Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Az 1934-es észt Nyelvtörvény – Keeleseadus: Államnyelv és türelem

.

Az Észt Nyelv Éve alkalmából, 2019

.

Néhány gondolat

.

Észt nyelvrokonaink nyelvtörvényei magukon viselik a három korszak jellemzőit: Az 1934-es törvény a függetlenné vált Észt Köztársaság önépítését mutatja be. (Az 1989-es törvény a szovjet korszak végén az újjászületni akarást, az 1995-ös majd 2011-ben módosított törvény már a függetlenségét helyreállított állam nyelvi helyzetét fejezi ki.)

.

Első és második népszámlálás

Az Észt Köztársaságban első ízben 1922. december 28-án tartottak népszámlálást. 1 107 059 főből az észtek száma mintegy 971 ezer, arányuk 87,7%; az oroszok 8,2%-kal, a németek 1,7%-kal és a svédek 0,7%-kal képviseltették magukat (lettek: 0,4%; zsidók: 0,4%).

1934-ben az összlakosság 1 126 413 fő. Észtek: 992 520, arányuk 88,2%. A többi népcsoport számaránya: orosz 8,8%; német 1,5%; svéd 0,7%; lett 0,5%; zsidó 0,4%.

.

Az észt mint államnyelv

A Nyelvtörvény igyekszik elősegíteni az észt államnyelv általános használatát, de meghagyja az oroszoknak, németeknek és svédeknek többségi területeiken a helyi anyanyelvhasználatot, sőt még egyéni lehetőségeket is biztosít az észtül nem tudóknak. Óriási feladat volt a nyelvi átállás – németről, illetve oroszról átváltani az észtre!

Nem csupán a nyelvhasználat, de a névhasználat is kifejezte az átalakulást. A észt hazafias felbuzdulásra jellemző, hogy 1920 és 1934 között 820 családnevet észtesítettek, majd 1935-től 1940-ig közel 200 000 (!) nevet (legfőképpen németből).

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Észtország lakosságának nemzetiségi összetétele: 1881–2010

Forrás: Ene-Margit Tiit előadása a Köztársasági Elnök Gondolkodó műhelyében, 2013. április 9.

Az észt népesség színe a kék, az orosz népesség színe a piros; a zöld az egyéb nemzetiségeket jelöli. Az észt népesség létszáma az alsó vonaltól, 700 000 főtől indul.

.

Összeállította és közzéteszi: Szkíta

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

.

.

744. Nyelvtörvény [744. Keeleseadus]

Kiadva az Államelnök rendeleteként 1934. október 29-én

.

1. fejezet

Az észt nyelv használata az állami és önkormányzati intézményekben

1. § Az Észt Köztársaság államnyelve az észt nyelv.

2. § Az állami és önkormányzati intézmények ügyintézése észt nyelven történik.

Ennek a paragrafusnak az előírásaitól való kivételek jelen törvény 2. fejezetében szabályoztatnak.

.

2. fejezet

Az idegen nyelvek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek használata az állami és önkormányzati intézményekben

.

1. Általános előírások

3. § Az állami és önkormányzati intézmények írásos kapcsolattartása a külföldi állami és magánintézményekkel történhetik idegen nyelven. Ugyanígy azok a szakintézmények, amelyeknek ügyintézésük során állandó a kapcsolatban állnak más államok polgáraival, az ügyintézés megkönnyítése érdekében a nyilvánosan elhelyezendő feliratokon és táblákon az észt nyelv mellett második helyen használhatnak idegen nyelveket is.

4. § Az észt nyelvet nem ismerő személyek az állami és önkormányzati intézményekkel történő szóbeli érintkezés során az ügyintézés megkönnyítése érdekében használhatnak valamely más nyelvet is, amelyet az illető hivatalnokok ismernek.

.

2. A nemzeti kisebbségek nyelveinek használata az állami központi intézményekben

5. § A német, orosz és svéd nemzetiségű állampolgárok, ha nem ismerik az észt nyelvet, az ügyintézés megkönnyítése érdekében saját nyelvükön írásban fordulhatnak központi állami intézményekhez azokban az ügyekben, amelyek azon intézmények hatáskörébe tartoznak, miközben az írásbeli válaszokat a központi intézményekből észt nyelven adják meg.

.

3. A nemzeti kisebbségek nyelveinek használata a helyi önkormányzatokban

6. § Annak a helyi önkormányzatnak a területén, ahol egy nemzeti kisebbség többséget alkot, a nemzeti kisebbség nyelvét az önkormányzat ügyintézési nyelvévé lehet nyilvánítani, ha ezt támogatja a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjainak többsége, azok törvényes létszámából számítva.

7. § A nemzeti kisebbségi ügyintézési nyelvet használó önkormányzati intézmény levelezése állami intézményekkel, továbbá azok olyan önkormányzati intézményeivel, ahol nincsen használatban ugyanaz a nemzeti kisebbségi nyelv, észt nyelven kell, hogy történjék.

Ugyanígy észt nyelven kell, hogy történjék az előző bekezdésben megnevezett helyi önkormányzatok könyvelése, továbbá az olyan írásbeli ügyintézés, amelyet összállami feladatok teljesítéséhez helyben végeznek el.

A nemzeti kisebbségi ügyintézési nyelvet használó helyi önkormányzati testület üléseinek jegyzőkönyvét észt nyelven készítik el.

8. § A nemzeti kisebbségi ügyintézési nyelvet használó helyi önkormányzati intézmények hivatalos feliratai a táblákon, pecséteken, űrlapokon stb. észt nyelvűek kell, hogy legyenek.

A nemzeti kisebbségi ügyintézési nyelvet használó helyi önkormányzati intézmények által kihelyezendő összes hivatalos hirdetmény, értesítés stb. észt nyelvű kell, hogy legyen, bár a az észt szöveghez az illető nemzeti kisebbség nyelvén, második helyen fordítást lehet csatolni.

A hivatalos meghívókat és rendelkezéseket észt nyelven küldik meg azoknak a személyeknek, akik nem tagjai a helyi önkormányzat területén többségben lévő nemzeti kisebbségnek.

9. § A nemzeti kisebbségi ügyintézési nyelvet használó helyi önkormányzatok jegyzőinek és irodai dolgozóinak tudniuk kell észtül.

10. § A nemzeti kisebbségi ügyintézési nyelvet használó helyi önkormányzat testületében, vezetőségében és más közösségi intézményeiben minden tag és hozzászólásra jogosult személy jogosult használni az észt nyelvet mind beszédben, mint írásban.

11. § Minden állampolgárnak joga van észt nyelven írásban és szóban folyamodni azokhoz az önkormányzati intézményekhez, amelyeknél nemzeti kisebbségi nyelv az ügyintézés nyelve.

12. § Az a helyi önkormányzati intézmény, amelynél nemzeti kisebbségi nyelv az ügyintézés nyelve, köteles a válaszokat, igazolásokat, bizonyítványokat, értesítéseket és más dokumentumokat észt nyelven kiadni, ha az állampolgár azt igényli, vagy az ügyintézés észt nyelven kezdődött el.

Annak az ügyfélnek, aki nem tartozik a helyi, többségben lévő nemzeti kisebbséghez, az írásbeli választ minden esetben észt nyelven adják meg.

13. § A kérelmezők, panaszosok, tanúk, szakértők és egyéb meghívott személyek megnyilatkozásait észt nyelven jegyzőkönyvezik, ha a meghallgatandó személy nem tagja a helyi önkormányzat területén többségben lévő nemzeti kisebbségnek, vagy ha a megnyilatkozások észt nyelven hangzanak el. Ugyanakkor az észt nyelven adott nyilatkozatokat értelmezik az illető nemzeti kisebbség nyelvén azoknak a nemzeti kisebbséghez tartozó érintetteknek, akik nem tudják az észt nyelvet.

A nemzeti kisebbségi nyelven elkészített jegyzőkönyvek, ügyiratok és szóbeli rendelkezések tartalmát észt nyelven értelmezik az érintetteknek, ha azok nem tudják a nemzeti kisebbség nyelvét.

.

4. A nemzeti kisebbségi nyelvek használata árvaszéki bíróságokon

14. § A nemzeti ügyintézési nyelvet használó helyi önkormányzat területén működő árvaszéki bíróság írásbeli ügyintézése észt nyelven kell, hogy történjék, de az illető nemzeti kisebbség tagjai, akik nem ismerik az észt, írásbeli kéréseikkel és bejelentéseikkel saját nemzeti nyelvükön folyamodhatnak az árvaszéki bírósághoz, és azoknak az érintetteknek, akik a helyi, többségben lévő nemzeti kisebbséghez tartoznak, a hivatalos idézéseket nemzeti nyelven lehet kiküldeni.

Az előző bekezdésben említett árvaszéki bírósági szóbeli ügyintézést az önkormányzati képviselő-testület határozata alapján a helyi nemzeti kisebbség nyelvén lehet végezni, miközben alkalmazni kell a jelen törvény 10. és 11. §-a előírásait.

.

5. A nemzeti kisebbségi nyelvek használata a nemzeti kisebbségi művelődési önkormányzatokban

15. § A nemzeti kisebbségi művelődési önkormányzat ügyintézési nyelve az illető nemzeti kisebbségi nyelv.

Az érintkezés során az állami intézményekkel és azok önkormányzataival, amelyekben annak a nemzeti kisebbségnek a nyelve nem ügyintézési nyelv, az észt nyelvet használják.

16. § A nemzeti kisebbség művelődési tanácsának választásakor a választási bizottság ügyintézése és a művelődési önkormányzat könyvelése észt nyelven kell, hogy történjék.

Az ellenőrző szervnek az ellenőrzés elvégzése céljából küldendő jegyzőkönyvekhez és más ügyiratokhoz, ha azok észt nyelven nincsenek meg, az észt nyelvű fordítás csatolandó.

17. § A nemzeti kisebbségi művelődési önkormányzat titkárának és irodai munkatársának tudnia kell észtül.

18. § A nemzeti kisebbségi művelődési önkormányzatra megfelelő módon alkalmazandók a 8., 10., 11. és 12. §-ok előírásai.

.

6. A nemzeti kisebbségi nyelvek használata a bíróságon

19. § A bírósági tárgyaláson, ha az érintettek nem tudják kielégítő módon az észt nyelvet ahhoz, hogy kifejezzék magukat, a tárgyalandó ügy tisztázásának meggyorsítása érdekében a bíróság saját eljárási rendje alapján a szóbeli eljárás az észt nyelv mellett teljesen vagy részlegesen történhetik valamely más nyelven, amelyet a bíróság személyzete és az érintettek ismernek.

20. § Ha a békebíróság részlegének körzetébe tartozik valamely, nemzeti kisebbségi nyelvet használó helyi önkormányzati egység, akkor az illető nemzeti kisebbség azon tagjai, akik nem ismerik az észt nyelvet, saját nemzeti nyelvükön szóban vagy írásban kérelmekkel és nyilatkozatokkal folyamodhatnak a bíróhoz minden ügyben, ha bíró ismeri azt a nyelvet, vagy ha bíróságon van megfelelő tolmács.

21. § Az előző, 20. paragrafusban szabályozott esetben az ügy magasabb bírósági fokra történő átadásakor az ugyanazon paragrafus szerint nemzeti kisebbségi nyelven megszerkesztett iratok észt nyelvre fordítandók.

22. § A 20. paragrafusban előírt joggal nem élhetnek a nemzeti kisebbség tagjai, ha a bírói hatóságokhoz idegenek ügyeiben hivatalos képviselőkként folyamodnak.

23. § A nemzeti kisebbségi ügyintézési nyelvet használó helyi önkormányzat területén a bírósági intézmény rendelkezése szerint a helyben kihelyezendő hirdetményeket észt nyelven és ugyanott a nemzeti kisebbség nyelvén teszik közzé.

.

3. fejezet

Az észt nyelv használata az állami és önkormányzati intézményeken kívül

.

24. § Az észt nyelv használatának rendjét a gazdasági, társadalmi, valamint a nemzetközi érintkezés, ugyanígy a kapcsolattartás és közlekedés területén a Belügyminiszter határozza meg az illető miniszterrel egyetértésben.

25. § A kereskedelmi, biztosító és ipari vállalkozásokban ugyanúgy, mint a a kötelező külső ellenőrzés alá tartozó közszolgálati intézményekben az észt ügyintézési nyelvre való áttérés rendjét külön törvény szabályozza.

.

4. fejezet

Zárórendelkezések

.

26. § A Belügyminiszter jogosult rendeleteket és irányelveket kiadni jelen törvény végrehajtásához.

A jelen paragrafus első bekezdésében előírt rendeleteket a Belügyminiszter mérlegelés szerint kiadhatja a jelen törvény megjelenésétől.

27. § A jelen törvény 1935. január 1-jén lép hatályba.

28. § A jelen törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Bíróságok törvényének (VSK XVI. kötet) 557. §-a jegyzetével együtt és az Ideiglenes közigazgatási törvények (RT1–1918) második része – 2. törvény, Az állam nyelvéről.

.

Tallinnban, 1934. október 29-én

.

.

K. Päts

Miniszterelnök

az Államfő feladatkörében

K. Einbund

Belügyminiszter

.

Fordította: Mészáros András

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

.

Jegyzetek

K. Päts: Konstantin Päts miniszterelnök és államfő (1874, Tahkuranna körzet, Pärnumaa – 1956, Burasevo, Kalinini terület)

K. Einbund: Karl August Einbund = Kaarel August Eenpalu (1888, Palu, Tartumaa – 1942, Vjatka, Kirovi terület)

REL 2011: 2011. aasta rahva ja eluruumide loendus = A 2011-es népszámlálás és lakásfelmérés

VSK = Vene seaduste kogu [= Oroszország Törvénytára]

RT = Riigi Teataja [= Állami Közlöny]

.

Az eredeti észt törvényszöveg forrása:

Riigi Teataja [= Állami Közlöny] Nr. 93. 2. novembril 1934. 1615–1617. oldal: 744. Keeleseadus [= Nyelvtörvény]. Elérhetősége a világhálón:

https://dea.digar.ee/cgi-bin/dea?a=d&d=AKriigiteataja19341102.2.5

.

A népesedési táblázat forrása:

Eesti rahvastik REL2011 andmetel. Ene-Margit Tiidu ettekanne Vabariigi Presidendi Mõttekojas, 9. aprill 2013

https://www.slideshare.net/Statistikaamet/eesti-rahvastik-rel2011-andmetel-enemargit-tiidu-ettekanne-vabariigi-presidendi-mttekojas

.

Egyéb szakirodalom:

Eesti ajalugu. Kronoloogia. [= Észt történelem. Évlapok] Szerzők: Ain Mäesalu, Sulev Vahtre, Mati Laur, Tiit Roosenberg, Allan Liim, Ago Pajur, Tõnu Tannberg. Szerkesztette Siiri Rebane. Harmadik, javított és bővített kiadás. Tänapäev, 2015

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés