Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Őshonos magyar írásunk, a rovás eredeti betűit – összesen 34-et – védelem alá kell helyezni

Tanuljunk könnyen, gyorsan rovásul! A közeli magánhangzók megkülönböztetésének kérdése

Szabványosítás előtti figyelemfelhívás – Rövid ismertető Bakonyi Gábor munkája alapján

,,Sine ira et studio.” (P. C. Tacitus)

Mindnyájunké ez az ősi kincs, amelyet eleink alkottak magyar nyelvünkre, hozzá alakították a régi magyar írást, melyet legtöbben rovásnak, rovásírásnak, székely írásnak, székely-magyar rovásírásnak neveznek. Az ősi magyar írás – 567-től (az első avar foglalással) vagy 670-től (a második avar-onogur foglalással és krónikáink szerint a székelyek, magyarok első bejövetelével) számítva 1445 vagy 1342 éve használatos a Kárpát-medencében. Napjainkban újra növekedik az érdeklődés múltunk és ősi írásunk iránt.

Hogy s mint alakult ki ősi írásunk, honnan ered?

Ezt nyomozzák csak a kutatók, az a dolguk. Itt most elégedjünk meg egyik neves krónikásunk, (a Bihar megyei Kézán vagy a Bicske melletti Kinza-pusztán vagy Dunakeszin született) Kézai Simon megjegyzésével. Íme a blakok betűiről szóló kis Kézai-szöveg:

Kézai Simon
Gesta Hungarorum – A magyarok története
Részlet a 21. részből:

„…Zakuli… cum Blackis in montibus confinii sortem habuerunt, unde Blacki conmixti literas ipsorum uti perhibentur.”

,,…a székelyek… a blakokkal együtt a végek hegyeiben nyertek osztályrészt, ezért a blakokkal összeelegyedve, mint mondják, azok betűit is használják.”

Rásonyi László A blakok, azaz bulakok címmel alaposan bemutatja ezt a török népet a Hidak a Dunán című kötetének (1981) 48-80. oldalain.

Egyébként másik nagy krónikaírónk, Anonymus szerint is a székelyek Attila népe (az avar Attila népe) voltak, s Árpád honfoglalóinak segítségére lettek a honfoglalásban.

Miért ragadtam billentyűzetet?

Ahogy minden nyelvhasználónak, ugyanúgy a nyelvészeknek, nyelvművelőknek, anyanyelvápolóknak is csak az lehet az érdeke, hogy ősi betűinket hitelesen elevenítsük föl, s könnyen és széles körben tudjuk használni. Tanárként állítom, nem elég, ha csupán a jótanulók és a lelkes hazafiak kívánják (és tudják!) elsajátítani az ősi hun-magyar írást. (Hun alatt itt avar korit értek – az Erős kezű Valter történe szerint, amely avar kori hőséneket Tulok Magdolna és Makkay János fordított nemrégiben magyarra.)

Ennek a honlapcikknek az előkészítésekor gondban voltam, hogy a szerteágazó anyagból ugyan mit érdemes kiemelni. A rovásírás kutatása messzire jutott, az eredményeket bárki meglelheti a keresőkkel, könnyen tájékozódhat a számtalan rovással foglalkozó honlapon és szakkönyvből. Minden tiszteletet megérdemelnek a magyar, székely írásért máris sokat tett kutatók: Sebestyén Gyula, Magyar Adorján, Forrai Sándor, Mandics György, Hosszú Gábor, Friedrich Klára, Szakács Sándor és sokan mások. Ugyanakkor az írás mai használata nem egyértelmű: nincsen egységes rovásábécé, a nemzetközi UNICODE-szabvány elfogadása pedig 10 éve várat magára. Kétségkívül Magyar Adorján vagy Forrai Sándor ábécéje terjedt el az érdeklődők körében – a kiadványok és honlapok általában követik e kétféle ábécét. Bakonyi Gábor szabványjavaslata kevesebb nyilvánosságot kapott.

Átfogó tanulmány összeállítására nem vagyok hivatott, a kutatásokat a szakavatottak már elvégezték, illetve tovább folytatják. Tehát ,,a kevesebb a több” jegyében csak néhány fontosnak gondolt pontban foglalom össze ősi írásunk szabványosításának kérdését és a kívánatos kibontakozás irányát – főként Bakonyi Gábor nyomán. A szerző a világhálón tette közzé elemzéseit és véleményét. Ezúttal nem is kiindulópontja a lényeges (vagyis hogy türk eredetű-e az ősi magyar rovásírás vagy sem), hanem gyakorlati megoldásai.

Bakonyi Gábor  ismerteti az ősi magyar írás átalakításának irányzatait. Bírálja az eredeti rovásjelállomány megváltoztatását, feldúsítását  új betűkkel. Helyteleníti mind Magyar Adorján kismértékű módosításait, mind a Forrai Sándor bővítette jelkészletet. Nem tartja hagyománytisztelőnek az eredeti betűkészlet összekavarcolását, mert az újsütetű betűk beleerőszakolása az eredeti jelállományba az ősi írás gyakorlati használhatóságát is megnehezíti. (A bővebb tájékozódáshoz érdemes áttekinteni a részleteket: http://bakonyigabor.hpage.co.in/index_21070320.html, itt A reformok hibáiról cím alatt a http://bakonyigabor.hpage.co.in/demiert_37974456.html és http://bakonyigabor.hpage.co.in/mistakes_17175028.html ugrócímeken, valamint az Irányzatok cím alatt a h-trends ugrócímen.

A legfontosabb magyar betűk (írásjelek) száma: 34

Bakonyi Gábor hitelesen érvel a hagyományos rovásjelkészlet megőrzése mellett, s csupán a legkisebb, a hagyományokat tisztelő és érintetlenül hagyó beavatkozásokat tartja elfogadhatónak. Indítványából, szabványtervéből elsőül a legfontosabbat, vagyis az alapvető betűket emelem ki.

– Elsősorban az eredeti jeleket használjuk az ősi magyar írásban, Bakonyi Gábor szerint a következő jól ismert és használatos betűket (harminckettőt):

     A        B        C        CS        D          E              F            G          GY        H          I          J       eK

  

      aK          L          LY        M      N      NY      O          Ö           P      R          S          SZ         T     TY

 

     U         Ü        V          Z        ZS

– Harmincharmadik az É betű, a többinél ugyan későbbi fejlemény, de szintén régi kincsünk: 

– Ne felejtkezzünk el még egy fontos és ősi rovásbetűről, amelyet Ö hangértékben ismerünk rovásnyelvemlékeinkből, és a legtöbb ábécé ezt adja meg ö-ként:

                    K        

Összegezve tehát: az É-vel együtt 34 rovásbetűt tarthatunk ősinek és fontosnak, és ezek a betűk (jelek) elegendőek a magyar nyelvi valóság visszaadására – mellékjel (felülvonás) alkalmazásával.

Hány latin betűt használunk most?

Mai magyar nyelvünket, beszédünket, 39 hangunkat 40 latin eredetű betűvel jelenítjük meg írásban (a J hangunkra j-t és ly-t is használunk). A 40. hangot, a középzárt Ë-t (a magyaroknak körülbelül a fele ejti) sajnálatosan csak ritkán jelöljük, pedig önálló hang, a rövid o párja a toldalékrendszerben (kavarom-keverëm, kavartok-kevertëk, kavartak-kevertek; vártok-kértëk, vártak-kértek stb.). A többi négy mássalhangzó-betűjel főleg idegen szavakban használtatik (q, w, x, y). A kemény H-t jelölő ch helyzete pedig ezidáig rendezetlen: nem önálló betű, szétválasztani nem lehet, nem kettőzhető. (A családnevekben megmaradt régi magyar betűk 85-nél is többre rúgnak, közülük a kevésbé ismert betűk használata bizony körülményes: eő, ew stb.) E 40 betű között igen sok a ,,kettős” vagy ,,hármas” mássalhangzó, így a c-cs, d-dz-dzs, g-gy, l-ly, n-ny, s-sz, t-ty, z-zs; a magánhangzók meg eleve párosak: rövid-hosszú. Tehát nem is olyan nehéz a megtanulásuk, az íráskép is segít. Itt nem térek ki az egyes hangzók sajátos kiejtésére, például a gy-ére (eredetileg dzs-szerűen hangzott).

Hány magyar betű szerepel a rovásbetűsorokban?

Bogárjelek nélkül Magyar Adorján rovásábécéje 34 jelből áll (de nem jelöli az i, o, ö, u, ü hosszú párját), Forrai Sándor 39 betűjelre egészítette ki az ábécét a hosszú magánhangzókkal, de az új rovásjeleket a rovásemlékek ritka (vagy rontott, hibás) rovásbetűalakjaiból származtatja. Michael Everson és Szelp Szabolcs André összesen 51 betűt és bogárjelet kívánnak elfogadtatni nemzetközi szabvány-beterjesztésükben. Hosszú Gábor nemzetközi szabványosító javaslata 48 alapvető rovásjelet tartalmaz (külön a dz, dzs, q, w, x, y betűket is), és mindezt még kiegészíti 9 történelmi meg 13 bogárjellel (összesen 70 jel)! Miért van szükség ilyen rengeteg sok jelre? Hogyan lehet megőrizni úgy a hagyományos rovásjeleket, hogy közben a mai igények szerint használhassuk ősi írásunkat?

A hibás ,,korszerűsítések” eleve kudarcra vannak ítélve

A Forrai-betűsor, az Everson-Szelp-féle szabványterv és a Hosszú Gábor-féle szabványterv legfőbb hibája, hogy a magánhangzópárok tagjai vagy nagyon hasonlítanak egymáshoz, vagy teljesen különböznek egymástól.

– Az A és az Á nagyon könnyen összetéveszthetőek, mert alig különböznek egymástól. Szemünk könnyen összetéveszti a derékszögű háromszöget és a kissé megemelt csücsökkel alkotott egyenlőszárú háromszöget. Ennél  még Magyar Adorján megoldása is jobb, tudniillik az Á-nál kissé elhúzza jobb felé a háromszög vízszintes szárat.

 – Az I-t és Í-t is össze lehet keverni, de még ez az új magánhangzópár a legésszerűbb, mert a följebb vitt keresztvonás valamennyire kifejezi a hosszúságot.

– Az O-t és Ó-t szintén alig lehet megkülönböztetni egymástól. A rövid O alsó végének megkunkorítása nem eléggé szembetűnő, nem fejezi ki a hosszúságot. Szondi Miklós tankönyvében ezt úgy láttam, hogy az O felső vonalvégére függesztett egy kis talpacskát (valamivel kifejezőbb a kunkorításnál, de nem az igazi).

– Az Ö-ből úgy hozták létre az Ő-t, hogy fölül hajlították, alul még kunkorították is a függőleges szárat. Tehát az Ő írásképe nem fejezi ki a hosszúságot.

– Az U és Ú is könnyen összekeverhető, mert a az U belseje üres, az Ú pedig két, csúcsánál összekapcsolódó háromszögből áll.

– Az Ü hagyományos, négyes számhoz hasonló jele mellett az Ű bogárszerű jele (kör négy ,,lábbal”) nem ésszerű, nem felel meg a mai magyar nyelvi valóságnak. Hosszú magánhangzó nem különbözhetik ennyire a rövidtől.

Mindezzel nem akarom azt állítani, hogy a fönnmaradt rovásemlékekben nem találhatók meg a különféle betűváltozatok. Megtalálhatók, de nem így, nem együtt. És mindegyik magánhangzó jelölte a rövidet is, a hosszút is (kivéve az időközben kialakult É). Tehát a Forrai-ábécé is eltérést jelent a hagyománytól. Mindezek alapján fontos kívánalomnak tartom, hogy a hosszúságot láthatóan jelenítse meg az írás – a könnyebb olvasás érdekében.

Hogyan tudjuk könnyen olvasni magánhangzóinkat? A hosszúságot jelöljük vízszintes vonalkával!

Az ómagyar nyelvben a második honfoglalás (895-896) után mai beszédünkhöz képest kevesebb hosszú magánhangzó zengett (elsősorban az Á, Ē = nyújtott E, É, Í, Ú  jöhetett számításba), ezért az akkori nyelvállapotnak és -használatnak  megfelelt az egyszerűbb jelölés. Így a régi magyar írás beérte egy-egy jellel a hosszú-rövid magánhangzópároknál is. Nem volt szükség a hosszú magánhangzós betűkre. Napjainkban viszont nagyon is. Hogyan lehet megőrizni a hagyományt úgy, hogy közben könnyen olvashatóak legyenek mai beszélt nyelvünk magánhangzópárjai?

 – A hosszú magánhangzókat legmegfelelőbben Petrovay János 1903-as eljárásával, a betűk fölé húzott vízszintes vonallal (felülvonással) jelöljük. Így a magánhangzók megtanulása és használata jóval egyszerűbb, s a magyar nyelv természetének is jobban megfelel. Ez a módszer a hosszú mássalhangzók esetén is használható lenne. (Persze akár azzal is vádolhat bennnünket valaki, hogy latinbetűs írásunkat másoljuk, de mit csináljunk, ha így könnyebb olvasni…)

Íme az összehasonlító táblázat, amely érzékelteti a magánhangzók utólagos kialakításának összevisszaságát, és a Petrovay-elv szerint felülvonással megjelölt hosszú magánhangzók könnyű használatát. A felülvonással jelölt magánhangzókat tehát könnyű olvasni, az újabb hosszú magánhangzók  nem duzzasztják a megtanulandó jelek számát, s minden egyes rovásjel szerves kapcsolatban áll az ősidőktől használt írásunkkal. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy maga Petrovay János az O és Ü hangok jelölésénél eltért a hagyományos rovásbetűktől, az E-nél meg nem kell a felülvonás, mert az É hagyományos rovásbetű! Itt most tulajdonképpen a könnyű olvashatóságot, használatot szemlélteti a Bakonyi Gábor összeállította táblázat:

Sólyom Ferenc kérésére alul balra a Kiszely 2001 feliratot ezennel Sólyom 1996-ra javítom! Mészáros András

Egyéb fontosabb javaslatok, lehetőségek

 – Ne feledkezzünk el 15. magánhangzónkról, amelyet jelen helyesírásunk nem jelöl, de a kiejtésben él (önálló hangunk, a 40.). A szép magyar kiejtés gondozásában, a nyelvtörténet művelésében és nyelvi kincseink (népdalaink stb.) megőrzése során jelölése önkéntesen történhetik. Bakonyi Gábor javaslata alapján (a Petrovay-féle mellékjeles megoldástól eltérően) kivételesen az É betűre elhelyezett ponttal az Ë (a középzárt ë) betűje a következő:

– Természetesen a hagyományos számnevek is szerepelnek őshonos írásunkban, vagyis az 1, 5, 10, 50, 100 és 1000:

– A bogárjelek közül a gyakoribb MB-t, NT-t tarthatjuk fontosnak, használhatónak:   

– Ősi magyar írásunk mai használatakor az egyértelműség érdekében egyfelől eltekinthetünk a hangugratásoktól (mássalhangzó-kihagyásoktól), másfelől a betűösszerovásokat (ligatúrákat) is mellőzhetjük. A bogárjelek egykori szerepe nem egészen világos, használatuk ne legyen kötelező része a magyar írásnak. Mindhárom rovásírási eljárásnak, illetve jelfajtának kitüntetett szerepe lehet a nyelvi játékokban, rejtvényekben, és széles a tere a művészi felhasználásnak.

– Az írásirány természetszerűleg lehet a hagyományos jobbról balra. Számítógépre alkalmazása, futtatása semmiféle nehézséget nem okoz, s még korosabb tanulók is könnyedén megszokják.

– A nagybetűk, pontosabban nagyobbított betűk használatától is el lehet tekinteni – Bakonyi Gábor szerint. Azonban Friedrich Klára és mások megoldása szerint a nagyobbított rovás betűk (= rovás nagybetűk) segítik az egyértelműséget, szükség van rájuk.

– A régi rovásírásemlékekben itt-ott jelölték a szóközt. Bakonyi Gábor javaslata a hagyománynak megfelelően: négy, függőlegesen elhelyezkedő pontocska legyen a szóköz. De talán az üres szóköz sem rossz megoldás, mert jobban megfelel mai latin betűs mai beidegződésünknek.

– De legfontosabb az, hogy bármilyen elfogadandó szabványon belül külön védelem alá helyeztessék a 33 + 1 (É) rovásbetű – mint megváltoztathatatlan ősi örökségünk.

Az alábbi ugrócímen jó néhány rovásbetűfajtát ismerhetünk meg:     http://rovasmag.hu/betukeszletek

Megjegyzések a rovás mássalhangzókról

A mássalhangzók jelölésében gyakorlatilag nincsen vita, a rovásbetűk ősiségét mindnyájan tiszteletben tartjuk. A mássalhangzók tanulásakor jelentkezhetnek nehézségek, de kellő gyakorlással megbirkózhatunk velük. Könnyű megtanulni az N-NY betűkettőst, az M hasonlít a latinra (csak 90 fokkal elfordítva), a V szintén szemléletes. A D és GY tulajdonképpen kiejtés szerint összetartozik, úgyhogy – nagyon helyesen – rovásbetűik jelölik ezt az összeillést (jobban mint a latinbetűknél).

Viszont a következő mássalhangzó-hármasok és -kettősök hasonlítanak egymásra – nehezítve ezzel a tanulást: C-J-SZ, CS-R-Z, F-LY-Ű (a Forrai-ábécé Ű-je), G-L-S, B-TY, I-D, aK-Ü, N-O és T-ZS. Ugyanakkor nem hasonlítanak egymásra (a latinbetűs írással ellenkezőleg) a C-CS, L-LY, S-SZ és Z-ZS betűkettősök tagjai.

Ne feledkezzünk el arról sem, hogy az SZ az 1-es szám, a B a 10-es szám.

Legyen könnyen tanulható!

A kialakítandó szabvány legyen könnyen elsajátítható, és legyen hűséges a hagyományhoz. A magánhangzók felülvonása jóval kisebb beavatkozás, mint a hat új magánhangzó megalkotása (kiválasztása a régi írásváltozatokból). A magyar írás, a rovás egyszerű és könnyű használatát ne nehezítsük újabb és újabb betűkkel, jelekkel, egyéb cirkalmakról nem is szólva. A sikeres rovóversenyek, -táborok résztvevői általában a legtehetségesebb gyerekek, vagy olyan okos hazafiak, akik lelkesek és érdeklődőek. Ne felejtkezzünk el kevésbé érdeklődő vagy nem kiugró képességű gyermekeinkről és a megállapodottabb felnőttekről: néhány kísérlet után ne tegyék félre a rovásbetűsort és rováskönyvet – nehéznek találván a magánhangzókat. Hiszen a latin betűs írás-olvasás folyamatos használata mellett kell rákapniuk értékes magyar írásunkra. A bonyolult szabvány elfogadhatatlan, és kudarcra van ítélve.

A fenti rovásbetűk letöltését még nem tudtam megoldani (egyelőre képként kerülhettek az oldalra), s a folyóírás is csupán Bakonyi Gábor  javaslatában tekinthető meg:   http://bakonyigabor.hpage.co.in/index_21070320.html             a Szövegmutatványok alatt: a magy-k.pdf ugrócím.

Ebben a kis figyelemfelhívó ismertetésben őshonos írásunk minden jellemzőjéről nincsen szó. A jelzett forrásmunkákban részletesen kifejtve mindent megtalál az érdeklődő.

A fenti kivonatos ismertetés képanyaga (minden magyar betűje) Bakonyi Gábornak az ŐSHONOS MAGYAR ÍRÁS SZABVÁNYTERVE (2010. július 6.) című írásából származik. S ősi írásunkra vonatkozó mondanivalómat is részben onnét merítettem.  http://bakonyigabor.hpage.co.in/index_21070320.htmlezen belül a Szabványterv című rovat szabv.pdf ugrócím.

Végül magyarázatként, háttéranyagként érdemes elolvasni Bakonyi Gábor legújabb állásfoglalását őshonos írásunk szabványosításáról: A rovásírás N4268 szabványterve továbbra is összeegyeztethetetlen a hagyományokkal. Háttérirat példákkal az N4268 iratból származó hibákról (2012. július 5.) Elérhető a világhálón: hagyomanyosrovas.ingyenweb.hu/utkoz.pdf

Meg lehet-e szüntetni a sokféleséget? Legyen kétféle rovásméce…?

A Magyar Tudományos Akadémia és a hivatalos nyelvművelés eddig nem tartotta fontosnak, hogy hivatalosan foglalkozzék ősi magyar írásunkkal és szabályozásával. Biztos vagyok benne, hogy kialakul az egység. Mi a megoldás? Mindenki írjon úgy, ahogy akar?

A hagyománytól így is, úgy is eltérünk: ha az ,,új” (= a hagyományból kiemelt) hosszú magánhangzókat használjuk, vagy a felülvonással ellátott hosszú magánhangzókat. Talán az lenne a legjobb megoldás, ha a várhatóan bonyolult szabvány mellett az egyszerűbb, könnyen tanulható Petrovay János-Bakonyi Gábor-féle, felülvonásos ábécét is használnánk.

Mindenesetre kiemelten fontos, hogy az eredeti régi betűket megőrizzük, megvédjük, s a létrehozandó szabványban ősi örökségünként külön megjelöljük őket. Mindezek leírásával nem megbántani kívántam az ősi magyar írás lelkes kutatóit, művelőit, hanem együttgondolkodásra serkenteni.

 Mészáros András

58 hozzászólás – Őshonos magyar írásunk, a rovás eredeti betűit – összesen 34-et – védelem alá kell helyezni

  1. Zubrits Árpád mondja:

    Bakonyi 32 betûje megegyezik mások ábécéjével – persze Á+É nélkül nincs magyar betûkészlet!
    – Petrovay, Tar Mihály barátja volt, és a fent bemutatott “hosszabító” vonást használta. A cserkészek Tar betûit és ezt a vonást vették mintáúl és c.1910 ~1940 használták, majd mindkettõt elhagyták. Tar betûi és ez a vonás IS nagyon önkényes ill. egyéni volt! Megelõzõ korokban ilyet NEM igen látni!
    – Vagyis egy egyén által kitalált módszert javasolunk a “hagyomány” nevében, mivel a mágánhangzó jelek hasonlítanak egymáshoz? Furcsa logika.

    • Mészáros András mondja:

      Igen tisztelt Zubrits Úr!

      A rovás használatát a legmesszebb menőkig támogatom. Megjelent már néhány kötet rovásírással. Láttam az Újszövetséget.

      MAGÁNHANGZÓK
      Sajnos a hosszú magánhangzók bizonytalan alakjai miatt bizony nehéz folyamatosan olvasni a szöveget. Tehát nehéz megkülönböztetni az A-Á, O-Ó, Ö-Ő, U-Ú, Ü-Ű magánhangzópárokat.

      Az I-Í viszonylag jól megkülönböztethető.
      Az E-É jelei pedig hagyományosak (és mintha az É-n rajta lenne a vessző).

      MÁSSALHANGZÓK
      A rovásírás mássalhangzó-rendszere nem nevezhető kifejezetten ésszerűnek. Ezt akkor is le kell írnom, ha egyeseknek nem tetszik.
      A következő betűk túlságosan is hasonlítanak egymáshoz: I-D-GY, R-CS-Z, SZ-J-C, LY-F, L-G, B-TY, T-ZS. Az egész rovásállomány elemzésére nem vállalkozhatom.

      Persze mondhatja valaki, a kínai meg a többi jelírás sokkal nehezebb. De nem is hiszem, hogy ott a lakosság széles rétegei el tudják olvasni az irodalmi remekműveket (a japánokat kivéve).

      Ha azt akarjuk, hogy a gyengébben tanulók is birtokba vehessék a rovást, akkor az írás megújításakor egyszerű megoldásokat kell találnunk.
      Ez pedig a hosszú magánhangzókon alkalmazandó felülvonás.

      Figyelmét megköszönve, tiszteletteljes üdvözlettel: Mészáros András

      • Szabó István mondja:

        Az ékezetet nem használó, “módosított” formájú hosszú magánhangzói azoknak nehéz, akik felnőtt fejjel kezdtek el olvasni rovás szövegeket, és/vagy nem érdekli a téma. Számolni sem tanul meg elsőre egy rossz(abbul) tanuló. A C-J-SZ témáról az a véleményem, ha valaki nem tud megkülönböztetni egy felfelé mutató nyilat (C) egy egyszerű vonaltól (SZ), az vessen magára! Jómagam épp az egyes betűk hasonlóságát kihasználva tanultam meg a rovásjeleket, és tanítottam meg egy ismerősömnek is. Egyébként pedig a hasonló jelek azért olyanok, amilyenek, mert már a Nikolsburgi leleten is így szerepelnek.
        A témát lezárnám azzal, hogy a szabvány már megvan, a Google betűtervezőit nem kéne “párhuzamosan szükséges” ékezetekkel hülyíteni. Amíg a rovásírás valóban rótták, az ékezeteket mégis hova rótták?

    • Dr Zsupos Ildikó mondja:

      Az, hogy akár évszázadokon át nem látott latin ékezetes Á-t, É-t – nem jelenti azt, hogy á és é betűt nem használtak volna. (mert a hanghoz készül a betű, nem fordítva)
      DE a magyar nyelvet Magyarországon sem lehetett kb. I. István óta hivatalosan használni- csak a latin abc-t, ill. a németet. Mivel a német nem tartalmaz Á-t, É-t- és a latin betűk közt sincs ilyen- a latin betűkkel írt -amúgy régi- magyar szövegek sokkal torzabban hangzanak, mint ahogy hangozhattak volna, ha a rovás által használt és hangzósított Á-t É-t írhatták volna. I. István fejvesztés terhe mellett tiltotta a rovást- és minden más “gonosz pogány” maradvány használatát, nyilvánosan égettette el a rovással íródott kő-fa rovásos emlékeket. A latinban nincs Á, É. De ez csak azt támasztja alá, amit írok. A magyart elég szívósan próbálták eltüntetni, úgy a katolikus egyház, mint az annak hódoló királyaink közül sok.

      • Varga Géza írástörténész mondja:

        I. István neve magyarul Szent István s ő egyébként nem tiltotta a rovásírás használatát. A neki tulajdonított hamis rendelet írógéppel, magyarul írt szövegét (legelső példányát) Forrai (Feckánics) Sándor küldte el Csallány Dezsőnek, aki azt jóhiszeműen közzétette a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében s ezzel félrevezette a fél országot. A lakosság gondolkodásra csak csökkent mértékben képes felét.

        Szent István ugyanis – a rágalmakkal ellentétben – a Szent Koronán, a paláston és a jogaron használta a székely írás jeleinek előképét, a magyar hieroglif írás jeleit. Ezek lényegében csak abban különböznek a rovásbetűktől, hogy nem egyetlen hangot, hanem egy szót jelölnek. Erről azonban mit sem tudnak a rágalmazók, mert a valódi tudáshoz olvasni és kutatni s – óh borzalom! – még gondolkodni is kellene.

        Ideje lenne végre abbahagyni a rovásüldözésről aljas módon elterjesztett ostobaság ismételgetését! Kinek jó az, ha egy magyar szent királyról hazug rágalmakat terjesztenek? Nem kéne végre észhez térni?

        Szent István és a rovásírás http://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/08/szent-istvan-es-rovasiras.html

  2. Reuven G. Yativ mondja:

    A hozzaszolasom tulajdonkeppen egy kerdes volna : van-e Szekely folyo-Rovasiras?

    • Dr Zsupos Ildikó mondja:

      Tudtommal folyó írás nincs. Ligatúrák vannak, egyberótt-kapcsolt jelek, akár több is, ill. a régi értelmezésben nem betűírás volt a rovás, sokkal több volt egy egy rovásjel mögött- egyebek közt szótagot és fogalmat is jelentett (fontos, alapvető fogalmakat) a rovásjel. Ezt sterilre csupaszította a rovásból a latin betűs értelmezés.

    • Ildikó mondja:

      Nincs a latinhoz hasonló folyóírás. TAMGA az összekapcsolt írás neve. Több jellel egész mondatot ki lehet fejezni, ha a rovások mélyebb értelmét kihasználjuk. De a rovás eleve fába róva született jobb-bal irányban, és nem is volt cél a folyóírás. (pl. mert róni úgysem lehetett volna gyorsabban, + az eddigiek. Leginkább a gyorsíráshoz hasonlítható a rovás logikája, ahol minél kevesebb jellel minél többet ki lehet fejezni és pontosan visszaadni. Eleve a papíron írás indokolatlan jobb-bal irányban. Mert a jobbkezes csak szétmaszatolja a tintát, ha fordítva halad. (boton viszont nem futott túl a végén, ha onnan kezdett.)
      De bocsánat: folyóírás eleddig nincs. Nem hiszem, hogy lenne előnye.

  3. Mészáros András mondja:

    Igen tisztelt Uram!

    A folyóírás nincsen igazán kialakítva, még kevésbé elterjedve. De semmi sem lehetetlen.
    Egyelőre a nyomtatott alakok is jól használhatóak.

    Tisztelettel és üdvözlettel: Mészáros András

  4. Szent Ottó mondja:

    Én aki írok magyarul, szerbül, angolul !!!
    Nekem a rovás 40-50 betűs abc a legmegfelelőbb !

  5. Mészáros András mondja:

    Kedves Ottó!

    A rovásírásunk sem lehet bonyolultabb, mint a latinbötűs magyar írás.
    Ön magyar anyanyelve mellett két másik nyelven is beszél és ír. Tehát Ön értelmes, jól képzett ember. Könnyen megtanulta nagyszerű, ősi magyar írásunkat.

    De mi lesz a sok százezer magyar fiatallal? Azt akarja, hogy a Forrai- meg a Hosszú Gábor-féle rovásábécét csupán a jó tanulók tudják használni? Mert a mostani hosszú magánhangzók alkalmatlanná teszik az írásrendszert a szélesebb körű elterjesztésre.

    Köszönettel és tisztelettel: Mészáros András gyakorló tanár

  6. Dénes Zoltán mondja:

    Őszintén szólva nem tartom reálisnak a nehéz tanulhatóságot. Személy szerint (azt hiszem) a Forrai féle abc-t használom (nem tudom hány betű, sosem számoltam meg) és az ékezetes betűknél még a rovást nem ismerő ismerőseim is fel szokták ismerni, hogy hasonló a nem ékezeteshez, de MÁS tehát nem az (ilyenkor tippelnek: “Ez lesz az egyik ékezetes betű? Akkor a másik a nem ékezetes? De melyik? A-Á, E-É…?”) lehet hogy ez pusztán az én írásképem, de versenyeken ugyanezt kérjük, és nem találkoztam olvashatatlan változattal (na jó de, de ott nem csak az ékezetes betűkkel volt probléma)
    Nem áll szándékomban kritizálni. Egyszerűen nem értem, hogy ha van egy működő rendszer akkor azon miért kéne változtatni. (Ráadásul összerovásnál a hangrendi szabály miatt ez számomra teljesen lényegtelen kérdéssé válik, bár hajlandó vagyok elfogadni ha tévedek, csak valaki adjon logikus magyarázatot arra, hogy miért.)

    • Mészáros András mondja:

      Kedves Zoltán!

      ,,…na jó de, de ott nem csak az ékezetes betűkkel volt probléma…” Pont róluk van szó.
      Ha azt akarjuk, hogy a közepes és gyenge tanulók is megtanulják és használják ősi írásunkat, akkor a magánhangzóknál könnyebbítenünk kell — Bakonyi Gábor módszerével.
      Az összerovás nagyszerű dolog, de nem mindenkinek könnyű elolvasnia.

      • Szabó István mondja:

        Mégis hogy akarják elérni, hogy a gyengébben tanulók is elsajátítsák a rovást, ha nincs ami ösztönözze őket? A megoldás az lenne, ha a NAT-ba bekerülne, de a politikai háttérmunkák nem kedveznek az ügynek. Jelenleg , amikor ezt írom, Fidesz-KDMP kormány van. Hogyan várható el tőlük, hogy amikor egy velük szembenálló csoport ( Jobbik) magyarságtudatot “Táblásítva igyekezte erősíten”, a rovást felvállalják? Mellesleg a “táblásítva népszerűsítsük” hozzáállás több kárt okozott a rovásírás népszerűsítésének, mint bármi más.
        Egy gyakorló tanárnak tudnia kell, hogy ösztönzés nélkül egy diák nem válik tudorrá.

        • Buvári Márta mondja:

          Akit érdekel, a Magyar Menedék Könyvesházban (I. ker. Márvány utca) kapni egy szópárosító társasjátékot, amelyből játszva meg lehet tanulni a rovásbetűket.

  7. T. Adrienn mondja:

    Kedves Irastudok!

    (Elnezest az ekezet nelkuli klaviatura miatt)

    Miutan megismerkedtem a rovasirassal belekostoltam az osszerovasba is, ami nagyon tetszett. Szerettem volna ilyen irasokat is olvasni, hogy tovabb fejleszem magam, de osszerovas formaban nem igen lehet hozzajutni a hagyomanyos karakterekkel irt muveknek.
    Wass Albertnek vannak hasonloan atdolgozott irasai, de az balrol jobbra van. Talaltam Nyiri Attila: Osszerovas felsofokon cimu konyvet. Az hasonlitott a legjobban, eredeti rovas betukkel vont ossze, de o is tobbfele variaciot ad, nekem lokikusnak tunt
    Kerdesem: miert csak olyan osszerovas irasok tomkelege van eltejredve az interneten, ami nem is az eredeti karakterekkel van irva? pl a “h” betu egy teglalap, a “z” betu teglalap felezovonallal, stb. Melyek ugyan szepen mutatnak, es olvashatok is, ha raal az ember szeme, de nem eredeti. Raadasul felrertheto is, sokszor csak a szovegkornyezetbol derul ki a jelentes.
    Tudom, hogyan kellene hagyomanyosan osszevonni, de miert nem ez van elterjedve? Es hol talalok szabalyosan atdolgozott irasokat?
    Koszonom

    • Kovács Viktor mondja:

      Összerovás használatára a LibreOffice-ban lehetőség megvan. Vigyázat! A CTL nyelvet ki kell pipálni, de a konkrét nyelvet üresre kell beállítani. Az összerovás használatának másik feltétele egy megfelelően elkészített betűkészlet. Csupán a mássalhangzó+magánhangzó összevonásokhoz kb. 300 karakter megtervezése szükséges, ha lemondunk a nagyobbított formákról. Ez kemény munka!

  8. Emery Olah mondja:

    Nagy érdeklődéssel olvastam Mészáros András lebilincselő fenti cikkét.
    Nagyon érdekesek voltak az okfejtések a hosszú magánhangzók és ékezetes magánhangzókra vonatkozóan. Nem kissebbítve e nagyszerű cikk értékét, arra szeretném felhívni a figyelmet, ez is , de éltalában más rovásírással foglalkozó írások tulajdonképpen csak a Székely Rovásírás mai vagy közelmúlti ÁBC-jével foglalkozik komolyabban. Ezzel ugyanis egy karámba záródunk és elvágjuk jogos nyelvemlék-örökségünktól magunkat, csak azért mert a jelek csak részben azonosak a ma ismert székely ÁBC-ktől. Ilyen nyelvemlékek pl. a Szarvasi (avarr ? ) Tűtartó, Környei Íjmarkolat felirata, a Nagyszéksósi Aranykehely, az Issyk Kurgán csésze felirata, és a mégrégebbi Campagnai Fokostok rovásszövege.
    Ezeknél van még legalább kétszer ennyi, de a felsoroltak a legtisztább magyar nyelvjárásu szövegek. Bármely magyar vidéki paraszt játszva negértené.
    Amerikában élek, 56-os magyar vagyok. Rováskutatással 1982 óta foglalkozom. Magyar nevem Oláh Imre Jenő, de ujabban a Facebookon Emery Oláh néven lettem ismert néhány megfejtésemmel és posztommal.
    A SZÉKELY ÍRÁSUNK ÉS FFISCHER KÁROLY ANTAL csoportnevű Facebook oldalra írok be gyakran. Itt háro m megfejtésem található a fényképtárban:
    —Dálnoki Ref. Templom rov’ssz0vege kiegészítéses megfejtése.
    — A Campagbai Fokostok Rovás megfejtése.
    —Az ISSYK KURGÁN Ezüstészéje szöveg megfejtése.
    Ezek mind újkiadásu elektronokus médián terjeszthető színes ábrákkal és pontos jelmagyarázatokkal, ÁBC-kkel ellátott dolgozatok. Akik eddig vették a fáradtságot ezeken részletesen áttanúlmányozni, mind megelégedett tetszésüket nyilvánították. Neves szakértő kritikát még eddig nem kaptam senkitől. Remélem azért mert jónak találják és nam azért mert nem mernek hozzányúlni.
    Temészetesen van tudomásom a mai szabványosítási igyekezetekről, meg a székely-magyar, styeppei, Kárp’tnedencei jelrendszer osztályozásokról, és jól ismerem a Vékony Gábor, Rőna Tas, és Harmatta féle megfejtési kisérleteket. Ezeknek mind az a baja, hogy magyarul nem érthetök. A helyes megfejtés nyelvezete mindég egy tájszúlásos illetve nyelvjárási magyar nyelv , olyan amit a mélt század első feléig beszéltek a parasztok vidéken. A megfejtéseim alapján merem kimondani, hogy egy 8000 évvel ezelötti dunántúli és egy mai eldugott-vidéki magyar paraszt minden nehézség nélkül el tudna egymással társalogmi.
    Ami a szabványosításra felterjesztett jeleket illeti, teljes a konfúzió. Ezért is, nem akartam ehhez a rovásaktivitáshoz már az elejétől fogva közeledni. A magyar jelrendszer legalább fele, hivatalosan ismeretlen, és szabványosítani akarunk ? …
    a Szarvasi Tűtartóban van az egyik sorban egy szövegrész:
    “….IDEVAN PEDERVA, ADVÁN ÉN ESZT, KI NYÉLVÉGÉN ERRE TESZ….”
    E sz0veg első szavában van egy Í-D-V ligatúra, ahol a V betű nem ugyanaz mint a székelyben hanem egy nagy latin N-nek néz ki. Enenk egyil szárára van egy hosszabb keresztvonal húzva ami a D jele és erre a D keresztvonalra a külsó végén van kersztbe húzv egy rövid Í jel. a D és az Í jelzése teljesen egyezik a székely tipusu jelöléssel.. Erre az IDV ligatúráera mondja ez egyik szabványügyi társaság, hogy ez egy “kemény GY”. :s ezt a ligatúrát mint kenény Gy-t terjesztették fel a szbványban. Mintha természetes lenne, hogy a magyarban lágy Gy is lenne. Megáll az ember Esze.

    • Ildikó mondja:

      A kemény és lágy mássalhangzók nálunk igazából a zöngés és zöngétlen hangok/hangpárok.
      A keménynek és lágynak nevezés nem magyar sajátosság (kéne hogy legyen)- mert így a németek, főleg észak bajort beszélők hívják a B-P , G-K , V-F stb. hangokat. Annak ellenére, hogy használják a zöngést és a zöngétlent- nem hallják, és nem is ejtik ki. Sőt többnyire ha más ejti ki, akkor is rákérdeznek, pl. a Budapestre , hogy kemény, vagy lágy B, D stb. -ha le kell írniuk. (ez is jelzi, hogy valószínűleg sok hangot vettek át olyan nyelvből, ahol valóban hangzósítják, hallják, kimondják a zöngés/zöngétlen párokat- ill. nekik a kemény és lágy párokat. Hogy EZT hogy sikerült már belekeverni a magyarba-az rejtélyes.

  9. digipenna mondja:

    http://digipenna.blog.hu/2015/12/12/a_kod_462

    A Székely-Magyar rovásírás kódja

    • Dudás László Sándor mondja:

      Annyit is érnek ezek a hozzászólások,idézett linkek, mint egy xy digi penna álnév! :-)

  10. Dudás László Sándor mondja:

    https://www.facebook.com/groups/156269331223917/?ref=bookmarks

    Hozzászólásom, véleményem itt megtalálható!

  11. Varga Géza mondja:

    Kiszelyt elkerülhetetlenül rovásszakértőnek kellett tekinteni?

  12. Markolt Sebestyén mondja:

    A hagyomány nevében sohasem volt megoldást javasol.

    A hagyomány igazi követése a rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetése előtti állapot lenne.
    Ezt látjuk a leleteken.

    Sok bába közt elvész a gyerek.

    • Sanyi mondja:

      TELJES MÉRTÉKBEN EGYET ÉRTEK. Csak úgy eredeti, ohogy őseink kitalálták, És még így is érthetőek ezer év után is.

  13. Mészáros András mondja:

    Tisztelt Markolt Úr!

    Akkor ne jelöljük a hosszú magánhangzókat?

  14. Varga Géza mondja:

    A modernizálásra szükség van, de csak nagyon mérsékelten, a valóban szükséges lépéseket kell megtenni.

    Különböztessük meg a hosszú és a rövid magánhangzókat meg a nagy és kisbetűket, valamint vegyük át a latin központozást. S persze írjunk balról jobbra, mert a megváltozott írástechnológiának ez felel meg.

    Tökéletesen téves a betűk forgatása meg az x, y, q, w “rovásbetűk” feltalálása és papíron, számítógépen a jobbról balra való irány erőltetése..

  15. Sanyi mondja:

    Teljes mértékben egyet értek, csakúgy eredeti, ohogy őseink kitalálták, és ezer év után is érthető.

  16. Varga Géza írástörténész mondja:

    Azt írja a cikkíró: “A bogárjelek egykori szerepe nem egészen világos, használatuk ne legyen kötelező része a magyar írásnak.” Holott ennek az ellenkezőjét is írhatta volna. Illene ismerni és használni a szó- és mondatjeleinket! Szakítani kellene már azzal a szokással, hogy akiknek fogalma sincs a székely írásról, azok alkotják az írás szabályait. http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/255-magyar-hieroglif-iras

  17. Varga Géza írástörténész mondja:

    Az alábbi linken elérhető cikk talán elég világosan bemutatja, hogy mennyire nincs fogalmatok sem a székely írásról és az eredetéről. Tudományos kérdéseket nem lehet népszavazással eldönteni. Jobb helyeken legalább is …

    Acoma agyagdoboz a “Magas kövön ragyogó Dana isten” mondattal http://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/08/acoma-agyagdoboz-magas-kovon-ragyogo.html

  18. Varga Géza írástörténész mondja:

    Amíg “A bogárjelek (valójában szó- és mondatjelek – VG) egykori szerepe nem egészen világos”, addig az egy hangot jelölő betűinket sem ismerjük eléggé, az ábécénket sem tudjuk jól összeállítani. Azaz tudomásul kell venni, hogy két “ü” betűnk van, az egyik az üdő “idő”, a másik az ügy “folyó” szavunk szójeléből alakult ki. “K” betűnk is három van, az egyik az “ek”, a másik az “Ak”, a harmadik a “kő” szójeléből alakult ki. Amíg az sem világos, hogy az írásirány az írástechnológia következménye, addig a jobbról balra haladó írásirányról sem lehet értelmes dolgot mondani. Tudomásul kell venni, hogy a reformokat olyanok irányítják, akiknek fogalmuk sincs a székely írás kialakulásáról, sőt a helyesírásáról sem (némelyik a saját nevét sem képes helyesen leírni rovásbetűkkel), ezért ostobaságot ostobaságra halmoznak és óriási kárt okoznak azzal, hogy hülyeségekre tanítják a gyermekeket. Bakonyi Gábornak igaza van abban, hogy csínján kell bánni a reformokkal. Azonban néhány dologban ő is téved. A székely írás történetének megértése nélkül nem lehet helytálló szabályokat megfogalmazni.

  19. Sólyom Ferenc mondja:

    Tisztelt Mészáros András!
    Sólyom Ferenc, miskolci rováskutató keresi most Önnel a kapcsolatot.
    Felhívom a figyelmét egy adatolási tévedésére – melynek persze Ön nem okozója, mert a közlője felejtkezett meg a forrásmegjelölésről. És ez egy nagy tudósnál azért egy kicsit necces.
    Kiszely nevével jelzett ábécéről van szó.
    Az ábécé az én munkám, 1996-ban állítottam össze az addigi kutatásaim és akkori nézeteim alapján Alóscernátonban, a Haszmann Alapítvány számára, hogy mennél hitelesebb rovásábécét terjeszthessenek (a szögletes cserkész ábécé egy változatát használták addig).
    Mivel Miskolcon a Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemén tanítottam szemináriumi keretben a történelem szakos hallgatóknak ekkortájt, legalább tíz évig, a rovásírás történeti ismereteit, a diákjaim tanulmányai számára is felhasználtuk terjesztésre. Mivel Kiszely professzor tanártársam volt, neki is adtam belőle egy példányt … amelyet ilyen módon, nevem megjelölése nélkül, a táblázat alsó részét levágva, saját (nem túl alapos) értelmező kísérő szövegével ellátva beletette a saját netes anyagába. Nem szóltam érte. Gondoltam: legalább így is terjed. De most meg kellett szólalnom, mert így megnevesítve terjedése már nem fedi a valóságot. KISZELY SOHA NEM KÉSZÍTETT ROVÁSÁBÉCÉT. MÁSOK MUNKÁIT HASZNÁLTA FEL.
    Örömmel látom, ugyanakkor, hogy az Ö-Ü betűcsere anomáliája itt helyre van téve – vélem az én kutatási eredményeim ismeretéből merítve (Hosszú-Rumi-Sipos szerk.: Az Élő Rovás. 2009). A “sugaras kör” rovásjel minden Ö jel ősatyja. Az árpád-kori Ü-ző nyelvállapot (melynek nyoma még ma is él az archaikus moldvai nyelvjárásunkban) 1300 tájéki Ö-zóvé válása indokolta a két hang megkülönböztetését, ugyanakkor nem volt egyértelmű, hogy melyik jelhez melyik hang társuljon, így mindkét változat megőrződött évszázadokon át. Ennyit most erről.
    Figyelmébe ajánlom még, hogy május 24-től most szept. 29-ig volt látható az első olyan rováskiállítás, melyet állami intézmény (Herman Ottó Múzeum) felvállalt – címe, témája: Mokry asztala – Rovásírók Miskolcon a két világháború között. Harminc évi kutató munkám eredményeként. Könyvet is szerkesztettünk hozzá: Pirint Andrea-Sólyom Ferenc: Mokry Mészáros Dezső, Verpeléti Kiss Dezső – a rovás megújítói c.
    Képzőművészeti, helytörténeti, kortörténeti (turanizmus) kapcsolatait mutatta be a rovásírás-történetünknek ez a még igazán fel nem kutatott, kevésbe ismert, de nagyon izgalmas korszaka a rovástörténetnek. Tehát a modern kori rovástörténet nem Forrai Sándorral kezdődik, hanem ebből a korból nőtt ki ő!
    A tanulmányában a kiigazítást a hitelesség jegyében, megköszönöm.
    Tisztelettel: Sólyom Ferenc (Miskóci Ráró)

    • Sólyom Ferenc mondja:

      Tisztelt Mészáros András!

      A világháló sok mindent elvisel – de láttat is.
      Egy évvel ezelőtti hozzászólásomra és kérésemre nem kaptam választ
      – nem írtam érdemtelen dolgokról – és HELYESBÍTÉST SEM!
      Felszólítom most már – kérés helyett, mert úgy látszik, a kérés nem volt elég:
      KISZELI 2001 téves forrásjelölést SÓLYOM 1996 -ra helyesbíteni szíveskedjen a korrektség és az ÖN munkájának hitelessége érdekében is.
      Tisztelettel: Sólyom Ferenc

      • Mészáros András mondja:

        Tisztelt Sólyom Ferenc! A táblázatba nincsen módom belenyúlni, de fölötte elhelyeztem a módosításra vonatkozó feliratot. Köszönettel és tisztelettel: Mészáros András

  20. Petrov Ferdinánd mondja:

    Tisztelt olvasók, Kutató Tudósok. Örömmel olvasom, hogy Őseink Tudásait, amit “Ellenséges Írígyeink” “R” el akarnak tulajdonítani, hála a Mindenható-Magyarok-Istenének, nem tudják, mert nem jelentenek, a az ősi írások az ő nyelvükön “Semmit”. Ilyen a Magyarok-Istene. Vigyáz-ránk. Bár kiraboltak minket, már 100-éve. Ütik verik Székely Testvéreinket. A világ kereszténysége, kiket még mindig védünk, halgatnak. De megfeletkeztek egy valóságról, mi (Isten-teremtményének, növényének-Magja vagyunk) Ha ez kihal? HÜM. Mi majd Várunk-rátok, a Más-Világon. Vasvillánk-időnk van.HA-Ha-Ha-Ha. Szép-álmokat-kívánok-Kanadából-56-os-harcos.

  21. Varga Géza mondja:

    Javaslom az alábbi linken elérhető cikkeim tanulmányozását a fogalmak tisztázódása érdekében: https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/p/tartalom.html
    Köszönöm a figyelmet!

  22. Varga Géza mondja:

    A székely településtörténet és a magyar hieroglif írás
    https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/01/a-szekely-telepulestortenet-es-magyar.html

  23. Varga Géza mondja:

    A Püski Könyvesboltban Varga Géza írástörténész tollából kapható kötetek
    https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/01/a-puski-konyvesboltban-varga-geza.html

  24. Szabó Lászlóné mondja:

    Ma nekuálltam megtanulni. Közben azon gondolkodtam hányféle van Megnéztem. Azt is iskola versenyeken melyiket kérik. Most itt olvasok. Döbbenet. Elvenni más munkályát.. Azt szeretném ha a neten hiteles tudós munkályát találná meg. Eredetiben. Annyit csak amennyit valóban használták. Azt szeretném kérdezni a Gyöngyi honfoglalás kori időkben keletkezett név. Ungurtalán. Nem emlékszem. Akkor Gy nem volt tehát az írásban de attól gy-nek ejtették. A szövegkörnyezet adja a helyes kiejtés. G-vél írták? Szeretnék hitelés minél régebbi rovás írást látni, tanulni. Volt itt egy hozzászólás nem véletlen ékezetek nélkül és érthető. Miért kell megbabrálni ami a miénk volt. Miért nem kapható meg, láthatom az igazit a neten. Olyat is ami szavakat jelent, fogalmát. Aki tud segítsen. Köszönöm.

  25. Szabó Lászlóné mondja:

    Ma nekiálltam megtanulni. Közben azon gondolkodtam hányféle van. – Megnéztem. Azt is iskolák ersenyein melyiket kérik.- Most itt olvasok. Döbbenet. Elvenni más munkáját.. Azt szeretném ha a neten hiteles tudós kutató mutatná be. Eredetiben. Annyit csak amennyit valóban használtak. Azt szeretném kérdezni a Gyöngyi név a honfoglalás kori időkben keletkezett név. Ungur talán. Nem emlékszem. Akkor Gy nem volt tehát az írásban de attól gy-nek ejtették ha leírták. A szövegkörnyezet adja a helyes kiejtést. G-vel írták tehát nem volt y? Szeretnék hitelés minél régebbi rovás írást látni, tanulni. Volt itt egy hozzászólás nem véletlen ékezetek nélkül és érthető. Miért kell megbabrálni ami a miénk volt? Hol láthatom az igazit a neten. Olyat is ami szavakat jelent, fogalmát. Aki tud segítsen. Köszönöm. Ezekkel fordítanak sumér szöveget. Külföldi tudós jött rá az egyik lelet írására ami magyar volt. Ő ismeri akkor. Sajnos én meg nem. Aki tud segítsen

  26. Kiszel Sándor mondja:

    Tisztelt honfitársak!
    Azon a véleményen vagyok, hamár esélye van annak, hogy újra őseink írásával
    írhatunk, akkor tartsuk őket tiszteletbe, és használjuk úgy , ahogy ők. Ennyit megérdemelnek, és még ezer év után is értjük őket. Akkor minek változtatni? Mert változik a világ? Nekik írjunk az ők nyelvükön. Ez a mienk, tartsuk meg! És ne vitatkozzunk! Eléggé meg vagyunk így is osztva, ne haggyuk magunkat!

  27. Varga Géza írástörténész mondja:

    A székely írás hun eredetű.

    Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal

    https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/04/kercsi-hun-turulok-szimmetrikus.html

    • Balázs mondja:

      Kedves Varga Géza!
      Általános iskola 3. osztályába járó gyermekem most barátkozik a hónapok székely elnevezéseivel. Sajnos a tankönyvíró megfeledkezett a forrásjegyzékről és az én internetes kutakodásom is eleddig eredménytelen maradt. Ön tud említeni fennmaradt rovásírásos nyelvemléket, amelyben a “napisten hava”, “fergeteg hava”, “földanya hava”, stb. előfordulnak? Emellett érdekel az is, hogy a magyar nyelvű (és latin betűvel írott) irodalomban hol fordul elő a hónapok valamelyikének ilyetén említése. Tájékozottságában és válaszában bízva,
      Tisztelettel,
      M.B.

      • Varga Géza mondja:

        Nincs olyan rovásszöveg, amelyben a hónapok nevei ilyen régies, vagy mesterkélt alakban szerepelnének.

      • Szondi Miklós mondja:

        Kdvs Balázs!
        A Róni tanulok c. könyvben mind latin, mind rovásbetűkkel megtalálja a hónapok, ilyen beszédes elnevezését. Ezt a könyvet úgy állítottam össze, hogy abból könnyedén, bárki megtanulhassa ősi írásunkat, a rovást. Ajánlom szíves figyelmébe.
        áldás, Miklós
        http://magyarrovas.hu/konyvek/

  28. Tisza András mondja:

    Tisztelt Rovótársak! A lenti linkre kattintva letölthetitek és elérhetitek az összes betűtípust és szükséges programokat amivel könnyen, egyszerűen tudtok írni a szabványos rovás rendszerrel.

    http://old-hungarian.oldalunk.hu/site.php?sd=old-hungarian

  29. r.j. mondja:

    nagyon hasznos tud lenni a rovásírás. én használom

  30. Szabó István mondja:

    2021-et írunk. Az Everson-Szelp-féle betűkészlet lett elfogadva. Vannak Androidos Rovásgyakorló programok a Google play áruházban, amelyek – esetlegesen kis módosítással – de a szabványt követik. A gyakorlók népszerűek. Ebből nyiltan levnhatjuk a következtetést: a szabvány nem lett kudarcra ítélve.

  31. Moór ferenc Gábor mondja:

    Nekem egy kérdésem van .Mi a helyzet a Pálos-rovással ? Azt olvastam ,hogy az a türk rováshoz hasonlit . Abban azomban kevés magánhagzó . Magyar nyelven nemigen lehet írni vele ! Az a néhány rovásjelk amiket ismertetnek értelmezhetetlen ! Van aki azt mondja hogy nem is létezett ! Akkor az a kevés ami van ,az mi ?

  32. Pesti janos mondja:

    Sajnálatos hogy ennyien tudunk valamit az ösi magyar ABC-ről ès már akarjuk az iskolákba is tanitani. Fel kell figyelni hogy ez az ABC a 15 századba lett szerkesztve ès semmi köze nincs az ösi magyar ABC-hez. A Magyaroknak soha nem volt ABC-jük mert ök a saját jel-rendszerükkel irtak ezer èveken keresztül , ezért tudosaink nem tudnak egyetlen Ősi fennmaradott irást megfejteni. A Magyar jel irás az csak az Isten tiszteletére és könyörgèsère ès a halott tiszteletère volt használva több ezer éveken keresztül. Eddig csak Varga Gèza jár jo uton mert ő legaláb szavakat ad a jeleknek . Soha nem nem nem nem volt Ősi magyar ABC …… Ez Egy Jel Sorrend !!!!

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Őshonos magyar írásunk, a rovás eredeti betűit – összesen 34-et – védelem alá kell helyezni

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)