Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Antal Gergely nyelvújítási javaslatai

kelenc:  muffin
alkotár
:  port-folio
áramlasztó:  generátor
cukány:  cukkini
küllemész:  stylist
mokép:  film, videó
moképező:  kamera
moképész:  kameramann
lapgép:  laptop
műhártya
:  átlátszó fólia
felcsing:  blúz
burmány:  dzseki
orca:  smink
orcász:  sminkes
orcáz:  sminkel
orcás:  smink van az arcán
külcsér:  kozmetikus
emletár:  archívum
múltszínező:  vintage
szépítészet:  kozmetika
tájlabda:  golf
kistájlabda:  minigolf
pajoros:  pejoratív

Antal Gergely értően  alkalmazza  a 19. századi nyelvújítás módszereit: szójavaslatai hangulatfestő ráérzések, némelyik az eredeti idegen szó magyaros átgyúrása, vannak köztük szabályos és szabálytalan képzések, szívesen használja a nyelvújításkori képzőket, fölelelvenít avult  szavakat új jelentéssel, az összevonás eszközét, tekintettel van arra, hogy szavai könnyedén használhatók legyenek, az ifjúság ízlésének is megfeleljenek.  Örülnék, ha olvasóink terjesztenék ezeket a szavakat, és más is kedvet kapna hasonló tevékenységre. A régi nyelvújítás is így működött. Várjuk véleményüket is!

Buvári Márta

7 hozzászólás – Antal Gergely nyelvújítási javaslatai

  1. Seszták Zsolt mondja:

    Ezek így, megkésve már megmosolyogtatók. Bár tény, hogy szellemes, és ami fontos, rövid, nincs köztük olyan rémisztő szörnyeteg, mint a hírhedt “gőzpöfögészeti tovalököde”.

    Viszont kevés esélye van, hogy ezek teljesen meg tudnak kapaszkodni a nyelvben. Túl késő, túl kevés. Ezek az idegen szavak annyira gyökeret vertek, hogy hamvába holt kísérlet leváltani őket, történjen bármilyen, egyébként minden szempontból megfelelő szóval.

    Van viszont egy szép példája a magyarításnak, ez pedig a “honlap” szó. Anno ’96-ban láttam egy írást arról, hogy “minek is nevezzelek”. Ekkoriban mindenki webszájtozott, hompédzsezett, mert egyszerűen nem volt magyar megfelelő. (Ez érthető is, hisz ha a magyarok találnának ki valamit, amit az egész világ átvesz tőlük, akkor azt magyarul fogják nevezni. A pulit is mindenhol pulinak hívják. Az Internetet viszont nem mi találtuk ki.) Internet jellemzően csak egyetemeken és tudományos intézetekben volt, és az egyetemi rendszergazda volt az isten. Így elsősorban ők olvasták azt az írást, amiben kifejtették, hogy az “ottlap” is jó lenne, de a “honlap” talán még jobb. Pszichológia. A rendszergazdák elkezdtek honlapozni (tehették, használtak ők elég angol szót egyébként is), és szépen lassan mindenki átvette.

    Egy másik szép példa a lájkolás – kedvelés. Megint csak a Facebookról van szó, és beszélnünk kell róla, sőt igazából ilyenekről kell beszélni a nyelv kapcsán, hiszen jelenleg ez az, ami a tömegeknél része a mindennapoknak. Az elején még mindenki “lájkolt”, amit sokan az IT-konzumidiotizmus vegytiszta, egyetlen szóban kikristályosodó metaforájának tekintettek. Ismerek olyat, aki azért nem nyitott sokáig Facebook fiókot, mert ő “nem megy ilyen lájkolós szarra”. Megoldása persze senkinek sem volt rá eleinte, hiszen egy vadonatúj jelenségről volt szó. Az addig rendben volt, hogy a gombfelirat már a kezdettől “Tetszik” volt, de ez egy csapdavolt, hiszen mi legyen magának a tevékenység neve? “Tetszikelés”? Nyilván nem… De később született erről egy paródianóta “Lájkolom a lájkod” címmel, ami ráadásul pont a nagyon cikinek számító Mizu nóta paródiája lett, és felbukkant a “Kedvelés” megoldás. Így több okból is ciki lett a lájkolni szó, és már csak egy bizonyos számú testékszer, hajzselé és tetoválás felett használatos.

  2. Péter mondja:

    A laptopnak inkább ölgépnek kellene lennie, mint ahogy a lap-dog magyarul öleb.
    A laptop egyébként a desktop nyomdokán neveződött el. Utóbbi tkp. az asztali (számító)gép, az előbbit meg akár az ölünkben tartva is használhatjuk.

  3. Buvári Márta mondja:

    Az ölgép sem rossz, mert valóban ölben is lehet rajta dolgozni, de nem az a fontos, hogy az angol mintának ill. szónak megfeleljen az elnevezés, hanem inkább a magyar mintáknak. Mi a hordozható eszközöket táska- vagy zseb- előtaggal szoktuk illetni (táskarádió, zsebrádió). A lapgép elnevezés viszont azért előnyös, mert a lap szónak (ha magyarosan olvassuk), magyarul is van jelentése, és az ilyen gépek tényleg laposak, ezért könnyebben meghonosodhatna.

  4. Péter mondja:

    A táblagép (tablet) viszont még laposabb.
    De ott van az e-book olvasó is, amin (könyv)lapokat lehet olvasni. Vagy az könyvgép?

  5. Buvári Márta mondja:

    A könyvgép jó, de a tabletet igazán nem tudom, hogy lehetne hívni. Kézigép? Marokgép? Zsebgép? Zsebbe azért nem fér. A táblagép biztosan nem jó, mert a tábla nálunk nagy. A tabletta pedig orvosság.

  6. Péter mondja:

    Pl. írótáblagép. De a táblagép rövidebb, ezt használják. Vagy azt, hogy tablet.

  7. Buvári Márta mondja:

    Ez a szolgalelkűség vagy lustaság. Nem tudnak elszakadni az eredeti szótól. Különben nevetséges, hogy ahány méretben jelenik meg a számítógép, annyiféle nevet adnak neki. Lehetne pl. útigép is.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Antal Gergely nyelvújítási javaslatai

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)