Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Fordított gondolkodás

 

Az új fajta áruházakban, az ún. plázákban sok mindent lehet kapni egy fedél alatt. Az árut két fő osztályba sorolják: élelmiszer és nem-élelmiszer – angolul nonfood. Az utóbbi kategóriába tartozik a tisztító szerektől a ruhaneműn át a kerékpárig minden. Tényleg az a legfontosabb szempont, hogy ehető-e valami, vagy sem? A gomba esetében kétségtelenül. Amelyik nem ehető, azt föl sem szedjük. A mosószert azonban ugyanúgy a kosarunkba rakjuk, mint a tejet és a lisztet, porszívót, kerti bútort ritkán. Az utóbbiakat régen az iparcikk kategóriába sorolták, igaz, ma már az élelmiszer nagy részét is ipar állítja elő. Meg lehet különböztetni fogyó anyagokat és eszközöket. A napi fogyasztási cikkekkel szemben létezik a tartós fogyasztási cikk fogalom. Ez mond valamit a lényegről. Ehelyett azt mondják el az áruról, hogy mi nem.

Néhány éve föllépett egy újfajta tüdőgyulladás. Az angollatin elnevezést atípusosnak fordították. A típus latin eredetű szó, jelentése: fajta, az –s viszont magyar képző, valamivel való ellátottságot fejez ki. A típusos így elég értelmetlen, zagyva szó. Még zagyvább, ha elé teszünk egy latin előképzőt. A ’szokásos’, ’jellemző’ latinmagyarul tipikus. Valamivel jobb lett volna atipikusnak vagy nem tipikusnak minősíteni a betegséget. Nem tipikus, azaz nem szokásos, no de akkor milyen? Mit tudunk róla? Például, mivel Ázsiából jött, nevezhették volna ázsiai tüdőgyulladásnak, ahogy régebben volt spanyol nátha, hong-kongi influenza, francia betegség (ebből lett a franc). Vagy, ha tudjuk, hogy a szokásos tüdőgyulladás baktériumtól ered, ez pedig vírustól, akkor mondhatjuk, hogy vírusos tüdőgyulladás. Mivel sokan meghaltak benne, nevezhetnénk vészes tüdőgyulladásnak, terjedése alapján fertőző, ragályos vagy járványos tüdőgyulladásnak

Mostanában kevesebbet esik szó az AIDS-ről. Megszoktuk, hogy ilyen is van, a nevét is megszoktuk, épp hogy nem írjuk le kiejtés szerint. Az AIDS a szerzett immunhiányos tünetegyüttes angol rövidítése. Mit jelent hiányt szerezni? Hát elveszíteni! Immunvesztés.

Hasonló gondolkodás terméke az NGO elnevezés. Olyan műveltek (vagy szolgalelkűek) vagyunk, hogy még a betűket is angolul mondjuk ki. Magyarul: nem kormányzati szervezet. Mintha a szervezetek általában a kormányzathoz tartoznának, és az lenne a kivétel, ha egy szervezet nem kormányzati. Vannak gazdasági, kulturális, érdekvédelmi, társadalmi, politikai szervezetek, sportszövetségek és sok más. Ezeket eddig senkinek sem jutott eszébe nem kormányzati szervezeteknek hívni. Talán az húzódik meg a „nem kormányzati” elnevezés mögött, hogy a kormányzattal egy szintre helyezik magukat, csak külön állnak tőle? Az elhatárolódást a független szóval is ki lehetne fejezni – bár tudjuk, a szóban forgó esetben ez is hamis volna.

Ha már az angol nyelvűek csak ilyen nyakatekerten tudnak gondolkozni, legalább mi állítsuk talpukra a fogalmakat, amikor átvesszük őket!

2 hozzászólás – Fordított gondolkodás

  1. Szabó Miklós mondja:

    Az NGO-nak megvan a magyar megfelelője: ‘civilszervezet’ (már amennyiben magyar szó a ‘civil’, de kétségtelen, hogy ez már egy bevett idegen eredetű szó), és éppen azt jelenti, amit az NGO. Csak hát divat lett az angolnyelv-ismeret mögé rejteni a szolgalelkűséget, amit azt a fenti cikk is megállapítja…

    • Buvári Márta mondja:

      Az a vicc, hogy ezek nem is igazán civilek, hiszen fizetett alkalmazottak. Egyik rokonom volt ún. NGO-ban, az legalább csak környezetvédelemmel foglalkozott, tőle hallottam először ezt a szót. Fő állásban ott dolgozott. Amúgy a civil szervezetet polgári szervezetnek kellene mondani. Apám a civil szót is kifogásolta, azt mondta, hogy az csak azt jelenti, hogy nem egyenruhás, nem katona.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Fordított gondolkodás

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)