Új nyelvművelői felfogás:
Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
Írásaink
Híreink
- Vígh Erika: Fordítás – ferdítés nélkül
- Elhunyt Szente Imre költő, műfordító, irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi oktató
- Lapozzon bele a Bárczi Füzetëkbe! 2017-ig 1—21-ig terjed a sorozat:
- Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében
- Tekintse meg másik honlapunkat! KIEJTES.HU
Nyelvhelyesség
Általános alany
Két ismerősöm is szóvá tette, hogy újabban a fiatalok egyre gyakrabban tegező alakkal fejezik ki az általános alanyt. Az egyik – tanár lévén – elmondta, hogy ő ezt hibapontnak veszi a dolgozatokban, de van olyan kollegája, aki nem javítja. Melyiküknek van igaza? – kérdezte. A másik ismerős egyértelműen angol hatásnak tulajdonította ezt a jelenséget. Mire […]
A cikk folytatódik...Pedofil és más hamis szavak
Tótfalusi Idegenszó-tára szerint a pedofil orvosi műszó, jelentése: gyermekek iránt rendellenes nemi vonzódást érző (férfi). A szó görög szavak összeépítéséből ered: az előtag a paisz, paidosz, azaz ’gyermek, fiú’ szó származéka. Ugyanez az előtag szerepel a pedagógus, pedológia, pedomorfia és még néhány más szóban. Az utótag a philó szóból származik, ennek jelentése pedig ’szeret, kedvel’. […]
A cikk folytatódik...Kötő mássalhangzók?
A magyar nyelv jellemzője, hogy a magán- és mássalhangzók szabályosan, ritmikusan váltakoznak. Szótaghatáron lehet két mássalhangzó, szó elején és végén azonban nem szeretjük. Idegen szavak átvételekor – legalább is régebben – a torlódó mássalhangzók elé vagy közé beiktattunk egy magánhangzót, pl. scola – iskola, sztol – asztal, grabli – gereblye. Mássalhangzóra végződő szóhoz az egy […]
A cikk folytatódik...Létére, lévén
A létére és a lévén egyaránt a lenni ige származéka, névutóként való használatuk azonban éppen ellentétes egymással. A létére eredete szerint a lenni tövéből képzett főnév, a lét határozóragos alakja, a lévén pedig a lenni határozói igeneve. Ebből éppen nem következne az ellentétes jelentés, de a nyelv gazdaságos: ha van kétféle eszköz, általában különböző célra […]
A cikk folytatódik...Miatt, végett
E két névutó gyakran összetévesztik, illetve ki egyiket, ki másikat használja kizárólagosan. Némelyik nyelvjárásban csak a végett dívik, az iskolában rá is mutatnak ennek helytelenségére, ezért – vagy ettől függetlenül sokan csak a miatt-ot használják minden helyzetben. Mindig érdemes megnézni, miből ered egy szó. A végett a vég szóból keletkezett a -tt régies helyraggal. A választékos […]
A cikk folytatódik...A szavak használati utasítása
A szavaknak nemcsak jelentésük van, hanem „használati utasításuk” is. Nem mindegy, milyen szavakkal együtt használjuk őket, milyen nyelvtani formák kapcsolódnak hozzájuk. Ha azt hallom reggelenként, hogy erős a forgalom a Rákóczi úton, német hatásra gyanakszom: németül tényleg lehet erős, azaz stark a forgalom. Magyarul azonban csak nagy lehet. A magas minőség is a németet juttatja […]
A cikk folytatódik...Kettőezer?
Már csak egész kivételesen lehet az évszámot úgy hallani, hogy kétezerhuszonegy. A miniszterelnöktől a hírolvasóig mindenki azt mondja, hogy kettőezer. A múlt században sose mondtuk, hogy egyezerkilencszáz, mindenki tudta, hogy az ezer egyezret jelent. Most meg nem elég, hogy kétezer. A keltezés nem csekk, az évszám nem pénz. Talán félnek, hogy valaki hétezernek érti? Ki […]
A cikk folytatódik...Oltakozik
A járvány megint földobott egy új szót: oltakozik. Kedves tiszti főorvosunk szájából halljuk nap mint nap. Sokan berzenkedtek e szóképzés ellen. Minya Károly a Magyar Nemzetben védelmére kelt, elmarasztalta az „ortológus” szemléletet, amely minden újat elutasít, elnéző gúnnyal illette a 9,5 millió nyelvművelőt, azután magyarázatba fogott, de a magyarázat felemásra sikerült. Kifejtette, hogy a -kozik/-këzik/-közik […]
A cikk folytatódik...Hosszú kötőhangok?
Egy szövegemben a helyesírás-ellenőrző aláhúzta az egyiktek szót. Beírtam így: egyikőtök. Ezt jóváhagyta. Persze, a helyesírás-ellenőrző nem szentírás. Utánanéztem másutt. 2016-ban az e-nyelv.hu-n kérdésre a tanácsadó ezt válaszolta: „Az egyiktek, másiktok jellemzőbb a tájnyelvi nyelvváltozatokra, míg az egyikőtök stb. alakok inkább köznyelvi változatok.” Fordítva gondolnám. Az 1980-ban megjelent Nyelvművelő kézikönyv csak az egyiktek, vagy egyiketek […]
A cikk folytatódik...Alárendelés, mellérendelés, álmellékmondatok
Szokták mondani, hogy magyar főként mellérendelő, az indoeurópai nyelvek pedig inkább alárendelők. A magyar értelmi sorrendben egymás mellé teszi a közlendőket, az indoeurópai nyelvek pedig egy fő közlendőre fölfűzik a többit, így sokszor ágbogas, nehezen követhető mondatszövevények jönnek létre. A hosszú együttélés és a fordításirodalom révén ránk ragadt ez a fogalmazásmód, és sokan elegánsabbnak is […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés