Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Stílus, rétegek, divatok

Rövidítések divatja

Hozzászólás

  Önt mi zavarja? c. rovatunkba Szabó Miklós nemrég a következő mondatot küldte be: “Közeli szavidejű termékek 25-50 % kedvezménnyel kaphatók!” Erről a Mézga rajzfilm-sorozat jutott eszembe, amelyben a tudós kisfiú fölveszi a kapcsolatot egy 30. századbeli rokonnal. Mivel nem értik egymást, a jövőbeli ember kapcsford felkiáltással bekapcsolja a gvészüléket, azaz gondolatátvivő készüléket. Már akkor [...]

A cikk folytatódik...

Megengedő mód?

Hozzászólás

Honlapunk egyik hozzászólója már régebben szóvá tette a -hat/-het toldalékkal módosított igealakok túlburjánzását. Valóban, ha nincs elég hír, az újságírók feltételezésekkel töltik meg a lapot, és a feltételezést szinte kizárólag ezzel a nyelvi eszközzel teszik. Akkor csak röviden válaszoltam, azóta a Magyar Katolikus Rádióban részletesebben is kifejtettem erről véleményemet,  az alábbiak szerint: Ható igének nevezik [...]

A cikk folytatódik...

Csizma az asztalon

1 hozzászólás érkezett eddig

A minap így hívogattak a rádióban egy rendezvényre: „Igazán dögös program lesz.” Mégpedig nem valamelyik utolsó kereskedelmi csatornán, hanem az egyik komolyzenei műsorban. Nem akartam hinni a fülemnek, de a meghívott (szerencsére nem a rádió saját munkatársa) megismételte, kétszer is. Nem tudom, kinek vonzó, ami dögös. Némely körökben dicséretnek számít, hogy „dögös csaj”. Nekem a [...]

A cikk folytatódik...

Drámai

Hozzászólás

„Ha sikerül csökkenteni a vércukorszintet, akkor drámaian csökken a szövődmények kockázata” – mondják egy gyógyszerreklámban. Ugyan, miért drámai az, ha csökken a szövődmények kockázata? Mi is a dráma? Olyan színpadi mű, amelyben súlyos összeütközések révén a néző katarzist él át, elgondolkodik. A hétköznapi életben a megrázó eseményeket szoktuk drámaiaknak nevezni, azokat, amelyek majdnem tragikusak, de [...]

A cikk folytatódik...

Mellett, mёntén

Hozzászólás

  Folytonos keverés mellett öt përcig főzzük – olvasom a lëkvársűrítő tasakján. Hogyan? Föltëszëm főni a gyümölcsöt, és mellette kavargatok valami mást? Nem inkább kevergetve këllene főzni? A kormány támogatása mellett az önkormányzat újraindítaná az iskolát. Ezt úgy is lëhet érteni, hogy az önkormányzat támogatja a kormányt, és emellett még az iskolát is újraindítja. Helyësen: [...]

A cikk folytatódik...

Miből van az ember?

Hozzászólás

Újabban egyre többször hallom, hogy az ember: emberből van. Itt is, ott is felbukkan ez a divatossá vált kifejezés. Nézzünk néhány példát! Ha tudom, hogy én emberből vagyok, akkor elfogadom azt is, hogy valami nem jön össze, amit elterveztem – olvassuk egy kommentárban. Máskor azt halljuk, hogy  mindenki: a tanár, a bíró, a rendőr vagy [...]

A cikk folytatódik...

Szóbűvészet

Hozzászólás

Hamis világban élünk: minden az imázs, a látvány – és a látszat. Nem csoda, ha a törvény és az erkölcs megcsúfolásának mindennapos gyakorlatáról szólva egyre többször kerül elő a trükk főnév és a trükkös melléknév. Újabban felzárkózott ezek mellé az igei alak is: a trükközik. A francia eredetűnek tartott trükk szavunk magyarul ’fortélyt, ügyes, ötletes [...]

A cikk folytatódik...

Időjárás – idétlenségekkel

Hozzászólás

Az időjárás-jelentésekben szükség van az állandó fordulatokra, mivel a szakszerűség mellett még a rendelkezésre álló idő vagy terjedelem is csekély. Mégis figyelnünk kell ezekre a szövegekre, mert a napi sajtó jórészt már az internetes előrejelzéseket használja fel: azokat közli szóról szóra, betűről betűre – többnyire korrektúra nélkül. És ezeket a szövegecskéket nagyon sokan valóban végig [...]

A cikk folytatódik...

Kőkemény

6 hozzászólás érkezett eddig

Mostanában aki ad magára, az legalábbis kemény, de inkább kőkemény. Aki pedig jutni akar valamire, az durva és könyörtelen. Ezek a tulajdonságok értékként jelentkeznek: az ide tartozó kifejezések nem hiányozhatnak napjaink divatos közléseiből. Egy valamirevaló filmcím, műsor vagy filmajánló, egy reklám, de még egy híradós tudósítás sem engedheti meg magának, hogy erőtlennek, gyengének lássák: erősnek [...]

A cikk folytatódik...

Mivel rendelkezünk?

Hozzászólás

  A magyar nyelv egyik jellegzetessége a nyugati nyelvekhez képest, hogy nincs birtoklást kifejező igénk, amilyen a németben a haben, az angolban a have, a franciában az avoir, az olaszban az avere. Mi nem azt mondjuk, hogy én birtoklok valamit, hanem azt, hogy nekem van valamim. Vagyis az a valami az én számomra, az én [...]

A cikk folytatódik...
1. oldal. Összesen 2 oldal van. Lapozzon a többi cikkért!
12