Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Öröm és üröm

Néha öröm is éri a nyelvművelőt. Budaörsre utaztam autóbuszon. Budapest határánál bemondták: „A BKK-bérletek a következő megállótól nem érvényesek. Innen csak jeggyel vagy környéki bérlettel lehet tovább utazni.” Milyen jó! Nem agglomerációs, nem is elővárosi, hanem egyszerűen környéki.

Az olcsó méteráruk boltjának kirakatába ez van írva: „Minden kelme 390, 490 vagy 590 Ft”. A középkorban az utazó kereskedők kelméket hoztak Keletről. Kelmefestő még a múlt században is akadt. Mi szükség a textilre, idegen betűvel, mássalhangzó-torlódással a közepén? Anyagnak is szoktuk mondani a ruhához valót, de ez túl általános szó. Eredetileg a kelme szó is általában anyagot jelentett, az anyag szót a nyelvújítók alkották a matéria latin szó mintájára: mater = anya – matéria: anyai dolog, azaz anyag.

A MediaMarktban számítógéphez való kellékeket vásároltam. Az egyik falon MEMÓRIAKULCS  felirattal voltak kirakva azok a kis kütyük, amelyeket majdnem mindenki angol nevén (pendrive) emleget. Sok próbálkozás volt a szó magyarítására kezdve a tükörfordításszerű tolltár elnevezéstől a szellemesebb adatszipacson át a kulcstárig, de ez most ki van írva. Márpedig ami ki van írva, az annak a dolognak a neve. Boldogan vettem egyet.

Az viszont bosszant, hogy az új mobilomon a telefonszámok jegyzékét kontaktok címszó alatt lehet megtalálni. Ilyen magyar szó nincs. Van ugyan kontaktlencse, de az embernek kapcsolatai, még inkább ismerősei vannak. De lehetne egyszerűen Nevek a címszó, hiszen a név kezdőbetűjével lehet előhívni a keresett telefonszámot, és esetleg az illetőnek más adatait is.

A számítógép közli, hogy az oldal cookiekat használ. Ezt helyenként lefordítják sütinek. Sem az angol, sem a magyar szóról nem az jut eszünkbe, hogy a gép megjegyzi, mit szoktunk keresni rajta. Esetleg lábnyom  vagy lenyomat lehetne.

Foglaljuk össze a magyarítás szabályait:

1. Kerüljünk minden olyan idegen szót, amelynek van magyar megfelelője!

2. Mindenáron keressünk magyar szót az olyan idegen szavak helyett, amelyek nem illenek a magyarba, vagy amelyek magyarul mást jelentenek.

3. Ne az idegen szó fordításából induljunk ki, hanem a dolog lényegéből!

buv

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Öröm és üröm

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)