Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Idegen szavak

A szavak előjele

Hozzászólás

Mostanában gyakran hallani az elit szót rosszalló értelemben. Például: A magyar kormány demokratikus Európai Uniót akar, amelynek belső viszonyait… az európaiak határozzák meg, nem pedig egy brüsszeli bürokratikus elit… Elitellenes polgármestere lett Rómának. Az elit bukása. Az elit francia eredetű szó, az élire ’választani’ szóból származik, tehát jelentése eredetileg ’választott, kiválasztott’. Ennek megfelelően eredetileg pozitív [...]

A cikk folytatódik...

Idegen szavak a tudományos szövegekben

Hozzászólás

A latin állítólag holt nyelv, a magyar élő. Amikor én jártam iskolába, választani sem lehetett idegen nyelvként a latint. Ezt sajnálom, mert a latin kidolgozott, pontos nyelv volt – akárcsak a magyar. Az európai kultúra nyelve sokáig a latin maradt a római birodalom bukása után is. Mi a többi európai népnél is tovább ragaszkodtunk hozzá [...]

A cikk folytatódik...

Az idegen szavak és a hangzás

Hozzászólás

Minden nyelvnek saját hangzásvilága van. Ami elüt attól, az abban a nyelvben csúnya. A körülöttünk lévő nyelvek mind szegről-végről rokonai egymásnak, ezért az ún. nemzetközi szavak szervesen illeszkednek beléjük, mégis mindegyik a maga képére formálja őket. A magyar nyelv egyik jellegzetessége a hangrend, vagyis hogy eredeti szavainkban vagy csupa mély, vagy csupa magas hangok vannak, [...]

A cikk folytatódik...

LMBT

4 hozzászólás érkezett eddig

A legrosszabb szóalkotás-mód a betűszó. Különösen rossz, ha a rövidítés csupa mássalhangzókból áll, így nem olvasható egybe szóként, csak betűzve, ejtéskönnyítő magánhangzókkal. Ezek pedig egysíkúak: e, é, á. Azért is rosszak a betűrövidítések, mert nagyon sok szó kezdődik ugyanazzal a betűvel. Aki először látja őket, találgathat, mit takarnak a betűk. Például a fenti rövidítést fordíthatnám [...]

A cikk folytatódik...

3 + 1 idegen szó: aspektus, struktúra, innováció, spa

1 hozzászólás érkezett eddig

A minap egy tévébeszélgetésben egy újságíró először elnézést kérve használta az aspektus  szót, de utána sem jutott eszébe egyik magyar megfelelő sem: szempont, nézőpont, tekintet, hanem továbbra is az aspektust használta, még vagy tízszer. Tudományos előadás sem hangzik el az aspektus szó nélkül. Ez a veszélyes: ha már eszükbe sem jut a magyar szó! Ugyancsak [...]

A cikk folytatódik...

Kreativitás

Hozzászólás

  Egy kerületi lap egyik cikke így kezdődik: „Bár a kreativitás idegen szó, gyakran mégis az az érzésünk, mintha ezt a képességet a magyarok találták volna fel.” Bizony, a „kreativitás” idegen szó, de van rá magyar, nem is egy: találékonyság, ötletesség, leleményesség, alkotó szellem. Sajnos, ma nyelvileg kevésbé vagyunk leleményesek, nemcsak kevés új magyar szót [...]

A cikk folytatódik...

A kölcsönszó visszajár

Hozzászólás

Az idegen szavak elleni küzdelem, a magyarítás kezdettől fogva a nyelvművelés fő feladata volt, csak mostanában nem divat ezzel foglalkozni. A szóátvételt finoman kölcsönzésnek nevezi a szakirodalom. A kölcsönt azonban illik visszaadni. Használjuk, ameddig nincs sajátunk, de igyekszünk sajátot alkotni, azután vissza kellene adni a kölcsönszót. A jövevényszó más: az belesimult a nyelvbe hangilag, észre [...]

A cikk folytatódik...

Valós idő

3 hozzászólás érkezett eddig

Először egy külföldön élő szerző cikkének javításakor találkoztam a valós idő kifejezéssel: „A részvények tőzsdei árfolyama tehát valós időben leképezte a kollektív intelligencia reakcióit és bizalmi hányadosait.” A szövegkörnyezetből megértettem, mit akart mondani: hogy amint egy esemény bekövetkezett, rögtön annak megfelelően változtak a tőzsdei árfolyamok. Kijavítottam azonnalra. Elfogadta, s mentegetődzésképpen odaírta zárójelben: „real time”. Hát [...]

A cikk folytatódik...

Hamis barátok

1 hozzászólás érkezett eddig

A magyar nyelv, mint több más európai társa is, a történelem során állandóan érintkezett más nyelvekkel, melyek befolyásolták, s némelyekre persze ő is hatott. Az „idegenből jött szavak” megosztották és megosztják a magyar nyelvet használó és a vele foglalkozó társadalmat: vannak, akik elfogadják, üdvözlik létüket és jelenlétüket, mások visszautasítják, elítélik – ők a nyelvi egységet [...]

A cikk folytatódik...

Antal Gergely nyelvújítási javaslatai

7 hozzászólás érkezett eddig

kelenc:  muffin alkotár:  port-folio áramlasztó:  generátor cukány:  cukkini küllemész:  stylist mokép:  film, videó moképező:  kamera moképész:  kameramann lapgép:  laptop műhártya:  átlátszó fólia felcsing:  blúz burmány:  dzseki orca:  smink orcász:  sminkes orcáz:  sminkel orcás:  smink van az arcán külcsér:  kozmetikus emletár:  archívum múltszínező:  vintage szépítészet:  kozmetika tájlabda:  golf kistájlabda:  minigolf pajoros:  pejoratív Antal Gergely értően  alkalmazza  [...]

A cikk folytatódik...
1. oldal. Összesen 2 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
12