A létére és a lévén egyaránt a lenni ige származéka, névutóként való használatuk azonban éppen ellentétes egymással. A létére eredete szerint a lenni tövéből képzett főnév, a lét határozóragos alakja, a lévén pedig a lenni határozói igeneve. Ebből éppen nem következne az ellentétes jelentés, de a nyelv gazdaságos: ha van kétféle eszköz, általában különböző célra […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés