Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Nyelvművelés.hu - friss cikkeink
Fordítás – ferdítés
A címben szereplő szójáték mélységesen igaz. Karinthy egy szöveget többször oda-vissza fordított magyarról németre, németről magyarra, és a végén egészen más szöveg jött ki, mint az eredeti. A népeknek különböző a gondolkodásmódjuk, ezért különbözik a nyelvük. Minél távolabbi a rokonságuk, annál kevésbé lehet egyszerűen kicserélni a szavakat. Ezért furcsák, sokszor értelmetlenek is a gépi fordítások. […]
A cikk folytatódik...Vígh Erika hozzászólása az Anyanyelvápolók Szövetsége tisztújító közgyűlésén
. „…képesek megragadni egy másik nyelv szellemiségét,…” . . . . . Vígh Erika magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, német szakos nyelvtanár . . Tisztelt Közgyűlés! Szeretettel köszöntöm anyanyelvünk jelenlévő tudósait, művelőit, és köszönöm a szólás lehetőségét. A nyelvvel való foglalkozások közül a kedvencem a nyelvművelésen kívül az összehasonlító nyelvészet és a […]
A cikk folytatódik...Köszöntő: 30 év! Két nagy veszélyt látok…
. Hatékony nyelvművelés? Szép kiejtés? Szókincsfejlesztés, magyarítás? Együttműködés? Hibás kiadvány? Segítünk! . . 30 éves az Anyanyelvápolók Szövetsége Mészáros András köszöntője, Buvári Márta felszólalása . . Köszöntő . . . . Ünnepi őrszavaink: . ,,Ép nyelv, ép nép!” (Lőrincze Lajos) . „Nyelvművelőinkre soha szëbb fëladat nëm várt, sőt talán nëm is várhat.” (Bárczi Géza) . […]
A cikk folytatódik...1989: A remény s újjászületés nyelvtörvénye – Lootuse keeleseadus
. A nyelvi felszabadulás kiemelkedő állomása Az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa 1989. január 18-án elfogadta a komoly enyhülést jelentő nyelvtörvényt. Kidolgozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett a törvényt megszövegező munkacsoport két fő mozgatója, Enn Põldroos festőművész, író és Mati Hint nyelvész. A törvény még meghagyja az orosz nyelv közvetítő nyelvi szerepét (Észtország még a Szovjetunió = Tanácsszövetség […]
A cikk folytatódik...2011, Nyelvtörvény. Keeleseadus: Az észt nyelv erősítése, fejlesztése
. Az Észt Nyelv Éve alkalmából, 2019 . Néhány bevezető szó 2017. január elsején az Észt Köztársaság összlakossága 1 315 635 fő volt, benne az észtek létszáma 904 639 fő, országos számarányuk 68,76%. Északkelet-Észtországban (Narvában és több más városban), továbbá Tallinnban és a közeli Maardu városában magas az oroszok (ukránok, fehéroroszok) száma és aránya. Hivatalos […]
A cikk folytatódik...Az 1934-es észt Nyelvtörvény – Keeleseadus: Államnyelv és türelem
. Az Észt Nyelv Éve alkalmából, 2019 . Néhány gondolat . Észt nyelvrokonaink nyelvtörvényei magukon viselik a három korszak jellemzőit: Az 1934-es törvény a függetlenné vált Észt Köztársaság önépítését mutatja be. (Az 1989-es törvény a szovjet korszak végén az újjászületni akarást, az 1995-ös majd 2011-ben módosított törvény már a függetlenségét helyreállított állam nyelvi helyzetét fejezi […]
A cikk folytatódik...A finnországi Nyelvtörvény (2003. 06. 06/423.)____________________ Kielilaki (6.6. 2003/423.)________ Finn–svéd nyelvi egyenjogúság
. . Bevezető gondolatok A Finn Köztársaság területén 5 millió 522 858 személy él (2018). Közülük 5 millió 260 347 finn állampolgár. Az állampolgárok 91,92%-a (4 millió 835 778 fő) finn anyanyelvű, 5,5%-a (288 400 fő) svéd anyanyelvű. Érdekes, hogy közel 80 ezerre tehető az orosz anyanyelvűek száma, s az észtek is 50 ezres, sőt […]
A cikk folytatódik...Fölösleges és hibás kötőhangok
Meghökkenve olvastam ezt a szót: régiebb. A középfok jele mássalhangzó után -b, magánhangzó után -bb. Azért is furcsa ez, mert a régi szokásos fokozása régebbi – úgy, mint előbbi, utóbbi, korábbi — de elfogadható a régibb is, mint az újabb párhuzama. A régi többes száma viszont régiek — ennek a mintájára alkothatta valaki a régiebb […]
A cikk folytatódik...Hogyhogy hogy?
Egy német így csúfolta a magyar nyelvet: mekmek, hotyhoty. Nagyon gazdag nyelvünkre sértő ez a kijelentés, de sajnos, van benne valami. Az e hang túlterheltsége köztudomású, ezen csak az ö-s változatok előnyben részesítésével és a zárt ë hang fölélesztésével tudunk segíteni. A csúfolkodás másik fele a hogy kötőszó gyakoriságára utal. A hogy kötőszó gyöke azonos […]
A cikk folytatódik...Add oda
Gyerekek gyakran kérnek így: Add oda! Vagy panaszkodnak: Nem adta oda a játékát. – Kinek? – kérdezünk vissza. Mert ha odaadják, akkor semmiképpen sem ő kapja meg a játékot, hanem valaki más. Már felnőttek közt is elterjedt ez a tévesztés, sőt, filmszinkronban is hallottam ilyet. A magyar nyelvnek egyik fontos jellemzője a helymeghatározás pontossága. A […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés