Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Idegenkedés

Nyelvünk, kultúránk arculatának formálódásában többféle külső hatás játszott szerepet. Ma az angolé a vezető szerep. Az idegen szavak egyike-másika régi jó ismerős; vándorol egyik tudományból a másikba, majd lehorgonyoz a köznyelv divatszavai között. Ma ilyen a pozitív—negatív ellentétpár. Az nem lehet, hogy jó a véleményem, vagy elismerően nyilatkozott valaki, ilyen nincs, csak pozitívan álltak hozzá. Ha meg elmondták mindennek, az ugyanolyan, mintha megbírálták volna:  negatívan viszonyultak hozzá. Pozitív hozzáállása negatív eredménnyel járt, hallom ahelyett, hogy reményeiben csalódott. — Hasonló idegen szavaink: markáns, objektív, dimenzió, konstrukció, diszkrimináció, szektor,  relatív, multi, lízing, fúzió, prognózis stb. (ez a markáns lízingkonstrukció relatíve nem diszkrimináció, bár objektíve fúziót prognosztizálhatunk a multiszektorban).

A megszokott idegen szavakat sokszor magyar mankóval látjuk el, igen siralmas eredménnyel: leamortizálódik, beimportál, kiexportál, ledegradál, elszeparál, legoptimálisabb, legmaximálisabb stb.

Különösen divatos téma ma az üzlet. Idegesítők az ostoba kérkedéssel reklámozó szlogenek és márkanevek. Jobb esetben komplett angol, olasz stb. nyelvleckével is felér egyetlen szó (noha nem ez lenne a feladata), rosszabb esetben nyelvtörőként működik: Silan Sensations, Tix Tide, La Crema Cappuccino, Braun Oral B  3D fogkefe, probiotikus joghurtital, Aquafresh power green 3 dimenziós. A „csúcstartó” a Pronto porstop. A sznobizmus, a magakelletés, a tolakodás, a nagyképűség iskoláját a magyar üzlettulajdonos már kijárta; ezt a következő (pesti) áruház- és üzletnevek, reklámok is mutatják. Néhány típus szlogenekbe szedve: „A nagyokat illik eredetiben olvasni”: Cafe underground, Paradiso Travel, Jeans Garage, Let’s make things better! Just do it! Swedish –Hungarian Travel Agency LTD., Westend City Center. „Szintetizáld az angolt., a magyart, a latint, a franciát, amennyit csak tudsz – csúcs ez az érzés!”: színes cracker nadrágok, unisex fazon; sexuális szolgáltatások, Higiénia Romantik, Little Paul Boutique, Qualitat second hand mode (szóval turkáló), Pepita City, Lépes body shop sport, Fehérnemű exclusív. Egy  szombathelyi kiránduláson fotóztam a következőt: Roma Kávézó. „Idegenben is mindig magyarul! Avagy: Minden út Hungáriába vezet!”: Mc’kivánsz, Alter Natio, Széljackie. „Idegen anyagból hazai logikával!”: Bőr shop, Manuálterápia, Surround sound minicenter, tattooservice, Baby éden, Blue sun solarium studio. Ebben a kategóriában a legkártékonyabb fajta a betűidegenség: nem magyar kiejtés szerint adják elénk a már ismert szavainkat, pl. sex,  cultura, romanticus.. A végén aztán tényleg nem kell csodálkoznunk magunkon, ha a gyors vagy a sima szavainkat is girosznak és szimának látjuk, vagy ha a tablón már a Kiss Ágit is  Csókolj meg, Ági!-nak olvassuk. Eljön az idő, amikor rosszkedvünk tele is SALE-WACE-szel tör majd ránk, és orcán kabáttal megyünk majd ki az íszőbe (eső)…

A tévé, a rádió meg a hírlapok is megteszik a magukét. Sok a fontoskodás: organizálni kell azt a tervet, dizájnolni a terméket, tenger tendert megnyerni, az imázst meg szponzorálni , hogy a prodzsekt finanszírozható legyen. Szó-szó, azért mást is hozunk mi idegenből, nemcsak szót: az egyes csatornán az életkorra utaló javaslatot remek magyaros szerkezettel szövegezik: műsorunk 14 éven aluli nézőinknek nem ajánlott (pedig ez a magyarban nem ajánlott, ejnye!).

A jól fizető fordítási feladatok is beérlelik gyümölcseiket, és nem panaszkodhatunk a termésre: magyar szavakkal zseniális magyartalanságokat fogalmaznak. Egy-egy rossz fordítási szokást aztán  a divat még  a hátára is vesz. Mondjuk: kihívás. A miniszteri expozéktól a rajzfilmek hőseinek beszédéig mindenütt hódít: Minél többféle pokémon begyűjtése és kutatása — a legnagyobb kihívás!. Még egy pár baj – és kész a párbaj, elnézést: a kihívás.(Hol van már a próba, próbatétel, próbakő, lecke, feladat, akadály, tét, cél!).  Anglicizmusok állnak más szavak mögött is: esély — Adj egy esélyt magadnak!; háztömb — Két háztömbbel arrébb találta meg (két sarokra/sarokkal arrébb); felelős — A hajszálerek felelősek a vérkeringésben azért, hogy …); -barát (utótagként) — Az  önkormányzatbarát politika hatásai. – Ha és  amennyiben, akkor biztosan, és úgy tűnik, hogy nagyon OK., sőt csúcs, szuper! Wow! Yea! Huh! (Na ez már magyarul volt…)

A kereskedelmi tévék műsorainak ékessége a ha írna nekünk, ha telefonálna… feltételes módja. Ez sem magyarul van, mert ilyet legfeljebb barátok közt, családi körben mond a magyar ember, mondjuk például: — Ha ennél valamit, ott a hűtő; ha meg telefonálnál, csak bátran, öregem, itt a  készülék, fogd! — Ha esetleg beszélgetnének, asszonyom, nyugodtan vegyék igénybe a társalgót is! A múltkor a Fix.tv egyik műsorvezetője kezdte így a telefonos játékot: — Játszanál? Hát én erre biztosan azt válaszoltam volna, hogy: — Naná! Még szép! (A Szeretnél játszani? vagy az (Akkor) játszunk? pl. megfelelt volna.) — Az amerikai filmek fordításaiban nem találni egyetlen egy  Ugye? Igaz? Vagy nem? típusú magyar visszakérdezést se; ha strigulázzuk a Nem igaz?-okat,  nem férünk el a lakásban. — Drágám, attól tartok, nem igazán értelek, nekem úgy tűnik, ez jól hangzik, nem igaz? (Na, ez olyan amerikais volt, nem igaz? Pardon: Ugye?) — A felvételi vizsgákon  mindennapos lett a vizsgabizottság kérésére is – jószándékúan bár —  OK.-val replikázni. A Heló!-ról már nem is érdemes beszélni…Egyszer arra az eldöntendő kérdésre, hogy Járt már ön Veszprémben?, ezt a választ kaptam: Nem igazán! Ezek után nem igazán volt kedvem tovább kérdezősködni. Sajnálom! – mondja, aki rálép a lábamra. (Hát még én!) Ez felér egy gúnykacajjal. A Sorry! nálunk csak Bocsánat, ne haragudjon!

Az igényes anyanyelvhasználat a zavaros, idegenszerű, kulturálatlan nyelvi viselkedésnek is gátat vet. S hogy mi a legjobb orvosság idegenségek ellen? A magyar népnyelvet hitelesen használó írók regényeinek, elbeszéléseinek olvasása (pl. Mikszáth, Móra-testvérek), az élő beszélgetések otthon; a gondolataink valódi, megértető átadására való törekvés a napi kommunikációban. Ezek segíthetnek a valóban meglevő nyelvi szegényességben és műveletlenségben. A siker és a kommunikáció önismereten és önfejlesztésen nyugszik, s ennek eszköze is, közege is a mindennapi viselkedés, főleg pedig a beszéd. Ha nem fejlesztjük önkifejezésünket anyanyelven is a legjobbra, veszítünk. Sikert, örömöt — vagy még többet.

H. Tóth Tibor

1 hozzászólás – Idegenkedés

  1. Kinga mondja:

    Igen ezek valóban komoly problémák. Itt Erdélyben,főleg olyan területeken ahol a magyar közösség a románnal érintkezik, gyakran vesznek át az emberek a román nyelvből szavakat és magyarítják őket, persze tévesen. Nagyon jól tudják, hogy ezen szavaknak vannak szép magyar megfelelői, de mégsem ezeket használják. Adok egy pár példát: “Ne felejtsd el a buletinedet magaddal vinni” vagyis szépen magyarul: “Ne felejtsd el a személyazonosságidat magaddal vinni”. Még ehhez hasonló példák a következők: abonament (bérlet helyett), buletin(személyazonossági), szukk (üdittő) és még sok mások. Nem is beszélve az idegen nyelvekből,leggyakrabban az angolból átvett szavakról. Nagyon nehéz helyesen beszélni magyarul egy olyan térségben, ahol csak ritkán használja az ember a mindennapi életben ezt a nyelvet.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Idegenkedés

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)