Szokták mondani, hogy magyar főként mellérendelő, az indoeurópai nyelvek pedig inkább alárendelők. A magyar értelmi sorrendben egymás mellé teszi a közlendőket, az indoeurópai nyelvek pedig egy fő közlendőre fölfűzik a többit, így sokszor ágbogas, nehezen követhető mondatszövevények jönnek létre. A hosszú együttélés és a fordításirodalom révén ránk ragadt ez a fogalmazásmód, és sokan elegánsabbnak is […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés