Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Kőkemény

Mostanában aki ad magára, az legalábbis kemény, de inkább kőkemény. Aki pedig jutni akar valamire, az durva és könyörtelen. Ezek a tulajdonságok értékként jelentkeznek: az ide tartozó kifejezések nem hiányozhatnak napjaink divatos közléseiből. Egy valamirevaló filmcím, műsor vagy filmajánló, egy reklám, de még egy híradós tudósítás sem engedheti meg magának, hogy erőtlennek, gyengének lássák: erősnek [...]

A cikk folytatódik...

A „miazami-ezazami” nyelvről

Bizonyára sokan emlékeznek olvasóim közül Szophoklész Antigoné című drámájára, még ha nem látták is színházban, hiszen azt minden érettségizett magyarországi diák olvasta középiskolás korában. Emlékezetes ebből a Kar szövegének azon része, melyet az én tankönyvem annak idején „Az ember himnuszának” nevezett.  Így kezdődik: Sok van, mi csodálatos De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ő az, [...]

A cikk folytatódik...

Őshonos magyar írásunk, a rovás eredeti betűit – összesen 34-et – védelem alá kell helyezni

Tanuljunk könnyen, gyorsan rovásul! A közeli magánhangzók megkülönböztetésének kérdése Szabványosítás előtti figyelemfelhívás – Rövid ismertető Bakonyi Gábor munkája alapján ,,Sine ira et studio.” (P. C. Tacitus) Mindnyájunké ez az ősi kincs, amelyet eleink alkottak magyar nyelvünkre, hozzá alakították a régi magyar írást, melyet legtöbben rovásnak, rovásírásnak, székely írásnak, székely-magyar rovásírásnak neveznek. Az ősi magyar írás [...]

A cikk folytatódik...

Mivel rendelkezünk?

  A magyar nyelv egyik jellegzetessége a nyugati nyelvekhez képest, hogy nincs birtoklást kifejező igénk, amilyen a németben a haben, az angolban a have, a franciában az avoir, az olaszban az avere. Mi nem azt mondjuk, hogy én birtoklok valamit, hanem azt, hogy nekem van valamim. Vagyis az a valami az én számomra, az én [...]

A cikk folytatódik...

Igeirányítók

Czakó Gábor nevezi így az igekötőt, mert amellett, hogy befejezetté teszi az igét, általában sajátos irányt ad neki, ezáltal módosítja a jelentését. Manapság előszeretettel csereberélik az igekötőket. A megbetegszik helyett újabban rendszeresen a lebetegszik szót hallani. Talán azért, mert aki megbetegszik, az általában lefekszik. A lebetegszik szó létezett régen is, csak más értelemben. A kismamákra [...]

A cikk folytatódik...

Becsatornáz

  Politikai, gazdasági írásokban, valamint ismeretterjesztő és más közcélú publicisztikai műfajokban egyre többször bukkan fel a becsatornáz ige. Értelmező szótárunk még csupán a csatornáz alapigét ismeri ’csatornával ellát, csatornát létesít’ jelentésben. A becsatornáz igekötős ige ’vmilyen úton-módon bevisz, bevezet vmit vhová/vmibe’ jelentés kifejezésére használatos, többnyire átvitt értelemben. — Nézzünk néhány példát, mi mindent szokás becsatornázni! [...]

A cikk folytatódik...

Felülír

Az utóbbi időben egyre inkább terjed a felülír igekötős ige használata. A felülír divatját jól mutatja, hogy megszokott és szükséges szavaink közül nem is egy esik áldozatul hódításának nap mint nap. Nézzünk néhány jellegzetes példát! A vezetésnek döntenie kell a teendőkről, de az biztos, hogy a város biztonságos működése mindent felülír; vagyis: a város működése [...]

A cikk folytatódik...

Válóper

Az igekötő különleges képződmény. A Magyar Ragozási Szótár a rendes összetételek határát egy vastag vonallal jelzi, az igekötők és az igék határát viszont két vékony vonallal. Ez arra utal, hogy bizonyos körülmények közt az igekötő elválik az igétől. Sőt, nemcsak az igétől, hanem származékaitól is. Ezt manapság sokan elfelejtik. Különösen a megengedő ige melléknévi igeneve [...]

A cikk folytatódik...

Szenvedőpótlók

A magyar nyelv alapvetően aktív szemléletű. Ha ismerjük az alanyt, általában cselekvő szerkezetet használunk. A szenvedő alak azonban régtől fogva létezett, hiszen már az Ómagyar Mária-siralomban szerepel: „keserüen kinzatul,, / vos szegekkel veretül”. A -tatik/-tetik képző magyar elemekből áll: a -tat/-tet műveltető képző és az alanyra való irányulást kifejező ikes ragozás kombinálásával alkották. Csak az [...]

A cikk folytatódik...

Pofátlanság

Egy szó használati gyakoriságának növekedését általában két tényező okozza; az egyik ok a jelölt dolog, jelenség szerepének megnövekedése a közösség életében. A másik ok azonban már inkább a nyelvben keresendő. Azt ugyanis nehéz megjósolni, hogy egy jelenség melyik nyelvi elem terjedésének kedvez majd, mivel egy-egy jelenség megnevezésére nem csupán egyetlen elem áll rendelkezésre, hanem a [...]

A cikk folytatódik...
7. oldal. Összesen 10 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
« Első...56789...Utolsó »