Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
A magyar nyelv jellemzője, hogy a magán- és mássalhangzók szabályosan, ritmikusan váltakoznak. Szótaghatáron lehet két mássalhangzó, szó elején és végén azonban nem szeretjük. Idegen szavak átvételekor – legalább is régebben – a torlódó mássalhangzók elé vagy közé beiktattunk egy magánhangzót, pl. scola – iskola, sztol – asztal, grabli – gereblye. Mássalhangzóra végződő szóhoz az egy […]
A cikk folytatódik...Sokan azt hiszik, hogy egy fogalmat csak egy szó jelölhet, ezért mindent egybeírnak, ami érzésük szerint összetartozik. Tévedés. Lehet összetett a fogalom, állhat két, három, akár több szóból is, azaz szószerkezetből. Pontosabb elvi megfogalmazás mellett nem kellene szavanként szabályozni, mi írandó egybe, mi külön. Három fő irányelvet ismerünk: 1. Ha az összetevők viszonya jelölve […]
A cikk folytatódik...Valószínűleg idegen hatásra újabban mánia mindent nagybetűvel kezdeni, ami fontos: haza, nemzet, magyar, szeretet, sőt: én. Sőt, már olyat is láttam, hogy betegség nevét nagybetűvel kezdik. A szerződésekben nagybetűvel kezdik a felek, az ügyfél vevő/eladó stb. szót, mondván, hogy ott az egy meghatározott személyt jelöl, pedig a névelő éppen arra való, hogy megjelölje: ott arról […]
A cikk folytatódik...Az iskolában azt tanították, hogy a magyar helyesírás három alapelven nyugszik: a kiejtés, a hagyomány és az elemzés elvén. Igen ám, de mikor melyik alapelv érvényesül? A magyar írás főképpen hangjelölő, mégpedig viszonylag következetesen: egy hangnak egy betű felel meg. (Nem úgy, mint a franciában, ahol többféle betűcsoporttal is jelölik ugyanazt a hangot, pl. o, […]
A cikk folytatódik...Szőrszálhasogatás-e, ha a vesszők elhelyezésével foglalkozik a nyelvművelő? (Vagy vesszőhasogatás?) Vannak vitatható, választható esetek, de sok esetben az érthetőséget zavarja, ha rossz helyre teszik a vesszőt. Szerkesztői munkám közben, de kész, megjelent sajtótermékekben is tömegével találkozom súlyos vesszőhibákkal. Elöljáróban le kell szögezni: a vessző nem a beszédszünet jelzésére szolgál, hanem a mondat szerkezetének jelzésére. Alapvető […]
A cikk folytatódik...© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés