Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Elveink
Köznyelv, tájnyelv és ami közte van
Van, aki lenézi a nyelvjárási beszédet, a tájszólást a műveletlenség jelképének tekinti. Sajnos, erre rájátszik a média, a színház. Mások sajnálkoznak, hogy egyre kevesebben beszélnek nyelvjárásban. De hát ki akarna műveletlennek látszani? Pedig a nyelvjárások a nyelv aranytartalékai. Ha egyes elemeit sikerül átmenteni, azok gazdagíthatják a köznyelvet. A nyelvújítók bőven éltek ezzel a lehetőséggel. A […]
A cikk folytatódik...Buvári Márta: Ellentmondások a magyar nyelvleírásban és nyelvművelésben
AMI, AMELY E két vonatkozó névmási kötőszót majdnem minden nyelvtan – már amelyikben egyáltalán vannak ilyen kategóriák – egyaránt főnévi vonatkozó névmás minősíti. A nyelvművelői útmutatások megegyeznek abban, hogy főnévvel megnevezett dologra amely, főnévvel meg nem nevezett dologra ami névmással helyes utalni. A nyelvművelők általában azért aggódnak, mert az amely a kevésbé igényes nyelvben kiszorul […]
A cikk folytatódik...A magyar nyelv fennmaradása
. ,,Kimondhatjuk, hogy a magyar nyelv nagy valószínűséggel azért maradt fönn, mert a beszélői folytonosan megalkották azokat a (szak)kifejezéseket, amelyekre szükségük volt. A magyar nyelvújítás tehát folyamatnak tekintendő. Fordulópontként tartjuk számon e téren a reformációt, majd a 18-19. századi nyelvújítást. Mi történt a 16. századtól elsősorban a reformáció és az ellenreformáció vitáitól kísérve? Az akkori […]
A cikk folytatódik...Felszólalás az Anyanyelvápolók Szövetsége tisztújító közgyűlésén
Indokolt, hogy az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökségében Széphalom képviselve legyen. Széphalom a magyar nyelv otthona, sőt, fellegvára. Kazinczy akkor irányította onnan, az ország sarkából a magyar nyelv művelését, amikor nemhogy internet, hanem még vonat sem volt. Lehet Kazinczyval egyben s másban nem egyetérteni, de azt nem lehet elvitatni, hogy nyelvünkre meghatározó hatással volt. Akkor nem volt […]
A cikk folytatódik...Miért reménytelen a gépi fordítás?
Már a múlt század 70-es éveiben divatos kutatási téma volt a számítógépes nyelvészet. Kezdetben a nyelvtant próbálták számítógépes kódokká alakítani, később inkább rengeteg szöveget adtak be a gépnek, hogy abból „megtanulja”, Mára eljutottak odáig, hogy ha idegennyelvű cikket találunk a neten, a gép fölajánlja a fordítást. Jobb esetben meg lehet érteni, csak hibás, rosszabb […]
A cikk folytatódik...Gárdonyi: Magyarul így – részletek
“Bolondnak mondanánk azt a pávát, amelyik tuzok tollat tüzdelne a maga tollai közé.” “Micsoda gazdag emberek voltak azok az országfoglaló magyarok! Ezer év óta rabolják ennek a nemzetnek a kincseit: német, tatár, török, osztrák. Maga magát is pusztítja ezer év óta: kártya, váltó, nemtörődömség. Még a nyelvét is rontja ezer év óta s még mindig gazdagabb a nyelvünk, mint […]
A cikk folytatódik...Vígh Erika hozzászólása az Anyanyelvápolók Szövetsége tisztújító közgyűlésén
. „…képesek megragadni egy másik nyelv szellemiségét,…” . . . . . Vígh Erika magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, német szakos nyelvtanár . . Tisztelt Közgyűlés! Szeretettel köszöntöm anyanyelvünk jelenlévő tudósait, művelőit, és köszönöm a szólás lehetőségét. A nyelvvel való foglalkozások közül a kedvencem a nyelvművelésen kívül az összehasonlító nyelvészet és a […]
A cikk folytatódik...Köszöntő: 30 év! Két nagy veszélyt látok…
. Hatékony nyelvművelés? Szép kiejtés? Szókincsfejlesztés, magyarítás? Együttműködés? Hibás kiadvány? Segítünk! . . 30 éves az Anyanyelvápolók Szövetsége Mészáros András köszöntője, Buvári Márta felszólalása . . Köszöntő . . . . Ünnepi őrszavaink: . ,,Ép nyelv, ép nép!” (Lőrincze Lajos) . „Nyelvművelőinkre soha szëbb fëladat nëm várt, sőt talán nëm is várhat.” (Bárczi Géza) . […]
A cikk folytatódik...Mire való a kötőhang?
Meghökkenve olvastam a minap ezt a szót: régiebb. A régit kétféleképpen tudjuk fokozni: régebbi és régibb. A régi magánhangzóra végződik, a középfok jele pedig csak hosszú b, nem –ebb. Kötőhangra – más néven előhangzóra – akkor van szükség, ha a tő és a toldalék mássalhangzóit nehéz lenne kimondani együtt. Kötőhangnak mély hangrendben a-t vagy o-t, […]
A cikk folytatódik...Az idegen szavak és a hangzás
Minden nyelvnek saját hangzásvilága van. Ami elüt attól, az abban a nyelvben csúnya. A körülöttünk lévő nyelvek mind szegről-végről rokonai egymásnak, ezért az ún. nemzetközi szavak szervesen illeszkednek beléjük, mégis mindegyik a maga képére formálja őket. A magyar nyelv egyik jellegzetessége a hangrend, vagyis hogy eredeti szavainkban vagy csupa mély, vagy csupa magas hangok vannak, […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés