját játsszák. Itt a műfajról ment át a szó az épületre. Tehát fordítva, mint a mozi esetében, de ez mindegy lenne, ha nem volna jobb megoldás.

Alakulhatott volna úgy, hogy a mozi szó eleve a mindkettőt jelöli: a mozgóképet és a mozgókép-színházat. De nem úgy alakult. Van mozi és van film.

Vagy talán azért akarják kiiktatni a film szót, mert idegen eredetű? Ennyire azért talán nem vagyunk puristák!

A jelentésátvitel fontos eszköz az új fogalmak elnevezésére. Nem arra való azonban, hogy megszüntessen meglévő, bevált szót, és ezáltal szegényítse a szókincset.

buv

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Mozi a moziban?

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)