Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.
.
,,Kimondhatjuk, hogy a magyar nyelv nagy valószínűséggel azért maradt fönn, mert a beszélői folytonosan megalkották azokat a (szak)kifejezéseket, amelyekre szükségük volt. A magyar nyelvújítás tehát folyamatnak tekintendő. Fordulópontként tartjuk számon e téren a reformációt, majd a 18-19. századi nyelvújítást. Mi történt a 16. századtól elsősorban a reformáció és az ellenreformáció vitáitól kísérve? Az akkori értelmiség, a protestáns és a katolikus reformátorok egyaránt a tízéves koráig protestáns Pázmány Péternek „a magyar embertül magyarul” fordítási elve mellé állva megújították és magas esztétikájú és érzelmi töltetű egységes irodalmi és köznyelvi változatok felé vitték a nyelvet.”
…………………………………………………………………………………………………………………….
,,A különféle hatásoknak a korábbiaknál összehasonlíthatatlanul nagyobb özöne éri a magyar nyelvet a globalizációban, az információs és médiatársadalomban, a digitális korban, a tudományos és technikai fejlődés felgyorsulásában. A magyar nyelvet még nem fenyegeti a kihalás veszélye, de már rálépett a kihalás útjára, és ha ötven év múlva kezdünk el kapkodni, késő lesz. Nem Trianon, az is, nem a szomszédos államok nemzetpolitikája, az is, nem a csökkenő gyermekszám, az is, hanem mi magunk fogjuk kihalasztani nyelvünket.”
.
(Idézetek Bencze Lórántnak az Énlaka-tanácskozások VII. rendezvényén elhangzott beszámolójából)
© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés