Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Egy kis számtan

A nyelv nem matematika – szoktuk mondani, ha nem találunk logikusnak valamit a nyelvben. A számviszonyok nyelvi megfogalmazása olykor gondot  okoz a mai embernek.

Mit jelent az, hogy másodmagammal? A másodpéldány egy második példány. Akkor hát a másodmagam egy második én? Nem egészen, de egy hozzám hasonló, egy másik ember. Az eredeti közösségi gondolkodásra vall, hogy szinte azonosulunk embertársunkkal.

Még érdekesebb a harmadmagammal kifejezés. A harmadot törtszámnévként ismerjük, a sorszámnév a harmadik, de az -ik végződést ugyanúgy nem mindig tesszük ki, mint a másod esetében: harmadszor, az harmadik alkalommal; a harmadosztályú azt jelenti, hogy gyenge, rossz minőségű; a harmadrangú a rangsorban csak a harmadik. A harmadfokú ítélet a harmadik eljárás eredménye. A harmadéves egyetemista nem egyharmad éve jár az egyetemre, hanem harmadik éve. Tehát a harmadmagam három magamfajta: én és még kettő. A –val rag miatt azt gondolhatnók, hogy a három rajtam kívül van, de ez a kifejezés a másodmagammal mintájára készült, tehát összesen vagyunk hárman. A harmad alighanem azért lett törtszámnév, mert a harmadik rész, azaz a háromfelé való osztás eredménye.

Ezek után lássuk, mit jelent a harmadfél. Talán a félnek a harmadrésze? Vagy – a harmadmagam mintájára – háromszor fél? Nem, azt másfélnek mondjuk. Másfél, azaz egy egész, a második pedig csak fél. Ugyanígy a harmadfél azt jelenti, hogy van két egész, a harmadikból pedig csak fél.

Pálóczi Horváth Ádám  Ötödfélszáz énekek címmel vers- és dalgyűjteményt állított össze. Ennek a címnek a jelentéséről érdeklődött valaki az interneten. Ezt írja: „Elég vastag a mű, tehát ha abból indulok ki, hogy “ötödfélszáz”, az a száz felének (tehát ötvennek) az ötöde, akkor már nem jó az elméletem. Vagy ötödfélnek (ami nem tom mennyi lehet) a százszorosa?” Mi már tudjuk az előbbiek alapján, hogy az ötödfél csakis négy és fél lehet, annak a százszorosa pedig 450. Éppen ennyi verset, illetve dalt gyűjtött össze Pálóczi Horváth Ádám, de a 450-hez a nyelvi logika nem ezen az úton jut el, hanem úgy, ahogyan az egyik hozzászóló magyarázta: „van négy “egész százas”, és az ötödik százas fele, azaz ötven.”

Ma már nem így gondolkodunk, erőltetettnek hat, ha azt mondják a hírekben, hogy „félszázan jelentek meg”. Nekünk már egyszerűbb, világosabb az, hogy ötvenen.

Természetközeli, lovas múltunkból származik a másodfű csikó, harmadfű ló kifejezés. Ezt már annyira elfelejtettük, hogy vitatott az értelmezése. A mai értelmező szótárban és a Wikipédiában is azt írják, hogy a harmadfű ló három éves. Dugonics András 18. századi matematikatanár és író viszont így magyarázza a kifejezést.   „Mindég úgy intézik a’ méneses gazdák: hogy a kancák áprilisban ellyenek, midőn immár haraphatni az új fűbe, és így az anya lónak elég teje légyen. … Midőn a’ második áprilist el éri, akkor mondgyák őtet másad fű csikónak: az az egy esztendősnek. A’ harmadfű csikó két esztendős, az az mindenkor kevesebb eggyel mint az áprilisi fű.”

Végül: egy század katona természetesen nem egy katona századrésze, hanem száz katona.

A nyelv az ellentétet egységnek látja: a szorzás és az osztás egyre megy.  Amint fönt, úgy lent.

buv

9 hozzászólás – Egy kis számtan

  1. Szatmári Sándorné mondja:

    Megnéztem a Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek válogatást, ami valóban 450, de ez csak Dr Németh Imre általi válogatás..
    Ahogyan én számolom, az ötödfélszáz 1250 db. lenne..
    Pontosan:
    öt-öd=5-ször 5=25
    fél=az előző fele=12,5
    száz=az előző százszorosa=1250
    (A “hetedhét ország” így 7X7X7=347 ország volna..)

  2. Buvári Márta mondja:

    Kedves Szatmári Sándorné!
    Azt azért nem gondolom, hogy ennyire bonyolult és ennyire matematikai lett volna őseink gondolkodása.
    Pálóczi Horváth Ádám műve 1813-ban jelent meg nyomtatásban, ebből1953-ban megjelent egy kritikai kiadás Bartha Dénes és Kiss József gondozásában. Terjedelme 925 oldal. Ezt kellene megnézni.

  3. Szöllősy Gabriella mondja:

    Helyesírási kérdésre választ keresve találtam oldalukat. A katonai század = 100 katona definíciót szeretném árnyalni:
    “A századokat a szakaszok alkotják. Egy századon belül 3-5 szakasz található. A szervezettol függoen a század létszáma 90-110 fo közötti.”
    “A szakaszok rendszerint 3-4, esetenként 5 rajból is állhatnak. Létszámuk ennek függvényében 30-50 fo között lehet”
    “A rajok általában 7-10 fot számláló kötelékek. Ha a rajt valamilyen technikai eszköz muködtetésére hozzák létre, akkor létszáma 3-8 fo is lehet.”

    forrás: http://www.katonasuli.hu/cikk/64#14

  4. Zsolt mondja:

    A honvédségnél manapság a század sokkal lazábban kezelt fogalom, egy szervezeti egység elnevezése, komolyabb mennyiségi társítások nélkül. A mi századunkban úgy 30-35-en lehettünk, ráadásul a létszám gyakran változott.

  5. V. Béla mondja:

    Nem értem, nem értem.
    Addig rendben van, hogy vannak teljesen a mai nyelvbe “átment” és használatos kifejezés:
    Pl:
    félszázan is voltak ott, cirka 50, vagy több ember,
    Másfél kiló paprikát vettem,
    másodmagammal, negyedmagammal … voltam valahol
    másodrendű, negyedrendű… egyenlet
    másodhegedűs bár itt már érdekes, mert szimfonikus zenekarban másodhegedűsök vannak. (és nem a második, mert sokkal többen vannak)

    De már a harmadéves, negyedéves, az nem csak az egyetemista lehet.
    Nem hiszem, ha negyedéves előfizetését csinálja, akkor olyan sok időre szól!
    Furcsa lenne, ha befizetem a negyedéves gépkocsi biztosítást, és elkezdenék a biztosítóval nyelvészkedni.
    Vagy az adóhivatallal, hogy ne zaklasson olyan sűrűn, ha negyedéves adózást (ÁFA) választottam. (1/4*12 hónap = 3 hónap)

    Szóval azért nem kell mindent elfogadni, amit a nyelvészek állítanak. Azért mert valamikor másképpen beszéltünk, ma már nem mondjuk, és hülyének néznek, ha szénélenykettőt , vagy szénkétélenyt mondanánk.
    vagy mészenyvizenyélenyed… :)
    Szóval a negyedfélszáz = 12,5
    az ötödfélszáz = 10

    • Buvári Márta mondja:

      V. Bélának még egyszer:
      Nem kötelező az ilyen kifejezéseket használni, mint ötödfélszáz, de ahol szerepel, ott csak azt jelentheti, amit hagyományosan jelent, ahogyan Szabó Szabolcs is írta: az ötödik százas csak fél, tehát 450, semmiképpen sem 10.

  6. Szabó Szabolcs mondja:

    Nem ennyire bonyolult a kérdés. Ötödfél: az ötödik fél, tehát négy egész és egy fél (4,5) Ötödfélszáz: 4.5*100=450

  7. Buvári Márta mondja:

    A nyelv nem matematika. A negyedéves hallgató negyedik éves, csak az -ik-et elhagyjuk, a negyedéves előfizetés pedig 1/4 éves. Az 1/4 a nyelv logikája szerint a negyed(ik) rész, a négy felé vágás eredménye.

  8. Kit Fisto mondja:

    Az ötödféllel én sem vagyok kibékülve. Itt azt állítják, azt úgy kell értelmezni, hogy van négy egész, és az ötödik az fél. De kérdem én, ebben a kifejezésben, hogy ötödfél, hol van szó a négy egészről? Azt a fülem mögötti kispolcról szedjem elő? Eléggé szomorú, hogy a magyar nyelvbe egyesek ilyen ostobaságokat is belekevernek. Az ötötdfél teljesen világosan, logikusan azt jelenti, hogy a fél ötöde. Mert nem fél, hanem csak ötöd(nyi)fél. Ahogy ömagában az ötöd azt jelenti, az egész ötöde. Az sem négy egész, és egy ötöd..
    Nyilván az egészet nem kell utánaírni, hogy ötödegész, mert ha csak számláló van, nevező nincs, akkor a nevező automatikusan az egy egész. Negyed, harmad, fél, itt minden esetben az egy egész adott porcióját értjük. Akkor logikus, hogy az ötödfél pedig a fél ötöde. Nincs semennyi egészről szó, csak ötödről, és a félről. Ez így logikus magyarul. Ha a magyar nyelvtan szerint nem így van, az eléggé nagy hiba.

    Még annál is jobban, mint amikor valaki azt mondja, hogy valami félig üres, vagy félig teli van. Ugyanis ha valami félig van, az már nem lehet sem üres, sem teli! Az üresben nincs semmi, a teli pedig megtelt, nem fér bele több.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Egy kis számtan

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)