Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Helyesírás

Kötő mássalhangzók?

Hozzászólás

A magyar nyelv jellemzője, hogy a magán- és mássalhangzók szabályosan, ritmikusan váltakoznak. Szótaghatáron lehet két mássalhangzó, szó elején és végén azonban nem szeretjük. Idegen szavak átvételekor – legalább is régebben – a torlódó mássalhangzók elé vagy közé beiktattunk egy magánhangzót, pl. scola – iskola, sztol – asztal, grabli – gereblye. Mássalhangzóra végződő szóhoz az egy […]

A cikk folytatódik...

Egybeírás, különírás

4 hozzászólás

  Sokan azt hiszik, hogy egy fogalmat csak egy szó jelölhet, ezért mindent egybeírnak, ami érzésük szerint összetartozik. Tévedés. Lehet összetett a fogalom, állhat két, három, akár több szóból is, azaz szószerkezetből. Pontosabb elvi megfogalmazás mellett nem kellene szavanként szabályozni, mi írandó egybe, mi külön. Három fő irányelvet ismerünk: 1. Ha az összetevők viszonya jelölve […]

A cikk folytatódik...

Kisbetű–nagybetű

18 hozzászólás

Valószínűleg idegen hatásra újabban mánia mindent nagybetűvel kezdeni, ami fontos: haza, nemzet,  magyar, szeretet, sőt: én. Sőt, már olyat is láttam, hogy betegség nevét nagybetűvel kezdik. A szerződésekben nagybetűvel kezdik a felek,  az ügyfél vevő/eladó stb. szót, mondván, hogy ott az egy meghatározott személyt jelöl, pedig a névelő éppen arra való, hogy megjelölje: ott arról […]

A cikk folytatódik...

Három pillér, mégis inog

2 hozzászólás

Az iskolában azt tanították, hogy a magyar helyesírás három alapelven nyugszik: a kiejtés, a hagyomány és az elemzés elvén. Igen ám, de mikor melyik alapelv érvényesül? A magyar írás főképpen hangjelölő, mégpedig viszonylag következetesen: egy hangnak egy betű felel meg. (Nem úgy, mint a franciában, ahol többféle betűcsoporttal is jelölik ugyanazt a hangot, pl. o, […]

A cikk folytatódik...

Vesszőzés

12 hozzászólás

Szőrszálhasogatás-e, ha a vesszők elhelyezésével foglalkozik a nyelvművelő? (Vagy vesszőhasogatás?) Vannak vitatható, választható esetek, de sok esetben az érthetőséget zavarja, ha rossz helyre teszik a vesszőt. Szerkesztői munkám közben, de kész, megjelent sajtótermékekben is tömegével találkozom súlyos vesszőhibákkal.  Elöljáróban le kell szögezni: a vessző nem a beszédszünet jelzésére szolgál, hanem a mondat szerkezetének jelzésére.  Alapvető […]

A cikk folytatódik...