Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Öröm és üröm

Néha öröm is éri a nyelvművelőt. Budaörsre utaztam autóbuszon. Budapest határánál bemondták: „A BKK-bérletek a következő megállótól nem érvényesek. Innen csak jeggyel vagy környéki bérlettel lehet tovább utazni.” Milyen jó! Nem agglomerációs, nem is elővárosi, hanem egyszerűen környéki.

Az olcsó méteráruk boltjának kirakatába ez van írva: „Minden kelme 390, 490 vagy 590 Ft”. A középkorban az utazó kereskedők kelméket hoztak Keletről. Kelmefestő még a múlt században is akadt. Mi szükség a textilre, idegen betűvel, mássalhangzó-torlódással a közepén? Anyagnak is szoktuk mondani a ruhához valót, de ez túl általános szó. Eredetileg a kelme szó is általában anyagot jelentett, az anyag szót a nyelvújítók alkották a matéria latin szó mintájára: mater = anya – matéria: anyai dolog, azaz anyag.

A MediaMarktban számítógéphez való kellékeket vásároltam. Az egyik falon MEMÓRIAKULCS  felirattal voltak kirakva azok a kis kütyük, amelyeket majdnem mindenki angol nevén (pendrive) emleget. Sok próbálkozás volt a szó magyarítására kezdve a tükörfordításszerű tolltár elnevezéstől a szellemesebb adatszipacson át a kulcstárig, de ez most ki van írva. Márpedig ami ki van írva, az annak a dolognak a neve. Boldogan vettem egyet.

Az viszont bosszant, hogy az új mobilomon a telefonszámok jegyzékét kontaktok címszó alatt lehet megtalálni. Ilyen magyar szó nincs. Van ugyan kontaktlencse, de az embernek kapcsolatai, még inkább ismerősei vannak. De lehetne egyszerűen Nevek a címszó, hiszen a név kezdőbetűjével lehet előhívni a keresett telefonszámot, és esetleg az illetőnek más adatait is.

A számítógép közli, hogy az oldal cookiekat használ. Ezt helyenként lefordítják sütinek. Sem az angol, sem a magyar szóról nem az jut eszünkbe, hogy a gép megjegyzi, mit szoktunk keresni rajta. Esetleg lábnyom  vagy lenyomat lehetne.

Foglaljuk össze a magyarítás szabályait:

1. Kerüljünk minden olyan idegen szót, amelynek van magyar megfelelője!

2. Mindenáron keressünk magyar szót az olyan idegen szavak helyett, amelyek nem illenek a magyarba, vagy amelyek magyarul mást jelentenek.

3. Ne az idegen szó fordításából induljunk ki, hanem a dolog lényegéből!

buv

3 hozzászólás – Öröm és üröm

  1. 789 mondja:

    Nagyon szép amit a kelméröl irt.

    Viszont az már nem zavarja, hogy “MediaMarkt” “mobil” “memoria” “telefon” ?

    >>>idegen szót
    Most akkor lót vagy lovat, hót vagy havat ? Az ilyesmi szavaknak a végén ki nem ejtett v-betü van, ami ragozásban elöjön.

    ============================
    Ha a mai népség élt volna 100 évvel ezelött is, bizonyára nem lett volna “villamos” (úgy mint jármü és úgy mint vezetéken szaladgáló eröny), “mozdony” “földalatti” “kerékpár” (néha bosszantgatom ismerösömet olyasmivel hogy távbeszélö, tengelykapcsoló, áramfejlesztö, kiegyenlitömü)

    Roppant zavar a külföldi filmek manapsági magyar hangja. Angolul talán megtanultak, de magyarul elfelejtettek, vagy nem is tudtak.

    Sajnos ez az idegen majmolás és nyelv korcsositás (moslékolás) nem új, hanem valami magyarországi tulajdonság. Régebben majmolták a latint, a németet, a franciát, most meg majmolják az angolt, és hozzák az idegen, nyakatekert észjárást és mondatrendet, és kiüzik még a letezö magyar szavakat is —mintha, mig idegenekkel nem találkoztak és azok szavakat nekik nem adtak, a magyarok nem tudták volna megnevezni se az eget, se a földet, se istent, se embert.

    ==========================
    ” A’ ki a’ böltselkedés határait szélesiti, a’ ki vagy valamelly Tudományt akar le irni, vagy a’ természetet annak titkaival ‘s tökéletességeivel akarja szemeink elött látható, ‘s esmerhetö szinben festeni, uj nevezetekre nem szorúlna é, vagy ezen szabdságban meggátolhatnék e ? eggyik lehetetlenség, másik méltatlanság. De módot kell és határt itt is esmerni, és szükségtelenül semmit nem tenni. Új szót formálni, mikor másképpen meg lehet, szükségtelen; hanem ki kell keresni a’ gyökeres, tör’sökös, jó hangzású igaz Magyar szókat, azoknak értelmeiket, ezekkel, ‘s ezeknek folyamataikkal ‘s öszverakásaikkal kell nevezni mig lehet, az uj dólgokat is. Ez a nyelvnek igaz pallérozása. Végre, ha ezekböl sem telik, akkor kovátsoljon valaki uj szókat, vagy akkor magyarositson meg idegeneket.” —Földi János, 1795.

    • Buvári Márta mondja:

      Köszönöm az idézetet. Tökéletes irányelv.
      A MediaMarkt cégnév, ezzel nincs mit kezdeni. A “mobil” azért nem zavar, mert ez olyan sajátos új eszköz, olyan összetett fogalom – különösen, mióta nemcsak távbeszélésre használatos, hogy bajos rá egyszerű magyar szót találni. Hangzásával nincs semmi baj, az i elviseli a mély hangok társaságát, és mássalhangzó-torlódás sincs benne. A telefon szintén nem magyar szó, még kevésbé jó hangzású is, ezért, ha vele alkotott összetett szóval jelöljük a mobilt, semmivel sem lesz jobb.

  2. Buvári Márta mondja:

    A “lovat, lovak, havat, havak” tiszta ügy: egy mássalhangzóból álló toldalék előtt megmaradt az eredeti tővéghang. A szó furcsa, mert “szava”, de “szót”. Ráadásul összetett szó esetén ,sokan (nyelvészek) többes számban sem használják a v-s változatot, pl. “kötőszavak” helyett “kötőszók”. Nem tudom, miért.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Öröm és üröm

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)