Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Idegen szavak, magyarítás

Hamis barátok

1 hozzászólás érkezett eddig

A magyar nyelv, mint több más európai társa is, a történelem során állandóan érintkezett más nyelvekkel, melyek befolyásolták, s némelyekre persze ő is hatott. Az „idegenből jött szavak” megosztották és megosztják a magyar nyelvet használó és a vele foglalkozó társadalmat: vannak, akik elfogadják, üdvözlik létüket és jelenlétüket, mások visszautasítják, elítélik – ők a nyelvi egységet [...]

A cikk folytatódik...

Antal Gergely nyelvújítási javaslatai

7 hozzászólás érkezett eddig

kelenc:  muffin alkotár:  port-folio áramlasztó:  generátor cukány:  cukkini küllemész:  stylist mokép:  film, videó moképező:  kamera moképész:  kameramann lapgép:  laptop műhártya:  átlátszó fólia felcsing:  blúz burmány:  dzseki orca:  smink orcász:  sminkes orcáz:  sminkel orcás:  smink van az arcán külcsér:  kozmetikus emletár:  archívum múltszínező:  vintage szépítészet:  kozmetika tájlabda:  golf kistájlabda:  minigolf pajoros:  pejoratív Antal Gergely értően  alkalmazza  [...]

A cikk folytatódik...

Nyelvújítási javaslatok

Hozzászólás

Ide olyan idegen szavakra vonatkozó javaslatokat várunk, amelyeknek még nincs magyar megfelelőjük.  Olyan szót érdemes javasolni, amelyből az is érti, miről van szó, aki először hallja. Fontos az is, hogy a javasolt szó jól kezelhető legyen – lehessen ragozni, tovább képezni.

A cikk folytatódik...

Az egyik észt szópályázat eredményei

Hozzászólás

  . . Kedves Nyelvtársak! Az észtek nyelvrokonaink. Nem azt írom, hogy távoli nyelvrokonaink, mert közeli nyelvrokonaink nincsenek. Ha lennének, akkor közvetlenül is értekezhetnénk velük… Nos, Észtországban járva jó magyarnak lenni, rokonszenvvel fordulnak felénk, viszonylag sokan tanulnak magyarul közülük. Úgy szokták mondani, hogy az észt nyelv az a legkisebb nyelv a világon — mintegy egymillió [...]

A cikk folytatódik...

Lehet magyarul is mondani

4 hozzászólás érkezett eddig

Szakmai anyanyelvünk néhány időszerű kérdése Miért szükséges a magyar nyelv ápolása és fejlesztése?  Többek között azért, mert nem csak az feladatunk, hogy csatlakozzunk a tudományos világhoz, hanem az is, hogy magyarok is maradjunk. Ez ugyanis szükséges – bár nem elégséges – feltétele annak, hogy hasznos tagjaként a világ tudományos közösségének eredményesen fejlődjünk a kívánt és [...]

A cikk folytatódik...

A magyarítás elvei, módszerei

4 hozzászólás érkezett eddig

Ha új fogalom jön be olyan idegen elnevezéssel, amely nem illik a magyar nyelvbe, gondolkodjunk el a fogalom tartalmán, és annak alapján keressünk megfelelő magyar szót. 1. A tükörfordítás ritkán jó megoldás, mert a különböző népeknek különböző a gondolkodásmódjuk. 2.  Hasonlóság vagy egy lényeges elem alapján alkalmazhatunk egy meglévő szót az új fogalomra. Abban a [...]

A cikk folytatódik...

Lájk, bájt és rokonai

15 hozzászólás érkezett eddig

 Byte, file, light, like, design, skype… Kimondva. bájt, fájl, lájt, lájk, dizájn, szkájp. Már így, kiejtés szerint is leírják őket, ez azt jelenti, hogy befogadták őket jövevény szavakként. Sőt, tovább is képezik őket: dizájnos, lájtos, lájkol. Gondolom, kedves olvasóink közül is többeket kiráz a hideg ezektől a szavaktól. Miért? Mert menthetetlenül idegen hangzásúak. Mi a [...]

A cikk folytatódik...

Idegenkedés

1 hozzászólás érkezett eddig

Nyelvünk, kultúránk arculatának formálódásában többféle külső hatás játszott szerepet. Ma az angolé a vezető szerep. Az idegen szavak egyike-másika régi jó ismerős; vándorol egyik tudományból a másikba, majd lehorgonyoz a köznyelv divatszavai között. Ma ilyen a pozitív—negatív ellentétpár. Az nem lehet, hogy jó a véleményem, vagy elismerően nyilatkozott valaki, ilyen nincs, csak pozitívan álltak hozzá. [...]

A cikk folytatódik...

Kafetéria

1 hozzászólás érkezett eddig

  Étkezési hozzájárulás régen, a szocialista időkben is volt. Ebédjegynek hívták. Ha a munkahelyen nem volt helyi étkezde, az ebédjeggyel el lehetett menni egy közeli vendéglőbe, és némi ráfizetéssel meg lehetett belőle ebédelni. A cél tehát az volt, hogy a dolgozók egyenek meleg ételt – másképp nem engedhették volna meg maguknak, mert a vendéglők már [...]

A cikk folytatódik...
2. oldal. Összesen 2 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
12