Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

A kölcsönszó visszajár

Az idegen szavak elleni küzdelem, a magyarítás kezdettől fogva a nyelvművelés fő feladata volt, csak mostanában nem divat ezzel foglalkozni.

A szóátvételt finoman kölcsönzésnek nevezi a szakirodalom. A kölcsönt azonban illik visszaadni. Használjuk, ameddig nincs sajátunk, de igyekszünk sajátot alkotni, azután vissza kellene adni a kölcsönszót. A jövevényszó más: az belesimult a nyelvbe hangilag, észre sem vesszük, hogy más néptől származik. Ilyen a templom, az iskola, az asztal stb. Latin szavakkal tele van a szótár, megismerszenek a pre-, pro, szub és egyéb előképzőkről, valamint az –is, -us, -um, -ció stb. végződésről. A mássalhangzó-torlódások is idegenségről árulkodnak. A nyelvújításkor nagyon sok latin és német szó helyett kitaláltak magyar szót, ezek közül sok meg is honosodott, mégis elfelejtette a nyelvközösség „visszaadni” a kölcsönszót, hanem hol azt, hol a magyart használja. Teljesen fölösleges az olyan idegen szó, amelynek pontos magyar megfelelője van, például:

dialógus = párbeszéd
kooperáció = együttműködés
tradíció = hagyomány
prevenció = megelőzés
demonstráció = tüntetés
direktíva = irányelv

Sokszor az ismétlés elkerülése végett veszik elő az idegen szót. Pl. Kellő mennyiségű oltóanyagot szereztek be, hogy mindenki hozzájusson a vakcinához.

Rendszeresen hallani efféle híradást: Bomba robbant Damaszkuszban. A detonációban hat ember életét vesztette. Ez már azért sem helyes, mert a detonáció csak a robbanás hangja, a robbanás explózió lenne latin-magyarul.

Sehol a világon nem félnek ennyire a szóismétléstől. Nem akkora érték a változatosság, hogy emiatt idegen szavakat használjunk. A közlés egyértelműségét nem szolgálja, ha ugyanazt a dolgot hol így, hol úgy nevezik.

Különösen fölösleges a magyar szó mellé odatenni az idegent: „Pl. Ki vannak téve a helyi, a lokális hideghatásnak A vasúti sztrájk idején nagy türelemmel és toleranciával viselkedtek az utasok. Talán attól félnek, hogy valaki magyarul nem érti?

Legfeljebb, ha új szakszót kíván valaki meghonosítani. akkor indokolt odatenni mellé zárójelben az ismert nemzetközi szót, hogy mindenki pontosan azonosítani tudja. Ahogy én is teszem a következő mondatban:

.A nyelvújítók célja nem az volt, hogy minél több váltószavunk (szinonimánk) legyen. Ezt Jósika Miklós, aki többek közt a jelleg szót alkotta, le is szögezte: „eszünkbe sem jutott szükségtelen synonymont faragni, hanem hézagot pótolni jó szóval”.

Ráadásul mostanában visszahoznak olyan idegen szavakat is, amelyeket a magyar megfelelők egyszer már sikeresen kiszorítottak. A mezőgazdaság helyett agráriumot mondanak. A fénykép már csak fotó, fényképezés helyett fotóznak. Először a könnyűzenei rendezvényekre ásták elő a koncert szót, megkülönböztetendő a komolyzenei hangversenyektől, aztán az utóbbiak is koncertek lettek. Nem elég az orvosság szó a gyógyszer váltószavaként, elővették a medicinát is. A szerződést időnként kontraktusnak emlegetik.

Az sem ritka, hogy már régóta itt állomásozó idegen szavakat újonnan átvesznek angol kivitelben. Ami németes ejtéssel standard volt, most sztenderd lett. Nem volna egyszerűbb szabványt mondani, nyelvi vonatkozásban pedig köznyelvet? Az imázs franciául van, de még mindig magyarosabban hangzik, mint az imidzs. Mind a kettőt elkerülhetnénk, ha arculatot vagy megjelenést, esetleg összképet mondanánk. A projektumból prodzsekt lett, a kommentárból komment.

Nagyon sok divatos idegen szónak nem egy, hanem sok magyar szó felel meg.

depressziós: kedélybeteg, lehangolt, levert, nyomott
információ: adat, ismeret, értesülés, tájékoztatás, eligazítás stb.
kompromisszum: megegyezés, alku, egyezség
konszenzus: egyetértés, megegyezés
kreatív: ötletes, találékony, alkotó szellemű
menedzser: vezető, intéző, szervező
korrekt pontos, helyes, egyenes, becsületes, tisztességes
kommunikáció:  beszéd, közlés, érintkezés, kapcsolat, eszmecsere, néha tájékoztatás stb.

Minden fantasztikus: pedig lehetne csodálatos, varázslatos, bámulatos, elképesztő, nagyszerű. A funkció lehet szerep vagy rendeltetés, ha gépről van szó, működés, ha emberről: beosztás, tisztség. A kompetencia magyarul hozzáértés, felkészültség vagy illetékesség. De a light viszi a pálmát:  lehet világos, könnyű, könnyed, gyenge, enyhe, kellemes, zsírszegény, cukorszegény, alkoholszegény stb.

Igen zavaró az is, ha egy már megszokott idegen szót újra átvesznek máshonnan más jelentéssel. Az idegen szavakat ugyanis általában sajátos jelentésre alkalmazzuk.

Például a reprezentál, reprezentatív, reprezentáció szóhoz nálunk az előkelőség, az ünnepélyesség jelentés tapadt. Lehet egy terem vagy egy hölgy reprezentatív, de akkor hogyan lehet a szakszervezet reprezentatív? Igaz, a représenter francia szó jelentése ’képvisel’, de erre van szavunk. Mondhatjuk, hogy a dolgozókat (vagy a dolgozók többségét) képviselő szakszervezet, adott esetben a hangadó szakszervezet.

A misszió szó régebben a hittérítésre foglalódott le. Általános értelemben ’küldetés’ a szó jelentése, mégis furcsán hat, ha katonai misszióról beszélnek, már azért is, mert a katonai beavatkozást nem tartjuk olyan nemes feladatnak.

A kondíció nálunk erőnlét. Jó kondiban van. Konditerem. A forrásszó jelentése ’feltétel, de ebben az értelemben nincs rá szükségünk. A banknak ne legyenek kondíciói, hanem üzleti feltételei!

Az adminisztráció eredetileg ’ügyintézés’, de mi a – sokszor fölösleges –  papírmunkát értjük rajta. Leadminisztrál, ez azt jelenti, hogy elkészíti az ügynek megfelelő iratokat. Le is fordították ügyesen: lepapíroz. Zavaró, hogy újabban – külföldi mintára – a kormányzatot is jelölik az adminisztráció szóval, pl. a Bush-adminisztráció.

A kosztüm magyarul az angolos szabású, két részes női ruha. Akkor hát a kosztümös filmben minden nő ilyenben jár? Dehogy. Második, színházi jelentésként szerepel a szótárban a ’jelmez’, de ha létezik a jelmez szavunk, miért nem azt használják? A régi korokban játszódó filmeket jelmezes filmeknek kellene mondani.

A médium azelőtt a szellemidéző volt, a szellem szavait közvetítette. A rádió, a tévé is közvetít, mégis eléggé más. A média szóban viszont nem érezzük, hogy a médium többes száma, egyáltalán nem többes számú szónak látszik, (sose használnánk utána többes számú igét), viszont elfogadható gyűjtőnévként a tájékoztató eszközökre.

A vízió látomás. Víziója van annak, aki hallucinál, azaz olyasmit lát, ami nincs. Azt a politikust, akinek víziója van, nem választanám meg. A politikusnak elképzelése, terve legyen.

A forrásnyelvekben összefüggenek ezek az eltérő jelentések, de mi nem érezzük az összefüggést. Ha a sajátos jelentésre megtartjuk is az idegen szót, amelyik jelentésre van magyar szavunk, arra használjuk Egy szinkrontolmács ismerősöm fejtette ki, hogy a franciában – és az angolban is – nagy a szavak jelentéstartománya, a magyarnak viszont nagy a szókincse. Mi szeretünk nemcsak minden fogalmat, hanem még az árnyalatokat is külön szóval kifejezni. Sajnos, sokszor előbb eszünkbe jut a sokat hallott idegen szó. Pedig ha megkeressük az éppen oda illő magyar szót, pontosabb lesz a fogalmazás.

buv

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés