Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Megengedő mód?

Honlapunk egyik hozzászólója már régebben szóvá tette a -hat/-het toldalékkal módosított igealakok túlburjánzását. Valóban, ha nincs elég hír, az újságírók feltételezésekkel töltik meg a lapot, és a feltételezést szinte kizárólag ezzel a nyelvi eszközzel teszik. Akkor csak röviden válaszoltam, azóta a Magyar Katolikus Rádióban részletesebben is kifejtettem erről véleményemet,  az alábbiak szerint:

Ható igének nevezik a -hat/-het toldalékkal módosított igét. Ez az elnevezés félrevezető, mert a ható a hatni ige melléknévi igenevének tűnik, hatni pedig annyi, mint hatást kifejteni. Az írhat, játszhat-féle igealak azonban nem azt fejezi ki, hogy az írással, játszással stb. valaki hatást fejt ki másra, hanem azt, hogy módja van írni, megengedték neki, hogy játsszék. Helyesebb volna tehát megengedő igének nevezni ezeket. Alkalomadtán feltételezést is fejezhetünk ki a -hat/-het toldalékkal. Például: Vigyél esernyőt, mert eshet. Sümegh József gyilkosai közül az egyik még életben lehet. Ez feltételezés, de nem feltételes mód, annak a jele a –na/-ne/-ná/-né és azt fejezi ki, hogy az igében foglalt történés feltételhez van kötve.

A -hat/-het toldalékot képzőnek tekintik. Ennek oka az, hogy a toldalékok sorrendje: képző–jel–rag. A –hat/-het után pedig nemcsak jel és rag következhet, például írhatna, írhattunk hanem másik képző is, például a melléknévi igenév képzője: olvasható. Jelentése szerint inkább módjelnek kellene tekinteni, hiszen nem változtatja meg az igének sem a jelentését, sem a szófaját. Az indoeurópai nyelvekben ezt a jelentésmódosulást módbeli segédigével fejezik ki, például németül kann, angolul can, franciául peut. Ezek a segédigék is jelenthetnek feltételezést. A megengedő igealak tehát jellegzetesen magyar megoldás, az igeragozás tömörítő eszközeinek része, tehát nagyon hasznos dolog.

Félmillióan kérhetik a vasárnapi pihenőnapot Visszaállíthatja a törvényszék Hóman Bálint akadémiai tagságát. Egyezség születhet a pedagógusokkal. Négy vizsgálója lehet az Alstom-ügynek. Tovább élénkülhet idén a külföldi társaságok beruházási aktivitása. Szerdán megszavazhatja az Országgyűlés… stb.

Mi a baj ezekkel a mondatokkal? Az, hogy némelyiknél nem tudni, feltételezésről van-e szó, vagy engedélyről, jogról.

Terrortámadás érhette az egyiptomi repülőgépest. Itt világos, hogy nem tudjuk, de feltételezzük, hogy terrortámadás érte a repülőgépet. Az IMF engedelmességre kényszeríthette Athént. Ez is nyilvánvalóan feltételezés. Nem kényszerítheti senki hazánkat a menekültek befogadására. Itt viszont egyértelmű, hogy nincs joga senkinek. ezekkel a mondatokkal tehát nincs semmi baj. Viszont ha azt mondják: félmillióan kérhetik a vasárnapi pihenőnapot, nem tudni, ennyinek áll jogában kérni (például családi körülményei miatt), vagy feltehetőleg ennyien fogják kérni. Hóman Bálint akadémiai tagságának visszaállítását valamilyen felső bírósági vagy alkotmánybírósági döntés teszi lehetővé, vagy kiszivárgott, hogy az Akadémiának szándékában áll visszaállítani?

A következő szövegben hol ilyen, hol olyan szerepben használják a megengedő alakot: A miniszterelnök csak ideiglenesen költözik a karmelita kolostorba, húsz éven belül a -Sándor-palota lehet a rezidenciája, ahonnan a köztársasági elnök a Budavári Palotába költözhet. Azt igazán nem lehet tudni, hogy a következő kormányok osztják-e majd a jelenleginek az elképzeléseit. Inkább így kellett volna fogalmazni: a távlati terv szerint a Sándor palota lesz a rezidenciája, ebben az esetben a köztársasági elnök a Budavári Palotába költözne. Ugyanebben a cikkben szerepel a következő mondat: Elképzelhető, hogy az országos Széchényi Könyvtár a … Magyar Rádió régi épületegyüttesébe költözhet. Itt az elképzelhető szó már mutatja a feltételezést, a második tagmondatban elég lett volna egyszerű állító ige: költözik.

Nem a -hat/-het toldalékkal van baj, az nagyon hasznos eszköz, hanem azzal, hogy kiszorítja a valószínűleg/ talán/ lehet, hogy kifejezést, pedig ezek pontosabbak, kifejezik a valószínűség mértékét.

buv

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés