Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Lájk, bájt és rokonai
Byte, file, light, like, design, skype… Kimondva. bájt, fájl, lájt, lájk, dizájn, szkájp. Már így, kiejtés szerint is leírják őket, ez azt jelenti, hogy befogadták őket jövevény szavakként. Sőt, tovább is képezik őket: dizájnos, lájtos, lájkol. Gondolom, kedves olvasóink közül is többeket kiráz a hideg ezektől a szavaktól. Miért? Mert menthetetlenül idegen hangzásúak.
Mi a közös ezekben a szavakban? Az, hogy mindegyiknek a végén -áj+mássalhangzó van. Ilyen magyar szó nincs. Sok -áj végű (és -ály végű) szavunk van, de az -áj után mássalhangzó legfeljebb toldalék révén kerül, pl. osztályt, papagájt, szerájt – de már a többesjel kötőhanggal kapcsolódik: osztályok, papagájok, szerájok. Régebbi –áj végű szavaink a tárgyragot is kötőhanggal kapják: májat, szájat. Eleink nem nézték a Szóvégmutató szótárt, mint én most, ösztönösen alakították az átvételeket a magyar szavak mintájára. Tudják-e, kedves olvasóink, hogy a muszáj szó a muss sein ’kell lenni’ német kifejezésből lett? Az ei hangcsoportot (kettőshangzót) a németek nagyon nyílt e-vel ejtik, ezért őseink áj-nak értették. Az n-et pedig elhagyták a végéről, így lett magyarosabb hangzása. Ennek ellenére sokáig nem számított szalonképes szónak, pedig hasznos, kifejező szó, a kell-nél sokkal erősebb kényszert fejez ki. Az éléskamra németes konyhanyelvi neve ingadozott a spejz és a spájz között, és sosem nyert polgárjogot. A csuszpájzt (’főzelék, zöldségköret’ >Zuspeise) már csak hírből ismerjük, kikopott a használatból. – szerencsére.
A szrájk (strike) az angolból jött, annyival is rosszabb, hogy hármas mássalhangzó-torlódással kezdődik. Mentsége, hogy aligha tudjuk egyszerűen mással helyettesíteni. Különösen igésített formájában. Munkabeszüntetés, leállás még lehet, de „munkabeszüntetésel” vagy „munkabeszüntet” nem. Mondhatnók, hogy beszüntetik a munkát vagy leállnak a dolgozók, de egyikből sem derül ki, hogy ez harci eszköz, követelés érvényesítését szolgálja. A kombájn szót az oroszoktól vettük át, de az is angol eredetű. A szó csak azt jelenti, hogy kombinált, (mint a kombiné – csak az franciául van), azaz több rendeltetésű, magyarul arató-cséplőgép.
Mi a helyzet az újabbakkal?
A bite (bájt) valamiféle mértékegység a számítógépes adattárolásban. A file minden fajta számítógépes munkadarabot jelent, tehát nyugodtan lehetne akár darabnak, akár anyagnak, akár munkának nevezni. A design ’forma’, de egyszersmind a formatervezés is mint szakma is. A formatervezőt „előkelően” dizájnernek hívják. Mondják azt is, hogy dizájnos egy tárgy. Ez azt jelenti, hogy különleges formájú, formatervezett. Tehát mondhatjuk rá, hogy formás, jó formájú, művészi tárgy. A skype a számítógépes kapcsolattartás eszköze. Lehet rajta beszélni, írni. Az angol nagyszótárban nem szerepel, talán cégnévből ered. De máris mondják, mondjuk: szkájpol. Annyira sajátos, új fogalom, hogy igazán nem tudom, hogyan mondhatnánk magyar szóval. Ilyen volna a lájtos és a lájkol is? Nem!
A light tipikus dzsókerszó. Számtalan jelentése van: ’világos, könnyű, enyhe, nem cukros, nem zsíros, alacsony koffeintartalmú’ stb. Mindegyik esetben megvan a magyar szó, és az pontosabb. Semmi szükség nincs a lájtra. Hát még a lájtosra! Egy melléknevet megtoldani melléknévképzővel! Ettől persze magyarabbnak látszik, de minek?
A like jelentése: kedvel, szeret (nem szerelemmel, mert az love). Íme, van két szavunk rá, lehet fokozatként használni őket. Ez kevés az ifjúságnak. Régen is voltak a diáknyelvben szemérmesebb, vagányabb szavak erre: bírom, komálom. Most az angollal tetszelegnek, és mivel a like-nak nincs magyarul igeformája, hozzátesznek egy igeképzőt: lájkolom. Ha a diákok egymás közt fölkapnak ilyesmit, abba nem lehet beleszólni, majd csak kimegy a divatból. De ha a tévé is átveszi, akkor polgárjogot nyer, és nem lehet kiirtani. A minap azt hallottam: „Nem kell mást tenned, csak lájkold.” Itt nem az előbbi értelemben használta a szót, hanem a tetszésnyilvánítást értette rajta. Egyszerűen azt kellene mondani: szavazz rá! Vagy: javalld / helyeseld/ Lájkolja az Echo Tv oldalát, azaz nyomja meg a „tetszik” gombot. Tehát nem a like, hanem a tetszik szóra kell kattintani. Akkor miért nem tetszikeld? Kedvező jel, hogy egy magánlevélben már ezzel is találkoztam: Mindenkinek érdemes elolvasni, sok emberrel megosztani és terjeszteni, ha jónak tartják — az üzifalamon is tetszikelni.
Buvári Márta
15 hozzászólás – Lájk, bájt és rokonai
Enikő mondja:
Szerintem a tetszikelésnek már van egy jelentése, legalábbis mifelénk használjuk. Olyan emberre mondjuk, aki túlzottan udvarias, körülményeskedve, az udvariassági formulák túlzott és akár nem odaillő használatával akar választékosnak látszani. Vagy csak indokolatlanul sokat használja a tetszik szót: pl. tetszik tudni, tetszik jönni, tetszik kérdezni, hogy tetsziklenni stb. Nem a kedvel, szeret értelemben.
Ettől függetlenül nekem se tetszik a lájkolás. Szerintem a kedvel megfelelő lenne.Buvári Márta mondja:
Igaz, a “tetszikelés” jelenti az udvarias megszólításnak a tetszik szóval való kifejezését is. Erre a használatra azért adódik magától, mert a “tetszik” szó van odaírva. A “kedvel” a másik használatban tökéletes, de azt, hogy bejelöli a kedvelés tényét, nem fejezi ki. Nemigen mondhatják, hogy “kedveld!”. Szerintem tökéletesen megfelelne a “szavazz rá” is, de ha sajátos szót akarnak, a “javalld” lenne a talán a legjobb, az még kevésbé van elhasználva. Lehet továbbiakon gondolkodni.
Buvári Márta mondja:
Igaz, én is ismerem ezt a jelentését. Javasoltam három más megoldást, de szívesen várom Enikő javaslatát.
Gáspár Tamás mondja:
“A bite (bájt) valamiféle mértékegység a számítógépes adattárolásban.”
Valamiféle… Egyébként helyesen byte.“A file minden fajta számítógépes munkadarabot jelent, tehát nyugodtan lehetne akár darabnak, akár anyagnak, akár munkának nevezni.”
Nem azt jelenti. Amúgy sincs olyan, hogy számítógépes munkadarab. Elképzelhető, hogy dezinformálás helyett hasznosabb lenne utánanézni a használni kívánt fogalmaknak.Minden tudományterület megérdemli, hogy tiszteletben tartsák a szakszavait -mint például a file- ahelyett, hogy nyelvészek próbálják felülírni a terület szakembereinek szóhasználatát, mert az szerintük úgy helyes. Közben alapfogalmakkal sincsenek tisztában, álljanak itt élő példaként a fenti cikk idézett részletei.
No de a témához: a “likeolás” tényleg borzasztó, viszont szerintem a “tetszikel” se sokkal jobb. Tipikus idegenszó-elkerülő toldalékburjánzás. A “kedvel” megfelelő lehetne (pl.: Ha tetszik a bejegyzésem, kedveld a Facebook-oldalamon.), bár kissé kibővíti a szó eredeti jelentéstartalmát. Nyelvi szempontból tényleg a “javall” az optimális, de ez a szó túl hivatalos, túl kimért abban a közegben, amely számára a Facebook, mint kommunikációs csatorna fontos, legyen az magánszemély vagy cég.
Buvári Márta mondja:
Kedves Tamás!
A byte még tényleg szakszó, nyilván ezért nem tudom pontosan, micsoda, de mint látja, az írását javítottam. A mértékegységeket át lehet éppen venni úgy, ahogy vannak, bár némelyiknek magyarosítottuk, pl. a métert nem
mètre-nek írjuk, mint a franciák.
Már hogyne volna számítógépes munkadarab? Bármi: szöveg, kép, táblázat, amivel dolgozunk.
A “file” nem tudományterület szakszava, ma már mindenki számítógéppel dolgozik, tehát a szakszó átmegy a köznyelvbe. A szakemberek felelőssége volna, hogy jó szakszót alkossanak, amely magáért beszél, és bele is illik a nyelvbe, amely nyugodtan átmehet a köznyelvbe, de ha nem így tesznek, akkor a nyelvművelő köteles – akár kéretlenül is – tanácsot adni. Ha csak a szaknyelvben fordulna elő, én nem találkoztam volna vele.
Részletesebben ajánlom figyelmébe Kiss József most föltett cikkét.
Répás János Sándor mondja:
Tisztelt Hölgyem!
A számítástechnikában régebben a “file” helyett a jó magyar “állomány” kifejezést használták, és az igényesebb szakemberek ma is ezt használják: képállomány, hangállomány, szöveges állomány stb.
Szerintem a Facebook és a hasonló társasoldalak borzasztóak, jómagam messzire elkerülöm azokat.
A különféle állománymegosztó honlapokon és társas webhelyeken gyakori, hogy a római mintára fel vagy lefordított hüvelykujjra kattintva lehet egy adott tartalmat értékelni, azaz “lájkolni” (ezt a “szót” leírva látni némileg émelyítő). A lájkolás helyett már van jó magyar szavunk erre: díjazás. Szóval, kedves nyelvtársak és nyelvtársnők, a lehetőség adott: amit eddig lájokoltál, azt eztán DÍJAZD!Üdvözlettel,
Répás János Sándor
Buvári Márta mondja:
Tisztelt Uram!
Nagyszerű a DÍJAZD! Köszönöm. Közben hallottam ezt mástól is, biztattam az illetőt, hogy írja be, de nem tette. Eszerint már legalább ketten gondoltak erre, talán nem reménytelen.
Az állomány is jó, de sajnos nem az van odaírva a felső sorba a szövegszerkesztőben (talán, mert hosszú), márpedig a közönség úgy mondja, ahogy oda van írva. Kezdetben “file” volt odaírva, és hallottam így is kiejteni. Még mindig jobb lett volna, ha úgy honosodik meg, mint úgy, hogy “fájl”.
Üdvözlettel: B. Márta
Antal Gergely mondja:
A Facebook magyar fordítása szerintem nagyon ésszerűen a következő módon oldja meg a kérdést:
Egy kép, hivatkozás, bejegyzés, hozzászólás alatt ott van a gomb, hogy “Tetszik”. Erre kattintva a hírfolyamban egyből megjelenik, hogy Kis Pista kedveli a képedet/hivatkozásodat/bejegyzésed/hozzászólásod, stb.
A lájk divatja pedig kezd alábbhagyni – az oldal szerkesztői sokban hozzájárultak a magyar fordítással .
A lájkot pedig a mai fiatalság többnyire akkor használja, ha külön stílusértéket tulajdonít neki; kifejezi, hogy gyakran milyen fölösleges dolgokat osztanak meg egymással az emberek, és mennyire nincs értelme annyi időt tölteni a hálogon, hogy minden egyes bejegyzést valaki “végiglájkoljon”…v.napocska mondja:
Végig olvasva a hozzászólásokat is, én maradok a lájkolásnál!! Nekem így a legszimpatikusabb! Ti meg nevezzétek úgy ahogy akarjátok!
/ A Like-olja meg az összes említett kifejezés mivel jobb?/
Aha… meg a * Facebook* is egy szép magyar szó ugye?
Kérek szépen egy Lájkot!! :DA magyar beszélő ehhez azt mondja:
1. Mért kell mindenkinek mindenbe beleszólni? A magyar nyelv tényleg csodálatos, és ehhez tessék már figyelembe venni, hogy akkor alakult ilyenre, mikor még nem voltak nyelvművelők. A beszélők nélkülük is tudták, mi hogy van jól magyarul.
2. Ha már beleszólunk, legalább gondoljuk meg, miket mondunk. (Nem ártana ilyenkor megkérdezni előbb egy nyelvészt. NB. nem nyelvművelőt, az más.) Mi az, hogy a “lájk” azért nem jó szó, mert a “-jk” szóvég nem magyaros? Honnan lehet azt tudni? Ki dönti azt el? Hogy állítólag ilyen végű csak egy van még, a “sztrájk”, és az is idegen szó? Na és? Hány kellene ahhoz mégis, hogy “magyaros” legyen? Ezt ki dönti el? Számszerű választ kérnék, ha lehet! Különben nem is csak ez van, hiszen van “sejk” is. A magyar névanyagban meg több is van, és nem is maiak. Például “Zselyk” vagy “Bolyk”, ennek a falunak a nevét már 1481-ben is így írták. Jó, na, lehet, hogy nem is magyar eredetű ez sem. De akkor Vajk sem volt magyar? Csak azóta magyar, mióta Szent Istvánnak hívjuk?
És ha tényleg a szám dönti ezt el, akkor egyúttal már mondhatná a szerző azt is, hogy a “dölyf” is kerülendő, mert az sem magyaros, hiszen ilyen végű szó is csak ez az egy van. Vagy hogy “tyúk”-ot se merjen mondani ezentúl senki, mert “ty” kezdetű szó nincs több a magyarban. Mondjuk helyette azt, hogy “kakasné”. Ez most már teljesen magyaros, rajta, lehet használni, mától ez a szabály!3. A többihez inkább nem mondok itt semmit, hiszen azt minden magyar beszélő tudja magától, hacsak nem nyelvművelő, miért van a “kombájn”-ra tízszer annyi találat a guglin, mint az “arató-cséplőgép”-re: azért, mert a “kombájn” igenis magyarul van, az “arató-cséplőgép” meg beszédben használhatatlan szócsinálmány, aminek a magyarossága is nagyon kétséges. Normálisan magyar ember nem alkot ilyenfajta összetett szót. (Ha valaki mégis megkockáztatná beszédben használni, kicikiznék érte a világból.)
4. Az első hozzászóló, Enikő – mint normális magyar beszélő – már nagyon jól, világosan megmondta, mért nem jó a “tetszikel(és)”. A véleményét lájkolom, nem mondom el én is. Erre viszont az volt a válasz, hogy: a “tetszikelés” “Erre a használatra azért adódik magától, mert a “tetszik” szó van odaírva”. De hát akkor meg hogy lehet az, hogy aki nyelvhasználati tanácsokat osztogat, nem gondolkozik el rajta, hogy ha a magyarok ott látják a szemükkel, hogy “Tetszik” van odaírva, akkor meg hogy nem ugrott be nekik azonnal, hogy ezt akkor “tetszikelés”-nek kell mondani? Nem került volna sok gondolkozásba, hamar leeshetett volna, hogy azért nem, mert aki tud magyarul, rögtön érzi, hogy az mért nem lenne jó, és akkor inkább lájkol. Szerintem jól teszi, ez annak a jele, hogy érzi, mit lehet magyarul, és mit nem. A “tetszikel” az ép nyelvérzék romlásának lenne a szomorú jele.
5. Ennek a szövegdoboznak az alján, amibe itt írni lehet, azt olvasom, hogy: “A villámlevélcím cím nem fog látszódni a hozzászólás elküldése után.” A “villámlevél(cím)” szerintem szörnyű, kíváncsi se vagyok rá, ki bírhatott egyáltalán ilyesmit kitalálni. (Előbb nem is értettem, mi is akarna ez lenni, de aztán nagy nehezen leesett.) Ilyet normális ember soha ki nem mondana a száján, ha tényleg tud magyarul. Hogy a “cím” mért van kétszer, az mindegy, nyilván csak baleset. De: az, hogy “látszódni”, engem nagyon gondolkozóba ejtett. Úgy látszik, én se tudok magyarul, hiszen én ilyenkor mindig azt szoktam mondani, hogy “látszani”. Olyat, hogy “látszódik”, a szótárban is hiába kerestem. De ha ez a Nyelvművelés.hu honlapján így van, akkor én nyilván lemaradtam valamiről, és már csak azért is megérte idejönnöm, hogy ezt megtanulhassam, és ne mondjam többé úgy, hogy “látszani”, csak úgy, hogy “látszódni”, mert most már ez a szabály ezek szerint.
6. És akkor: itt tényleg bárki beleszólhat bármibe, csak hogy hülyítse az embereket?
Buvári Márta mondja:
A hosszú, névtelen hozzászólás írójának abban igaza van, hogy a “látszódik” helytelen, szólok a rendszergazdának.
Hogy meg kellene kérdezni egy nyelvészt? Legalább egyet minden esetben megkérdezek: magamat.
A villámlevelet Molnos Angéla találta ki, tudnék jobbat, de ezt már többen használják, mert szótárban megjelent.
Vajk nem Vájk. Nem mindegy, hogy hosszú vagy rövid a magánhangzó.
buv
A magyar beszélő ehhez azt mondja:
Az előzőhöz:
A 2.-hoz: Azóta szóltak, hogy van még egy “-jk” végű, mégpedig nem is idegen szó: a “hüvelyk”.
A 3.-hoz: A “kombájn” vége csak azért ilyen, mert mi, a magyar beszélők ezt már rég megoldottuk volna, ha a nyelvművelők ránk hagyják, de nem hagyták. De még ennek ellenére is sokan mondják “kombány”-nak, és “kombánnyal” aratnak, sőt írni is így írják, bár azt nem szabadna, mert tudják, hogy ez így lenne magyarosabb. Ezt a guglin rákeresve a kb. 200.000 találat is jól mutatja. De lehet a magyaroknak akármilyen jó magyar nyelvérzékük, mert ha a nyelvművelő tudja valahonnan, hogy “A kombájn szót az oroszoktól vettük át, de az is angol eredetű” (l. fent a cikkben), akkor ezt nekünk most már muszáj az akadémiai szabályzat szerint az angolos kiejtése szerint írni, mert az úgy lesz “magyaros”, az igazán magyaros forma meg, amit ki se kellene találni, hiszen már megvan tulajdonképpen, most már helytelen. No comment.
Buvári Márta mondja:
Köszönöm, nagyon tetszik ez a “kombány”. A “hüvelyk” igaz hogy -jk végű ma már, de nem ájk. Ezt mondom én is. a műveltség, az írás, az Akadémia is gátja a magyarosodásnak. Nem hagyták jóvá a dajjert sem. Sokan tiltakoznak a “meterológia” ellen, pedig az is magyarosodás lenne.
BR mondja:
A “tetszikeld” tényleg szörnyen hangzik. Ha valaki mindenképpen el akarja kerülni a lájkold formát, akkor a “kedveld” szerintem is jó megoldás. A fájl helyett “darab”-ot, sőt, “számítógépes munkadarab”-ot használni, hát, elég vicces lenne. :) Bár a “villámlevélcím” is az. Szerintem addig, az az ember nagyjából helyesen ír, és nem beszél nagyon igénytelenül, nem kell kekeckedni, főleg erőlködni olyan szavak erőltetésével, amelyeknek már van a nyelvben meghonosodott formája.
Buvári Márta mondja:
Látom, ezt a javaslatomat sokan nem “lájkolják”, nem tetszik nekik, nem helyeslik. Rendben van. Valóban nem szép, nem természetes egy ragozott igéhez képzőt tenni. A “kedveld” szebb, de felszólítani valakit arra, hogy kedveljen valamit, elég furcsa. Itt a tetszés kinyilvánításáról van szó. Kérdés formájában lehetne föltenni: Kedveled? Tetszik?És ehhez mit szólnak: Helyeseld!
Azt továbbra is tartom, hogy a lájk, fájl csúnya magyarul. Nem azt mondtam, hogy -jk, -jl nincs szó végén, hanem ezek á-val kapcsolva. Ami nincs a magyarban, azért nincs, mert nem illik a nyelvünkbe, számunkra nem természetes. A mai, angolhoz, számítógépnyelvhez szokott közönségnek ez már föl sem tűnik. Nekem még mindig sérti a fülemet.
Vicces lenne a fájl helyett a darab vagy munka, esetleg mű? Ha kezdettől így használnák, akkor nem lenne vicces. A többi címszó, amelyeket magyarul írnak ki, miért nem vicces?
Amikor ezt a cikket írtam, a “lájk” még nem volt annyira “meghonosodott”.
Hozzászólás ehhez a cikkhez: Lájk, bájt és rokonai
© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés