Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Stílus, rétegek, divatok

Drámai

Hozzászólás

„Ha sikerül csökkenteni a vércukorszintet, akkor drámaian csökken a szövődmények kockázata” – mondják egy gyógyszerreklámban. Ugyan, miért drámai az, ha csökken a szövődmények kockázata? Mi is a dráma? Olyan színpadi mű, amelyben súlyos összeütközések révén a néző katarzist él át, elgondolkodik. A hétköznapi életben a megrázó eseményeket szoktuk drámaiaknak nevezni, azokat, amelyek majdnem tragikusak, de […]

A cikk folytatódik...

Mellett, mёntén

Hozzászólás

  Folytonos keverés mellett öt përcig főzzük – olvasom a lëkvársűrítő tasakján. Hogyan? Föltëszëm főni a gyümölcsöt, és mellette kavargatok valami mást? Nem inkább kevergetve këllene főzni? A kormány támogatása mellett az önkormányzat újraindítaná az iskolát. Ezt úgy is lëhet érteni, hogy az önkormányzat támogatja a kormányt, és emellett még az iskolát is újraindítja. Helyësen: […]

A cikk folytatódik...

Miből van az ember?

Hozzászólás

Újabban egyre többször hallom, hogy az ember: emberből van. Itt is, ott is felbukkan ez a divatossá vált kifejezés. Nézzünk néhány példát! Ha tudom, hogy én emberből vagyok, akkor elfogadom azt is, hogy valami nem jön össze, amit elterveztem – olvassuk egy kommentárban. Máskor azt halljuk, hogy  mindenki: a tanár, a bíró, a rendőr vagy […]

A cikk folytatódik...

Szóbűvészet

Hozzászólás

Hamis világban élünk: minden az imázs, a látvány – és a látszat. Nem csoda, ha a törvény és az erkölcs megcsúfolásának mindennapos gyakorlatáról szólva egyre többször kerül elő a trükk főnév és a trükkös melléknév. Újabban felzárkózott ezek mellé az igei alak is: a trükközik. A francia eredetűnek tartott trükk szavunk magyarul ’fortélyt, ügyes, ötletes […]

A cikk folytatódik...

Időjárás – idétlenségekkel

Hozzászólás

Az időjárás-jelentésekben szükség van az állandó fordulatokra, mivel a szakszerűség mellett még a rendelkezésre álló idő vagy terjedelem is csekély. Mégis figyelnünk kell ezekre a szövegekre, mert a napi sajtó jórészt már az internetes előrejelzéseket használja fel: azokat közli szóról szóra, betűről betűre – többnyire korrektúra nélkül. És ezeket a szövegecskéket nagyon sokan valóban végig […]

A cikk folytatódik...

Kőkemény

6 hozzászólás

Mostanában aki ad magára, az legalábbis kemény, de inkább kőkemény. Aki pedig jutni akar valamire, az durva és könyörtelen. Ezek a tulajdonságok értékként jelentkeznek: az ide tartozó kifejezések nem hiányozhatnak napjaink divatos közléseiből. Egy valamirevaló filmcím, műsor vagy filmajánló, egy reklám, de még egy híradós tudósítás sem engedheti meg magának, hogy erőtlennek, gyengének lássák: erősnek […]

A cikk folytatódik...

Mivel rendelkezünk?

Hozzászólás

  A magyar nyelv egyik jellegzetessége a nyugati nyelvekhez képest, hogy nincs birtoklást kifejező igénk, amilyen a németben a haben, az angolban a have, a franciában az avoir, az olaszban az avere. Mi nem azt mondjuk, hogy én birtoklok valamit, hanem azt, hogy nekem van valamim. Vagyis az a valami az én számomra, az én […]

A cikk folytatódik...

Becsatornáz

2 hozzászólás

  Politikai, gazdasági írásokban, valamint ismeretterjesztő és más közcélú publicisztikai műfajokban egyre többször bukkan fel a becsatornáz ige. Értelmező szótárunk még csupán a csatornáz alapigét ismeri ’csatornával ellát, csatornát létesít’ jelentésben. A becsatornáz igekötős ige ’vmilyen úton-módon bevisz, bevezet vmit vhová/vmibe’ jelentés kifejezésére használatos, többnyire átvitt értelemben. — Nézzünk néhány példát, mi mindent szokás becsatornázni! […]

A cikk folytatódik...

Felülír

1 hozzászólás érkezett eddig

Az utóbbi időben egyre inkább terjed a felülír igekötős ige használata. A felülír divatját jól mutatja, hogy megszokott és szükséges szavaink közül nem is egy esik áldozatul hódításának nap mint nap. Nézzünk néhány jellegzetes példát! A vezetésnek döntenie kell a teendőkről, de az biztos, hogy a város biztonságos működése mindent felülír; vagyis: a város működése […]

A cikk folytatódik...

Szenvedőpótlók

10 hozzászólás

A magyar nyelv alapvetően aktív szemléletű. Ha ismerjük az alanyt, általában cselekvő szerkezetet használunk. A szenvedő alak azonban régtől fogva létezett, hiszen már az Ómagyar Mária-siralomban szerepel: „keserüen kinzatul,, / vos szegekkel veretül”. A -tatik/-tetik képző magyar elemekből áll: a -tat/-tet műveltető képző és az alanyra való irányulást kifejező ikes ragozás kombinálásával alkották. Csak az […]

A cikk folytatódik...