Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Secperc

Tisztelt Legfőbb Nyelvész Elnökség!

Ezt muszáj elmondanom.

G. Gergőke egyszer azt írta egy blogon, hogy seperc alatt elintézett valamit. Új szó volt a seperc, Gergőke találmánya. A blog olvasottságának hála, villámgyorsan elterjedt a szó. Seperc, hűha, ez aztán zsír! (A zsírról még szólok.) A leíró nyelvész résen volt. Új szó, stip-stop én találtam, leírom.

Zs. Zsoltika felületesen olvas, secpercnek olvasta a sepercet, így is írta más helyeken, a maga alkotásaiban. Ez a szóforma is elterjedt, néha így is: sec perc. A leíró nyelvész ismét gyors volt. Hurrá, változott a nyelv, leírom tüstént. Olvasott ugyan egy-két ellenkezést, hogyaszongya a seperc a helyes, de visszadörrent. Helyes? Mi az, hogy helyes? Meg ne halljam még egyszer!

Én Cs. Csabika vagyok, még nincs ugyan blogom, de én is szeretném gazdagítani a nyelvet. Kérem a tisztelt leíró nyelvész urakat/hölgyeket, szíveskedjenek publikációkban foglalkozni a következő saját szavaimmal: sercpec, sperecs, csepers. Most csak ennyi jut eszembe. Copyright igényt nem támasztok.

 Tisztelettel…

Jaj, a zsírt el ne felejtsem!

A leíró nyelvész urak/hölgyek figyeltek a hőskorban? Akkor emlékszünk ugye, hogy kezdetben a “zsír új” kifejezés létezett, melynek nemes feladata a “vadonatúj” kiszorítása volt, nyelvgazdagítás céljából. Azért zsír új, mert amikor a gyárilag leszögelt ládákból kicsomagolják a fegyvereket meg a gépeket, azok le vannak zsírozva, tehát szemmel láthatóan nem használt cuccok. Vadonatújak, de hát a zsír többet mond, valljuk be. Ismételten remélem, hogy dokumentálva volt ez a nyelvbővülés.A dolgok történni szoktak. A jelentésváltozások is. Ma már a zsír a médiában annyit tesz, hogy (bocsánat, retró következik) klassz, kafa, kasa, frankó. Közelretró módban: tök jó. Megtörtént a leírás? Mert megint gazdagodtunk ám! Nagy szerencse, hogy Gergőke, Zsoltika, szerény jómagam és a hozzánk hasonlók demokratikusan alakíthatjuk anyanyelvünket. Mi alakítjuk, a nyelvészek leírják, és nyelvünk egyre fennebb szárnyal. Munkamegosztás. Megy ez, mint a zsírban forgó sebességváltó. Éppen ezért kell ügyelni, hogy holmi nyelvművelők ne szórjanak homokot a fogaskerekek közé. Mert mi másnak lehet nevezni, ha ezek az elvetemültek egyes jelenségeket szabályosnak, másokat kerülendőnek igyekeznek beállítani, beavatkozván ezzel a természetes fejlődésbe? Na ne! Ezúton kérem a tisztelt leíró nyelvész urakat/hölgyeket, hogy a nyelvművelők által okozott esetleges változásokat ne regisztrálják, ne vegyék nyelvfejlődésnek, tekintsék semmisnek, sőt a demokrácia által rájuk ruházott hatalommal élve tegyék gúny tárgyává! A nyelvet csak mi alakíthatjuk, demokratikus

Gergőkék, Zsoltikák és (bocsánat a tolakodásért, és még egyszer tisztelettel) Csabikák.

 

Kovács Tibor

 

6 hozzászólás – Secperc

  1. Fuggerth Endre mondja:

    Magam is tanakodtam egy érzés írásba-rögzítésén.
    A „seperc” etimológiailag könnyen követhető, önmagát magyarázza: rendkívül-gyorsan.
    Viszont tolakszik bennem egy archaikus-érzetű, formailag rendkívül hasonló szó is, aminek viszont nem találom sem a lenyomatát hirtelen, s nem is „magyarázza” magát. Ez pedig a „sec-pec”. Ami nem az IDŐre, inkább a MÓDra utal: hányavetien de egyben gyorsan is.
    Létezik-e a kifejezés, vagy csupán képzelődöm?

  2. Buvári Márta mondja:

    Azt hiszem, korai ezzel leíró nyelvészként foglalkozni. Ez a mai ifjúság találmánya, majd kialakul, melyik alak marad meg. A “seperc” úgy érthető, hogy egy perc sem. A secperc pedig úgy, hogy a “sec” a szekundum=perc rövidítése, tehát a sec-perc a perc kettőzése. A fiatalokat kellene megkérdezni, melyik volt előbb, és hogy értik.

    • Ullrich Gergely mondja:

      A szekundum az a másodperc, vagyis secperc változatban nem a perc duplázása, helyén van.

  3. Ambrózy József mondja:

    Már elnézést, de miért kéne a leíró nyelvészekre várni? Nem véletlenül egy nyelvművelő oldalra írva érdeklődik a kérdező.
    Most még itt lenne a kiváló alkalom, hogy a nyelvművelés meg időben be tud avatkozni, és a nem megfelelő változatokat stigmatizálja, hogy esetleges próbálkozóikat időben elriassza használatról.

    • Buvári Márta mondja:

      Alapjában véve igaza van, de ez nem helyes–helytelen kérdés. Egyik sem jobb, mint a másik, és nem tudom, hogyan gondolta, aki kitalálta. Aki tudja, írja meg! Tréfás, diáknyelvi szó. A diáknyelvbe bajos beleszólni, és elvi szempontból nem is látok rá okot, hogy helytelenítsük.

  4. Ullrich Gergely mondja:

    A “zsír” szerintem nem csak a “zsír új” kifejezésből jön, ott van még lehetőségnek a “lezsírozás” kifejezés is, vagyis amikor valaki gördülékenyen, gubanc nélkül elintézett valamit, vagyis mintha úgy siklana a dolog, mintha le lenne zsírozva.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Secperc

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)