.
.
Tisztëlgés elődeink és elhunyt munkatársaink előtt:
.
.
25 esztendeje működik
a Bárczi Géza Kiejtési és Nyelvművelő Alapítvány
Néhány gondolat szëmélyës látószögből
.
„Az 1965-ben tartott első kiejtési konferencián
kitűzött szakmai feladatok ma is érvényesek,…”
Gósy Mária, Eger, 2005
.
Buvári Márta érdëme az alapítvány kitalálása s 1999-es útjára bocsátása; örülök, hogy támogatója-munkálója lëhettem-lëhetëk. Teljes számvetésre többféle okból sëm vállalkozhatom, csak néhány sarkalatosnak gondolt bekezdést kívánok közreadni.
Induló gondolatom a támogató hozzáállás, tëhát szeretném előrefelé segíteni anyanyelvünk szekerét. Hiszën a gondolat is tëtt, a szó is cselekvés.
.
Új tudományág: az ë-nyelvművelés
Ezt tartom a legnagyobb eredménynek: létrejött – vagy inkább kiteljesëdëtt – az alkalmazott nyelvészet részét képező nyelvművelés újnak nevezhető ága: az ë–nyelvművelés, zárt ë -nyelvművelés (tréfás nevezetëkkel: mákos nyelvművelés, pöttyös nyelvművelés). Vadonatújnak azért nëm minősíteném, mert több mint két évszázad tudós fáradozására és írásos gyakorlatára támaszkodhatunk (sőt az 1466-os Müncheni kódëx / Tatrosi másolat szövegére is). Így hát nëm az ujjunkból szopjuk az ötletëket és a műveket, a létëző nyelvi valóságot kutatjuk, rögzítjük, népszërűsítjük. (Mellékësnek tűnő, de mégis fontos mëgjegyzés: Érdëkës, olykor a komoly, magukat tudományosnak valló munkák ëgy része még mindig „rövid é”-nek, „röviden ejtëtt é-”nek határozza mëg a középzárt ë-t. Pedig nëm az.)
.
Mércésítés, gyakorlatosság – tudományosan
A zárt ë kiejtési mércéje (normája) tudományos alapokon alkottatott mëg (Buvári Márta 2001 és 2010). Ebben nincsen sëmmi különös. A helyësírás esetében ugyanígy néhány embër dönt – igazodva a többségi gyakorlathoz. Természetësen a szótövek esetében valaki javasolhatna ëgy kicsit többet vagy kevesebbet, de az a másik mérce nëm különbözne lényegësen a mostanitól. Meri-ë valaki azt állítani, hogy Vörösmarty Mihály nyelvész, Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvészëk, Kodály Zoltán nyelvész, Bárczi Géza nyelvész, Elekfi László nyelvész, Molnár József és Simon Györgyi nyelvészëk, id. Bodolay Géza nyelvész, Hajdú Mihály nyelvész, Balogh Lajos nyelvész és sokan mások nëm értëtték a dolgukat, azaz a zárt ë bejelölését?
A zárt ë-t támogató-tudatosító, ismeretterjesztésre vagy tanításra alkalmas tananyagok, szövegëk, irodalmi művek egész sorát tëttük közzé (kötetëket, füzetëket, fëladatlapokat; verslemezëket, oktatólemezëket). Pályázatokkal, rëndëzvényëkkel, Százszorszép rëndhagyó magyarórákkal kívántuk és kívánjuk szolgálni pompázatosan gazdag anyanyelvünk ügyét.
A nagy elődök nyomán elindult és folyó munka oroszlánrészét a nyelvművelő (alkalmazott tudományos) tëvékënységëk tëszik ki, ám olykor kénytelenëk vagyunk belekóstolni az alapkutatásokba. És nyilvánvalóan nëm lëhet elszigetëlten csakis a középzárt ë hangra összpontosítani: a köznyelvi és tájnyelvi kiejtés, a nyelvjáráskutatás, a szóalaktan, a szójelentéstan, a nyelvtörténet tudománytájaira ëgyaránt el këll látogatnunk.
Bár kiejtésünk és nyelvi műveltségünk szoros kapcsolatban és ëgymásra hatásban áll a helyësírással, szeretném lëszögezni: a zárt ë kutatását, művelését nëm szabad kizárólagosan helyësírási kérdésnek, sőt nehézségnek beállítani! A beszélt nyelv, a kiejtés több këll, hogy lëgyën a helyësírásnál – főként a mai sz-térben (számítógépes térben). Ugyanis mindën kiejtési, nyelvi jelënség műszërësen vizsgálható és mérhető. Az sz-eszközök pedig segítik a mëgőrzést és ismeretterjesztést.
.
A világhálón, az sz-térben
2002 decembërétől fënn vagyunk a világhálón, 2011-ben indult el a nyelvmuveles.hu, 2013-ban a kiejtes.hu honlap – mindez összefogással, áldozatvállalással.
2005-ben készült el, 2006-tól már a MorphoLogic Kft. honlapján elérhető a zárt ë-t önműködően bejelölő számgépes (számítógépes) Helyësen eszköz (program). Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a jelölőeszköz nyitott, vagyis továbbfejleszthető sz-eszköz, így hozzájárulhat a különféle nyelvjárások számítógépesítéséhëz is.
Számítógépën futtatható lemezeink (sűrítëtt lemezeink = CD-ROM-jaink) már az újabb lëhetőségëk irányába mutatnak.
.
Nyitás a teljes nyelvművelés felé
Ez is Buvári Márta érdëme (2008, 2016), valamint H. Tóth Tiboré (2016). Sőt nyitottak vagyunk ëgyéb szakterületëk iránt: Vígh Erika 2021. Bár mëglëhetősen nagy falat a nyelvművelés egésze, a mëgújulás égető szüksége miatt halaszthatatlan fëladatok sarkallnak bennünket. Hovatovább a hivatalos nyelvművelők csak észlelik és rögzítik a változásokat, ám alig-alig javítanak vagy javasolnak.
Az alapkérdés ëgyszërű: Lëhetségës-ë a nyelvművelés? Ha a válasz: igën, akkor cselekëdni, cselekëdnünk illik. Persze hogy a számítógépes világban, a mai sz-nyelvben nëm könnyű a ténylegës nyelvfejlesztés. De hogy mëg sëm kísérëltetik? Mert az „ismeretterjesztés” mint cél önmagában kevés. A hagyomány szellemében biztatásul hadd szërkesszem ide halhatatlan népdalmentőnknek, tudós zeneszërzőnknek és nyelvművelőnknek, Kodály Zoltánnak szëmléletës, örökbëcsű mëgnyilvánulását: ,,A kertész a dudvát kigyomlálja. A n y e l v m ű v e l é s k e r t é s z k e d é s. A növénytannak a dél-afrikai vadonban bővebb az anyaga, mint egy gondozott kertben.” (1955)
Az „ez is jó, az is jó” elve sëhová sëm vezet, a legtöbb esetben magára hagyja, félreviszi a nyelvhasználót. Összefoglalva: az ismeretterjesztés nëm nyelvművelés, álnyelvművelésre mëg nincsen szükség (persze, az igazi nyelvművelő ismeretët is közvetít).
.
G. közlése: „Nëm foglalkoznak a zárt ë–vel”
Az alapítvány közel ëgy évtizedig zavartalanul haladt előre, az anyanyelvápolás hivatalos keretei között. Aztán az ëgyik Anyanyelvápolók Szövetsége -gyűlésën dr. Péntëk János kolozsvári ëgyetëmi tanár körülbelül azt közölte a jëlënlévőkkel, hogy a zárt ë művelése nëm járható út. A Nyelvőr hasábjain is mëgjelëntetëtt efféle tartalmú tanulmányt (2008).
Valamivel később G., a kiváló ëgyetëmi oktató elmondta: Az ëgyik nyelvészgyűlésën a nyelvészëk úgy határoztak, hogy „nëm foglalkoznak a zárt ë-vel.”
Tetszenek érteni? Az ëgyetëmi oktatók, az intézetëkben működő nyelvészëk, a nyelvjáráskutatók, az uráli-finnugor nyelvészëk és kutatók helytelenítik a Bárczi Alapítvány működését, ebből követkëzően: nëm tartják kívánatosnak rëndszërszërű hangunknak (a magyar nyelv finnugor örökségének; továbbá a türk nyelvekben is általános jelhangnak) a Bárczi Alapítvány mëgkívánta mélységben történő tárgyalását.
Később L. (szintén ëgyetëmi oktató) szëmélyësen nekëm említëtte, hogy Magyarországon nincsen nyelvész, aki a zárt ë-t támogatná.
Képzeljük el: Mintha a természettantudósok (fizikusok) így döntenének: a fénytant tárgyalják, de a fényhullámtörést nëm. Vagy a halkutatók: vizsgálják az összes halfajtát, de a compót nëm (mert nëm mindënki ismeri).
Ugyë hogy nevetségës ez az egész – vagy inkább szomorújáték a javából. (Ráadásul mindezëkről sëmmilyen írást nëm láttam. Mintëgy halálos ítélet írásos végzés nélkül.)
Tavaly (2023.) decembër 1-jén a MKI-ben Péntëk János profësszor fëlszólalt a magyar nyelvjárások napján. A nyelvjárások erőteljes visszaszorulását ismertetve a beszéd fordulópontján rám nézve kicsúszott a száján: „Kár volt…”, azaz kár volt fëllépni a zárt ë ellen. Aztán amikor írásos ajánlást igényëltem moldvai szótárába, tanár segítőjét arra kérte, hogy [kárpótlásul] nekëm is adjon pompás Kalotaszëgi tájszótárából.
Mindënt összevetve: a fëntiek alapján ezt az eszemënt nyelvészi határozatot érvénytelennek tekintëm, s ezúton is érvénytelennek nyilvánítom.
.
A gyakori kifogások
1. „Kodály akarta.” (Teljes neve már ki sëm íratik?) Idézzük magát a magyar szakos, kiemelkëdően művelt, a többi között még ógörögül is olvasó nemzetébresztőnket, zeneszërzőnket, a magyar szakos Kodály Zoltánt: „…a zárt ë nem az én találmányom, … ebben a kérdésben në higgyenek Lőrinczének!…”
2. „Nëm ëgységës”. (Ez a leghamisabb állítás. A mostani helyësírásunk sëm ëgységës, tele van kivételëkkel.)
– Lőrincze Lajos (1915–1993), az „embërközpontú nyelvművelés” fogalmának mëgalkotója a zárt ë-s kiejtési mérce rögzítése ellen azzal érvelt, hogy „a fontosabb kérdés, az alapszók kérdése még mindig hátra van.” Nos, Balogh Lajos (1933–2020), nyelvjárásaink ëgyik legszakavatottabb búvárlója szërint az ë-s tőszavaknak csak 15%-a ingadozik a nyelvjárásokban. Lőrincze továbbá ezt állítja: „Az egységes ë-ző szótár összeállítása ugyanis csak egységes ë-ző nyelv alapján volna lehetséges, ilyen pedig nincs.” Ilyen alapon A magyar helyesírás szabályait sëm lëhetne kiadni, mert annyiféleképpen beszélnek-írnak a magyar nyelv használói.
– A toldalékok szinte 100%-ban összecsëngenek, még Lőrincze Lajos szërint is.
– Sőt, a kötőhangzók csaknëm teljes mëgëgyezést mutatnak a zárt ë-s nyelvjárási nagytérségëkben (régiókban). (Hadd súgjam mëg a tisztëlt érdëklődőknek, szakembërëknek: bizony-bizony, a kötőhangzók, előhangzók-utóhangzók és a toldalékok tëszik ki a zárt ë-k többségét.)
3. „Zavarná a helyesírást, gondot okozna az iskolában.”
Furcsának tartom azt a tudománytalan gyakorlatot, hogy az ly-nal ëgy lapon említtetik a zárt ë. Két különböző hangról és helyzetről van szó! Magától értetődően a zárt ë bëtűjelét igénybe këll vënnünk mint segédjelet. Az iskolai rëndhagyó magyarórákon a gyerëkëk szívesen olvassák a zárt ë-vel bejelölt szövegëket.
4. „Nëm fontos.” „Nincs rá igény.” Mi a fontos? A létrehozó nyelvtan, mondatépítő nyelvtan („gëneratív grammatika”), a szërkëzeti nyelvtan („strukturális grammatika”), az átalakítás-csoport, a mondatátalakítás-csoport („transzformációs csoport”)? A töméntelen nyelvészetfajta („lingvisztika”) közepette nëm akad férőhely az ë-nyelvészet és ë-gyakorlat számára? Végül még ëgy kérdés: Igényli-ë, kéri-ë, követeli-ë a magyar embërëk többsége, hogy a nyelvészëk 30 éveként módosítsák, módosítgassák A magyar helyesírás szabályait?
Në feledjük! A zárt ë-zés mégis csak anyanyelvünk ëgyik létëző rëndszëre, pontosabban jelhangtani (phónologiai) alrëndszëre, amely a magyar hangrëndszër (jelhangrëndszër) szerves része.
.
Mëg këll értenünk a nyelvészëket
Már szinte mindën ki van kutatva és mëg van írva (az ókori görögökön kezdve…). A kutatási és közlési kötelezëttség szorongatja nyelvészeinket. Talán ezért fanyalodnak furábbnál furább külföldi elméletëkre, amelyeket aztán igyekëznek ráhúzni a „vonakodó” magyar nyelvre. Ezt a fajta kötelezëttségët, nyomást nëm ártana enyhíteni.
Az erőteljes szakosodás miatt a fiatal nyelvész ëgy nagyobb tanulmányhoz is irdatlan szakirodalmat kénytelen fëldolgozni – a doktorátust vagy átfogó mëgírandó művet nëm is említve. Úgyhogy tudós lëgyën a talpán, aki képes áttekinteni a nyelvészeti területëket-távlatokat. Keményebben fogalmazva: a szakosodás bizony a műveltség és látókör rovására mëhet.
A nyelvhatások és -kapcsolatok révén idegën szavak mindig lësznek velünk. De mostanság átfogó méretëket ölt az idegën szavúság, a nyelvészetben az idegënszakszó-járvány, amely akadályozhatja, sőt akadályozza a nyelvészeti területëk kölcsönös, pontos mëgértését. (A nyelvészëk ëgymás sëm fogják érteni? Abban az esetben vállalom műveik magyarra fordítását…) A művelt nagyközönség pedig szó szërint értetlenül áll a művekbe történő betekintéskor. Pedig a Magyar Tudós Társaság épp 199 éve első soron a magyar nyelv ügyében alapíttatott mëg. Úgyhogy érdëmës újfënt magyarosítanunk az elénk táruló nyelvészeti szakszókincsët.
Nëm akarok visszaélni azzal a tapasztalattal, hogy a nyelvészet nyilvánvalóan valamennyire puha tudomány (a történettudományt most említeni sëm szabad), olykor változgat, akár mëg is változik. Legújabban kiadott különlegës nyelvtörténeti tárgyú könyvünk ennek a legkiáltóbb bizonyítéka (Nyíri Antal 2024, H. Tóth Tibor közreadásában). És ez a puhaságra hajlamos (hajlandó) tudomány lép fël ily keményen a nyelvjárásiasság ellen, a zárt ë ellen?
Azt viszont el këll ismernëm, hogy sokféle módon búvárolható az ezërarcú embëri nyelv, tëhát lëhet létjogosultsága mindënféle nyelvészeti alapkutatásnak, részkutatásnak.
A továbblépés érdëkében ëgyetlen kérésëm a magyar nyelvészëkhëz (tisztëlet a kivételëknek): Lëgyenek oly kedvesek, és në haragudjanak anyanyelvünk gazdagságára, sëm a köznyelvi zárt ë-re, sëm a nyelvjárásira! Ha kissé belemélyednek ebbe a nyelvi valóságba, sikerélményben lësz részük, örömet találnak benne. Cserébe a magam részéről elviselëm a különféle (lëhetőleg magyar nyelvű szakkifejezésëkkel ellátandó) „grammatikákat” és ëgyéb külországi elméletëket.
.
Előretekintés
Dr. Kiss Jenő akadémikus szërint a 8 nyelvjárási nagytérségben (régióban) a magyarok többségének beszédében mëgvan a középzárt ë, a térségi (regionális) köznyelvekben is (2012). Szűkítve úgy bëcsülöm: a 13-15 millió magyarul beszélő ëgyharmada ejti, ëgyharmada nëm használja (de a családból, környezetéből ismeri, tudja miről van szó), a fënnmaradó harmad ëgyáltalán nëm ismeri (esetleg nëm is hallja) a zárt ë-t. Tëhát a kérdéskör elméleti és gyakorlati szëmpontból nëm tekinthető jelëntéktelennek. Foglalkozni këll vele a(z érdëklődő) nyelvészëkkel ëgyütt – vagy akár nélkülük.
Hol hasznosítható a zárt ë-t? a) A szép, változatos (köznyelvi vagy nyelvjárási) kiejtés szélës körű bemutatásában, oktatásában lëgyën helye; a nyelvjárási beszéd vagy a nyelvjárásias zárt ë akár a belföldi vendégfogadásban-vendéglátásban is bemutatható, még ha a beszéd nëm is oly mutatós, mint a néptánc, népzene, népviselet, kézművesség (Mészáros András 2016). A mëgvalósításhoz az alapelv ilyen ëgyszërű: (kutasd-) jelöld-írd-ejtsd-olvasd-mondd-mutasd be. (Itt jegyzëm mëg, hogy körülbelül 1-2 ezër gyakori szavunkon kërësztül az igényës köznyelvi kiejtés szabályozása, gondozása ëgyáltalán nëm lëhetetlen fëladat.) b) A nyelvjárásismeretben és -népszërűsítésben nélkülözhetetlen. Népdal- és népmesekincsünknek, egész szellemi néprajzunknak alkotó- és színësítő eleme – mármint a népnyelv révén. c) Az idegënnyelv-tanulásnál mindën finom kiejtési ismeret számít. d) Persze lëhet lëíró nyelvtant művelni zárt ë nélkül, csak akkor pontatlan – hogy në mondjam: bicëgő – lësz a jelhangtan (phónologia), az alaktan (morphologia), a jelëntéstan (szémantika) stb. e) A nyelvtörténet művelésének szintén szerves alkotóeleme këll, hogy lëgyën.
Nyelvészëk gyakorta dicsérik a nyelvjárásokat, mintëgy aranytartalékként említve őket. De eddig nëm tapasztaltam hasznosításukat sëm a köznyelvi kiejtés gazdagításában, sëm a köznyelvi szókincs- vagy kifejezésfejlesztésben. Pedig szívmelengető lënne…
.
A magam részéről segíteni szeretnék eddigi munkálataink és bevált gyakorlataink alapján.
Először is: Az anyanyelvünk iránti tisztëletlenségët nëm fogadhatjuk el, még ha magukat tekintélynek tartó vagy mások által tekintélynek kikiáltott szëmélyëk mondják, akkor sëm.
Másodszor: Szakszërű, hitelës, valódi nyelvművelő munkálkodás szükségëltetik a kiejtés gondozásában, a ténylegës szókincsfejlesztésben és az ëgyéb nyelvhelyësségi kérdésëkben ëgyaránt.
.
Mindehhëz mindnyájunknak adjon Isten erőt, szorgalmat, türelmes és mëgértő hozzáállást és némi sikerélményt.
.
Bicske, 2024. októbër 15. Mészáros András
.
.
Fëlhasznált, javasolt irodalom
A tételëk a keletkëzés vagy mëgjelënés időrëndjében sorakoznak.
.
Tapolcafői Kalmár György (1726–1781?): Summa. Az Embërnek épségben lévő állapatjáról, és esetéről, s e’ből követkëzëtt lëlki és testi nyavalyásságáról; ëdj szóval az ő egész romlott természetéről… [Az 1770-es pozsonyi kiadás hasonmás kiadása] Pátria Könyvek. Pátria Nyomda Rt., 1993 [Más, kevésbé ismert címen: Valóságos magyar ABC]
.
Czuczor Gergely ‒ Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. I‒VI. Pest, Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdásznál, 1862‒1881
.
Gy. Gömöri Jenő: A magyar helyesírás kitagadottja. Magyar Nemzet, 1949. február 27.
.
Lőrincze Lajos: „A magyar helyesírás kitagadottja”. Kötetben: Lőrincze Lajos: Nyelv és élet. Lektor: Nagy J. Béla. 105–110. o. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 1953
.
Kodály Zoltán: Szóval: kultúr? Kötetben: Magyar Nyelvőr. 79. évfolyam. 1955. július–szeptember. 281–284. oldal. A hálón: http://real-j.mtak.hu/6039/1/MagyarNyelvor_1955.pdf
.
Kodály Zoltán: Megjegyzések a konferencián elhangzottakhoz. Kötetben: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Az egri kiejtési konferencia anyaga. Szerkesztette: Grétsy László és Szathmári István. A 245–248. oldalak. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967
.
Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának (1938). Kötetben: Kodály Zoltán: A zene mindenkié. Közreadja Szőllősy András. Második kiadás. A 132–139. oldalak. Zeneműkiadó, Budapest,1975 [Első kiadás: 1954]
.
Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Lektorálta Bárczi Géza akadémikus, ny. egyetemi tanár és E. Abaffy Erzsébet egyetemi docens. A 6-7. oldalakon: Bevezetés 4. A nyelvemlék olvasata fonetikai átírásban (APhI). Tankönyvkiadó, Budapest, 1976
.
Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés. Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, Budapest, 1980
.
Murádin László: Az e/ë fonémakülönbség megléte és megoszlása a romániai magyar nyelvjárásokban. Kötetben: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 24. 1980. 169–87. oldal
.
Id. Bodolay Géza: Versëk szëbben. A klasszikus magyar líra válogatott költeményei ezërötszáznëgyvenëgytől ezërkilencszáztizënnyolcig. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2001
.
Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Munkatársak: ifj. Dobner Győző és Mészáros András. Lektorálta: Balogh Lajos és Kiss Jenő. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2001 A mű két munkálata a világhálón: https://kiejtes.hu/szepkiejtesi-gyakorlatok-adattarak-nyilt-e-es-zart-e/ee-zo-szotar-alapszokincs és https://kiejtes.hu/szepkiejtesi-gyakorlatok-adattarak-nyilt-e-es-zart-e/keresztneveink-beceneveink-15-maganhangzoval
.
Buvári Márta: Mesék szëbben. Magyar népmesék Széplaki Cecília színes képeivel. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2004
.
Bárczi Füzetëk I–XXIII. 2005–2024 A hálón: https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/barczi-fuzetek-%e2%80%93-gyors-kereses%e2%80%9d-es-reszletes-konyveszet%e2%80%9d-%e2%80%93-tekintsen-bele és https://nyelvmuveles.hu/barczi-fuzetek/lapozzon-bele-a-barczi-fuzetekbe-2017-ig-1%E2%80%9421-ig-terjed-a-sorozat
.
Wacha Imre: Adalékok a kiejtési kézikönyv történetéhez. Kötetben: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series tom. XXXIII. Sectio Linguistica Hungarica. II. egri kiejtési konferencia. 2005. október 22. Redigit Árpád Zimányi. A 28–39. oldalak. Eger, 2006 A hálón: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/355/1/Linguistica_2006.pdf
Buvári Márta: Miért köznyelvi? Kötetben: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series tom. XXXIII. Sectio Linguistica Hungarica. II. egri kiejtési konferencia. 2005. október 22. Redigit Árpád Zimányi. A 119–122. oldalak. Eger, 2006 A hálón: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/355/1/Linguistica_2006.pdf
Mészáros András: Mëgoldási vázlat. A több mint két évszázados viták folytatása helyëtt. Kötetben: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series tom. XXXIII. Sectio Linguistica Hungarica. II. egri kiejtési konferencia. 2005. október 22. Redigit Árpád Zimányi. A 123–132. oldalak. Eger, 2006 A hálón: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/355/1/Linguistica_2006.pdf
Novák Attila: Automatikus ë-jelölő program. Kötetben: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series tom. XXXIII. Sectio Linguistica Hungarica. II. egri kiejtési konferencia. 2005. október 22. Redigit Árpád Zimányi. A 133–135. oldalak. Eger, 2006 A hálón: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/355/1/Linguistica_2006.pdf
Gósy Mária: Zárszó. Kötetben: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series tom. XXXIII. Sectio Linguistica Hungarica. II. egri kiejtési konferencia. 2005. október 22. Redigit Árpád Zimányi. A 136. oldal. Eger, 2006 A hálón: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/355/1/Linguistica_2006.pdf
.
HELYËSEN. Ë-jelölő eszköz (számítógépes jelölőprogram). Dr. Kiss Jenő akadémikus ajánlásával. A MorphoLogic Kft. és a Bárczi Alapítvány új kiejtés-bejelölője. Fejlesztők: Pál Miklós, Endrédy István, Novák Attila. Közreműködött: Buvári Márta és Mészáros András
Az eszközt a MorphoLogic Kft. fejlesztëtte ki a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány közreműködésével. 2005/2006 A hálón: https://www.morphologic.hu/component/page,shop.product_details/flypage,shop.flypageTab/product_id,2143/category_id,62/manufacturer_id,0/option,com_virtuemart/Itemid,533/lang,hu/ és https://kiejtes.hu/e-jelolo-eszkoz-program/e-jelolo-eszkoz
.
Buvári Márta: Nyelvművelés-elmélet. Értékelvű nyelvművelés. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2008 A hálón: https://nyelvmuveles.hu/nyelvmuveles/2014/05/buvari-nyelvmuv-antiqua_vegl2.pdf és https://nyelvmuveles.hu/nyelvmuveles/2014/05/borito_buvari_vegl1.pdf
.
Péntek János: Az ë hang Kodály korában és ma. Kötetben: Magyar Nyelvőr 131. évf. 4. szám [2008]. Az 504–508. oldalak. A hálón: https://epa.oszk.hu/00100/00188/00053/pdf/132414.pdf
.
nyelvmuveles.hu honlap 2011-től
.
Kiss Jenő: A magyar nyelv és nyelvközösség. Főként az 53–57. oldalak. Balaton Akadémia Kiadó [, Keszthely], 2012
.
kiejtes.hu honlap 2013-tól
.
Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai. Tizenkettedik kiadás. [Piros, nagybetűs felirat az külső borító elején és hátulján: ÚJ MAGYAR HELYESÍRÁS.] Akadémiai Kiadó, 2015/2021
.
Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2016
.
Mészáros András: Magyar zengő nyelvünk mint balatoni vendéghívogató. Kötetben: Nyelvi esszék. Válogatás a nyelvművelő esszéirodalomból és az Anyanyelvápolók Szövetsége 2016. évi pályamunkáiból. Szerkesztette: Balázs Géza – Minya Károly. 131–137. o. Anyanyelvápolók Szövetsége – Inter Kft., Budapest, 2016
.
A Müncheni kódex olvasata. Nyíri Antal és munkatársai betűhű kritikai szövegkiadása alapján. Az olvasatot és a szójegyzéket készítette és a kötetet szerkesztette: Mészáros András és H. Tóth Tibor. A Jegyzeteket H. Tóth Tibor, a Függelékeket Mészáros András írta. Lektor: Zelliger Erzsébet. Főként a 317–326. oldalak. Fekete Sas Kiadó – Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány – Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020 A hálón: https://mek.oszk.hu/22700/22731/22731.pdf
.
Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2021
.
Nyelvészeti magyarító szójegyzék. Kanalas orvosság gyanánt – ámbár fogyasztható csëppenként, kortyonként is. Összeállította: Mészáros András. Bősze Péter: Ajánlás. Demeczky Jenő: Előszó. Bárczi Géza Kiejtési és Nyelvművelő Alapítvány, Bicske–Budapest, 2024 A hálón: https://nyelvmuveles.hu/idegen-szavak-magyaritas-nyelvujitas-mondjuk-magyarul/nyelveszeti-magyarito-szojegyzek-gyogyitsuk-meg-a-nyelveszeti-szaknyelvet-is
.
Nyíri Antal: Az Árpád-kor magyar szövegemlékeiről. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei című monográfiájának bírálata. A kéziratot közreadja: H. Tóth Tibor. Munkatárs: Ferenczi Gábor. Bárczi Géza Kiejtési és Nyelvművelő Alapítvány, Budapest, 2024
© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés