Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Szórend(etlenség)

A magyar szórendről az él a köztudatban, hogy kötetlen. Ez igaz is meg nem is. Amelyik nyelvben nincs tárgyrag (például az olaszban, franciában, angolban), ott csak onnan lehet tudni, melyik az alany, melyik a tárgy, hogy az alany az állítmány előtt van, a tárgy pedig utána. A németben van egyenes, fordított, kiemelő és mellékmondati szórend. Mindegyikben pontos helye van minden mondatrésznek. A magyarban nem így van. Minden fajta mondatot többféleképpen össze lehet rakni, de akkor mást és mást fejeznek ki. Az iskola igazgatója az egyik legrangosabb kitüntetést kapta a pedagógusnapon. / Az iskola igazgatója kapta az egyik legrangosabb kitüntetést a pedagógusnapon. / A pedagógusnapon kapta az igazgató a kitüntetést.

Az állítmány rendesen a mondat súlypontja. Amit nyomatékosítani akarunk, azt kiemeljük az állítmány elé. Nem jó a szórendje a következő mondatnak: Az autósok továbbra is a vizes útszakaszokon legyenek nagyon óvatosak. Mivel az ige előtt a vizes útszakasz áll, úgy hangzik, mintha csak a vizes útszakaszokon kellene óvatosnak lenni, máshol nem.

Több mondatrészt is kiemelhetünk, de az állítmány ritkán olyan jelentéktelen, hogy a mondat legvégére kerüljön. Szinte naponta találkozunk ilyen felszólításokkal:  Az adatlapot május 31-éig a fenti levelezési címre visszaküldeni szíveskedjenek. Az állítmány lehúzza a mondat végét, így a mondat fölbillen, nem is lehet rendesen hangsúlyozni. Talpára állítva. Az adatlapot szíveskedjenek május 31-éig visszaküldeni a fenti levelezési címre.

Félreértést okozhat, ha a jelző nem a mellett a szó mellett áll, amelyikre vonatkozik. Például: A rendkívüli házbizottság ülése elhúzódott.  Nem a házbizottság a rendkívüli, hanem az ülés, tehát: A házbizottság rendkívüli ülése elhúzódott.

A mellékmondat sem szakadhat el attól a mondatrésztől, amelyre vonatkozik ( kivéve, ha a rámutató szó egyértelművé teszi az összetartozást). Félreérhető ez a mondat: Két férfit fogtak el a rendőrök, akik éppen egy autót készültek feltörni. Eszerint a rendőrök törték volna fel az autót. Helyesen: A rendőrök elfogtak két férfit, akik éppen egy autót készültek feltörni.

A jelzői mellékmondatnak minél közelebb kell állnia ahhoz a főnévhez, amelyikre vonatkozik, annyira azonban nem, hogy egy szorosan összetartozó szószerkezetet, például névutós főnevet elvágjon. Például: A Times – amely lap Magyarország szavazati jogának felfüggesztését és a strukturális támogatások megvonásának lehetőségét is felveti – után jön … Hannes Swoboda, az európai szocialisták vezetője. Helyesen: A Times után – amely lap Magyarország szavazati jogának felfüggesztését… felveti – jön Hannes Swoboda… A jelöletlen birtokos jelzős szerkezetet sem lehet elvágni: Minden egyes ember, aki tenni akar saját maga, családja, a Nemzet érdekében, közreműködésére szükség van. A közreműködés elvont fogalom, arra úgysem vonatkozhat az aki névmás, tehát nyugodtan ott maradhatott volna a vonatkoztatott és a mellékmondat közt: Szükség van minden egyes ember közreműködésére, aki tenni akar… Ha a birtokos jelzős szerkezetet elvágjuk, akkor  a –nak birtokos részeshatározó-raggal jelezni kell a szerkezet összetartozását: Minden egyes embernek, aki tenni akar…, szükség van a közreműködésére.

Tehát a magyar mondat szórendjét az értelem határozza meg. A gondolkodást nem lehet megtakarítani.

Buvári Márta

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Szórend(etlenség)

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)