Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Nyelvművelés.hu - friss cikkeink

Pofátlanság

Egy szó használati gyakoriságának növekedését általában két tényező okozza; az egyik ok a jelölt dolog, jelenség szerepének megnövekedése a közösség életében. A másik ok azonban már inkább a nyelvben keresendő. Azt ugyanis nehéz megjósolni, hogy egy jelenség melyik nyelvi elem terjedésének kedvez majd, mivel egy-egy jelenség megnevezésére nem csupán egyetlen elem áll rendelkezésre, hanem a [...]

A cikk folytatódik...

Mellékmondatmánia (“Amimagyar”)

„Önt mi zavarja?” című oldalunkon Kovács Tibor – a különféle szószátyárságok közt – „amimagyar”-nak nevezte az efféle mondatokat: „Amit mindenekelőtt meg fogok tenni, az az, hogy felhívom a tudakozót”. Van ennek még rosszabb változata is:  a két egymás utáni az szót, amelyek egyike a főmondat alanya, másika a főmondat állítmánya, egyszerűen elhagyják, és ennyi marad:  Ami [...]

A cikk folytatódik...

Egyelőre, egyenlőre

Hogy lesznek ezek túlélők? Valami itt korcsosul. Kérdezném, hogy száz év múlva ki tud majd itt magyarul? (Cseh T. – Bereményi G.: Születtem Magyarországon)  Nemrég volt a Magyarok Szövetségének egy hetilapja, a Szilaj Csikó, abban már írtam a nyelvi elfajulásról és okairól. „Mi a nyelvi elfajulás, és mi az oka?” – tettem fel annak idején [...]

A cikk folytatódik...

Zakó – kacsa – lóvé

Ennél a multinál máskor is találtak már szabálytalanságokat; a multi több szabályt is megsértett – halljuk a televízióban. A multi a multinacionális, más néven nemzetközi vagy világvállalatnak a lazább, bizalmas változata, híradóba ez a forma nem való. – Egy másik esetben a közismert személyiség pályarajzát kezdi így a bemondó: – eredetileg matek-fizika szakon végzett. A [...]

A cikk folytatódik...

Az egyik észt szópályázat eredményei

  . . Kedves Nyelvtársak! Az észtek nyelvrokonaink. Nem azt írom, hogy távoli nyelvrokonaink, mert közeli nyelvrokonaink nincsenek. Ha lennének, akkor közvetlenül is értekezhetnénk velük… Nos, Észtországban járva jó magyarnak lenni, rokonszenvvel fordulnak felénk, viszonylag sokan tanulnak magyarul közülük. Úgy szokták mondani, hogy az észt nyelv az a legkisebb nyelv a világon — mintegy egymillió [...]

A cikk folytatódik...

Név elé névelő?

Márk Kinga olvasónknak tartozom a válasszal arra a kérdésre, helyes-e, ha „tulajdonnevek elé határozott névelőt tesznek. Pl Beszéltem az Annával, vagy A Molnár Zsolti elment vásárolni.” Személynév előtt az iskolás szabály szerint nem szabad névelőt használni. Ennek eredeti indoka az, hogy a határozott névelő a sok közül való kijelölésre szolgált, ugyanis a mutató névmásból lett. [...]

A cikk folytatódik...

Lehet magyarul is mondani

Szakmai anyanyelvünk néhány időszerű kérdése Miért szükséges a magyar nyelv ápolása és fejlesztése?  Többek között azért, mert nem csak az feladatunk, hogy csatlakozzunk a tudományos világhoz, hanem az is, hogy magyarok is maradjunk. Ez ugyanis szükséges – bár nem elégséges – feltétele annak, hogy hasznos tagjaként a világ tudományos közösségének eredményesen fejlődjünk a kívánt és [...]

A cikk folytatódik...

Kedves Nyelvtársak!

Ez az önök oldala. Mindannyiunk ügye, hogy nyelvünk épüljön, csinosodjék, ne pedig posványosodjék. Kérjük, írják meg, milyen hibákat észlelnek, de azt is, ha gazdagító nyelvi leleménnyel találkoznak. Nem minden hiba, ami új, de ami sokakat zavar, azt nem fogadhatjuk el “nyelvtényként”. Aki most kapcsolódott honlapunkhoz, annak érdemes elolvasnia az eddigi hozzászólásokat, és várjuk a továbbiakat!

A cikk folytatódik...

Húgy és csillag

Első hallásra megdöbbentő, hogy valamikor használatban volt a magyar nyelvben egy csillag jelentésű húgy főnév is: Kasza húgy a kaszáscsillag, vagyis az Orion csillagkép elnevezése volt; a hugyozik a szeme kifejezést pedig ’mosolyog, csillog a szeme’ jelentésben ismerjük régről, illetve nyelvjárásainkban még ma is előfordul itt-ott, vagy emlékeznek rá az idősebbek. A szót etimológiai szótáraink [...]

A cikk folytatódik...

A szavak használati utasítása

A nyelvek azért különbözők, mert a népek különbözőképpen gondolkodnak, más a szemléletük. A szavaknak nem csak jelentésük van, hanem „használati utasításuk” is. Milyen szó kapcsolódhat hozzájuk, milyen fajta mondatrészt vonzanak. Ma már a nyelvészek nem csak szavakat, hanem kifejezéseket is szótároznak. Ha azt hallom reggelenként, hogy „erős a forgalom a Rákóczi úton”, német hatásra gyanakszom: [...]

A cikk folytatódik...
8. oldal. Összesen 10 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
« Első...678910