Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

2011, Nyelvtörvény. Keeleseadus: Az észt nyelv erősítése, fejlesztése

.

Az Észt Nyelv Éve alkalmából, 2019

.

Néhány bevezető szó

2017. január elsején az Észt Köztársaság összlakossága 1 315 635 fő volt, benne az észtek létszáma 904 639 fő, országos számarányuk 68,76%. Északkelet-Észtországban (Narvában és több más városban), továbbá Tallinnban és a közeli Maardu városában magas az oroszok (ukránok, fehéroroszok) száma és aránya.

Hivatalos 2019-es nemzetiségi adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de a számszerű és százalékos adatok az észtek szempontjából nemigen javulhattak. Az alacsony termékenységi mutató és a külföldi munkavállalás észt nyelvrokonainknak is fejfájást okoz.

Ezért is kiemelkedően fontos a nyelvkérdés. A gróf Széchenyi Istvánnak tulajdonított mondás, a „Nyelvében él a nemzet!” nagyon is időszerű az 1 millió anyanyelvi beszélőt számontartó észtek számára. Tulajdonképpen ezért is fontos a Nyelvtörvény – Keeleseadus gyakorlati megvalósítása, amelynek eredményei segítik az észt társadalom minden irányú fejlődését (iskolaügy, műveltség, gazdaság stb.).

A Nyelvtörvény magyar szövege nem hivatalos fordítás, és csakis azt a célt szolgálja, hogy egy picit belelássunk az észt nyelvi mindennapokba, illetve tanulságait hasznosíthassuk a magyar nyelvművelés jelenlegi mostoha állapotának leküzdésében.

Az észt nyelvtervezéssel (nyelvstratégiával) alaposan, több nézőpontból is foglalkozott Pomozi Péter, Pusztay János és Víghné Szabó Melinda, mindhárman kiemelkedő finnugor kutatók, egyetemi oktatók. Javasoljuk írásaik, műveik megkeresését a továbblépéshez.

.

Összeállította és közzéteszi: Szkíta

.

.

.

.

.

.

.

.

.

Az Észt nyelv helyesírási szótára (1918) és az Észt nyelvhelyességi szótár (2018)

.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

.

Kihirdette: a Köztársasági Elnök 2011. 02. 09-én, a 860-as számú határozattal

.

Nyelvtörvény

Elfogadva: 2011. 02. 23-án

.

1. fejezet

Általános rendelkezések

.

1. § A törvény célja

A törvény célja az észt nyelv fejlesztése, megőrzése és védelme, valamint biztosítani az észt nyelv használatát fő érintkezési nyelvként a közélet minden területén.

2. § A törvény hatóköre

(1) A törvény szabályozza az észt nyelv és az idegen nyelvek használatát a szóbeli és írásbeli ügyintézésben, a tömegtájékoztatásban és a szolgáltatásban, az észt jelnyelv és a jelelt észt nyelv használatát, az észt nyelvismeret követelményeit és értékelését, a törvényben és a törvény alapján szabályozott követelmények teljesítésének állami ellenőrzését, valamint a felelősséget a törvény követelményeinek megsértéséért.

(2) A magánjogi jogi személyek és a természetes személyek nyelvhasználatát akkor szabályozzák, ha azt az alapjogok védelme vagy közérdek indokolja. A közérdek jelen törvény értelmében a társadalom biztonsága, a közrend, a közigazgatás, az oktatás, az egészségügyi ellátás, a fogyasztóvédelem és a munkavédelem. Az észt nyelv használatának és ismeretének követelménye megalapozott kell, hogy legyen, valamint arányos az elérni kívánt céllal, és nem szabad eltorzítani a korlátozott jogok lényegét.

(3) Az idegen nyelvet, a többi között nemzeti kisebbségi nyelvet használó személyek jogait más törvényekkel és a nemzetközi szerződésekkel összhangban biztosítják. Az idegen nyelvek támogatását szolgáló intézkedések nem szabad, hogy károsítsák az észt nyelvet.

(4) A jelen törvényben előírt közigazgatási eljárásra a közigazgatás-eljárási törvény rendelkezéseit alkalmazzák, figyelembe véve a jelen törvény sajátosságait.

.

2. fejezet

A nyelvpolitika és a nyelvi terület irányítása

.

3. § Az észt nyelv besorolása

(1) Észtország államnyelve az észt nyelv.

(2) Az észt jelnyelv önálló nyelv, valamint a jelelt észt nyelv az észt nyelv egyik változata.

(3) Az állam támogatja az észt nyelv területi változatainak (a továbbiakban nyelvjárási nyelv) védelmét, használatát és fejlesztését.

4. § A hivatalos és nyilvános nyelvhasználat, valamint az észt irodalmi nyelv mércéje

(1) A hivatalos nyelvhasználat az állam hivatali intézményének és kormányzati hivatal által irányított állami intézménynek (a továbbiakban állami intézmény), valamint helyi önkormányzat hivatali intézményének és helyi önkormányzat hivatala által irányított intézménynek (a továbbiakban helyi önkormányzati intézmény), jegyzőnek, bírósági végrehajtónak és hites tolmácsnak, valamint ezek irodájának vagy egyéb, közigazgatási feladat-ellátással megbízott intézménynek, a közösség vagy egyes személy iratainak, honlapnak, feliratoknak, útjelző tábláknak és közleményeknek a nyelvhasználata. A hivatalos nyelvhasználatnak meg kell felelnie az észt irodalmi nyelv mércéjének (a továbbiakban irodalmi nyelvi mérce). A nyelvjárási nyelv eredeti használati területén az irodalmi nyelvi mérce szerinti szöveghez csatolni lehet az azonos tartalmú szöveget az illető nyelvjárási nyelven.

(2) Irodalmi nyelv alatt a helyesírási, nyelvtani és szókincsbeli mércésülések és ajánlások rendszerét kell érteni. Az irodalomi nyelv mércéje alkalmazásának rendjét a Köztársaság Kormánya rendelettel állapítja meg.

(3) Egyéb, a nyilvánosságnak szánt szövegekben, amelyekre nem alkalmazzák a hivatalos nyelvhasználat követelményeit, a többi között az észt nyelv tömegtájékoztatásbeli használatánál, a nyelvhasználat jó szokását követik.

5. § Az idegen nyelv és nemzeti kisebbségi nyelv

(1) Az észt nyelven és az észt jelnyelven kívül minden más nyelv idegen nyelv.

(2) A nemzeti kisebbségi nyelv olyan idegen nyelv, amelyet a nemzeti kisebbségi személyek Észtországban régtől fogva anyanyelvként használnak.

(3) A nemzeti kisebbségi személy a jelen törvény értelmében olyan észt állampolgár, aki huzamos, biztos és tartós kapcsolatban áll Észtországgal, valamint nyelvi szempontból különbözik az észtektől.

6. § A nyelvi tér irányítása

(1) A nyelvi teret, a többi között a nyelvtanítást, az észt nyelvű szakszókincset és az észt nyelvre irányuló műszaki alkalmazások fejlesztését, felhasználását, valamint az észt nyelvi tudományos-fejlesztési tevékenységet az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium irányítja és hangolja össze.

(2) Az állam támogatja az észt nyelvű szélesebb felhasználói körnek szánt és oktatási célú puhaeszköz használatát.

7. § Az Észt Nyelvtanács

Az Észt Nyelvtanács segíti a Köztársaság Kormányát a nyelvpolitika alakításában és megvalósításában. A Köztársaság Kormánya jóváhagyja az Észt Nyelvtanács alapszabályát, valamint az oktatási és tudományügyi miniszter javaslatára jóváhagyja a Nyelvtanács személyi összetételét és elnökét.

.

3. fejezet

A szóbeli és írásbeli ügyintézés

.

8. § Az észt nyelvű szóbeli és írásbeli ügyintézéshez és tájékoztatáshoz való jog

(1) Mindenkinek joga van észt nyelvű szóbeli és írásbeli ügyintézéshez (a továbbiakban együtt ügyintézés) állami intézményben, a többi között Észtország külképviseletén, helyi önkormányzati intézményben, közjegyzőnél, bírósági végrehajtónál és hites tolmácsnál, valamint ezek irodájában, művelődési önkormányzatban és Észtországban bejegyzett más intézménynél, gazdasági társaságnál, nem haszonelvű szervezetnél és alapítványnál.

(2) A siket vagy nagyothalló észt jelnyelvi és jelezett észt nyelvű szóbeli ügyintézés jogát a jelen paragrafus 1. bekezdésében említett intézményekben tolmácsszolgáltatás lehetővé tételével biztosítják a jogszabályokban szabályozott rend szerint.

(3) A dolgozónak és alkalmazottnak biztosítják az észt nyelvű munkahelyi tájékoztatást, ha a törvény másképpen nem rendeli.

9. § A nemzeti kisebbségi nyelv használatának joga

(1) Abban az önkormányzati egységben, ahol az állandó lakosoknak legalább a fele nemzeti kisebbséghez tartozik, mindenkinek joga van folyamodni annak az önkormányzati egységnek a területén működő állami intézményhez és helyi önkormányzati intézményhez, valamint joga van választ kapni ezektől és ezek alkalmazottaitól és dolgozóitól az észt nyelven adandó válasz mellett az illető nemzeti kisebbség nyelvén is.

(2) A helyi önkormányzati egység állandó lakosa a jelen törvény értelmében az észt állampolgár, állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező európai uniós polgár és családtagja vagy hosszú távú tartózkodási engedély alapján Észtországban élő külföldi, akinek állandó lakhelye az a lakhely, amelynek adatai bekerültek Észtország népesség-nyilvántartásába (a továbbiakban népesség.nyilvántartás), és a szóban forgó körzetben vagy városban lakik.

(3) Az önkormányzati egység nemzeti kisebbséghez tartozó állandó lakosai részarányát úgy kell meghatározni, hogy a népesség-nyilvántartás adatainak a szóban forgó év január 1-ji állásából kell kiindulni.

10. § Az ügyintézési nyelv

(1) Az állami intézmény és helyi önkormányzati intézmény ügyintézése észt nyelven történik. Az észt nyelvű ügyintézés követelménye kiterjed az állami többségi részesedésű gazdasági társaságra, az állam által létrehozott alapítványra és az állami részesedésű nem haszonelvű szervezetre.

(2) A Véderő és a Védelmi Szövetség szolgálati és vezényleti nyelve az észt nyelv.

(3) A bírósági szakaszt előkészítő eljárás és bírósági eljárás nyelvhasználatát a vonatkozó törvények szabályozzák.

(4) Az állami és helyi önkormányzati hivatalnok Észtország észt nyelvű tömegtájékoztatásában észt nyelven nyilatkozik.

11. § Az állandó lakosok nyelvének használata ügyintézési nyelvként

Abban az önkormányzati egységben, ahol az állandó lakosok többségének nyelve nem az észt nyelv, a helyi önkormányzat belső ügyintézési nyelveként annak az önkormányzati testületnek javaslatára és a Köztársaság Kormánya határozatával az észt nyelv mellett használhatják a helyi önkormányzati egység állandó lakosai többségének a nyelvét.

12. § Ügyintézés idegen nyelven

(1) Ha az állami intézményhez vagy helyi önkormányzati intézményhez idegen nyelvű kérelmet vagy más dokumentumot nyújtanak be, az intézménynek joga van igényelni a dokumentum benyújtójától annak észt nyelvű fordítását, kivéve a jelen törvény 9. §-ában szabályozott esetet. A fordítás igényléséről haladéktalanul értesítik a kérelem vagy más dokumentum benyújtóját.

(2) Törvényben szabályozott esetekben az állami intézménynek vagy a helyi önkormányzati intézménynek joga van igényelni a fordítás közjegyzői hitelesítését. Ha az igényelt fordítást nem nyújtják be, az állami intézmény vagy helyi önkormányzati intézmény a dokumentumot visszajuttathatja, vagy a benyújtó beleegyezésével és költségére lefordíthatja.

(3) Az állami intézmény vagy helyi önkormányzati intézmény az idegen nyelvű dokumentumra észt nyelven válaszol, kivéve a jelen törvény 9. §-ában szabályozott esetben. Ha a válasz címzettje kinyilvánítja kívánságát, hogy idegen nyelvű választ kapjon, akkor a választ idegen nyelvre lehet fordítani a címzett költségén. A válasz címzettje és az állami intézmény vagy helyi önkormányzati intézmény megegyezésével az idegen nyelvű dokumentumra válaszolhatnak mindkét fél számára érthető idegen nyelven.

(4) Szóbeli ügyintézéskor az állami intézmény és helyi önkormányzati intézmény alkalmazottjával és dolgozójával, ugyanígy az Észt Köztársaság külképviseletén, valamint közjegyzőnél, bírósági végrehajtónál és hites tolmácsnál, valamint ezek irodájában a felek megegyezésével használhatnak idegen nyelvet is. Ha nem jutnak megegyezésre, tolmács segítségével érintkeznek, és a költségeket az észtül nem tudó személy fedezi, ha törvény másképpen nem szabályozza. A jelen bekezdés nem alkalmazandó a jelen törvény 9. §-ában szabályozott esetben.

13. § A külföldi érintkezés nyelve

Az állami intézmény és helyi önkormányzati intézmény, valamint azok közalkalmazottja és dolgozója külföldi érintkezés során jogosult a mindkét félnek megfelelő nyelvet használni.

14. § A beszámoló nyelve

Az Észtországban bejegyzett intézmény, gazdasági társaság, nem haszonelvű szervezet, alapítvány vagy egyéni vállalkozó a törvény által előírt beszámolókat észt nyelven nyújtja be.

15. § A pecsét, bélyegző, űrlap nyelve

Az Észtországban bejegyzett intézmény, gazdasági társaság, nem haszonelvű szervezet, alapítvány vagy egyéni vállalkozó nyilvános kapcsolatteremtésekor használandó pecsétje, bélyegzője és űrlapja észt nyelvű. A külföldi személlyel történő érintkezéskor, ugyanígy külföldi kapcsolatteremtésben használni lehet idegen nyelvű űrlapot.

.

4. fejezet

Észt nyelvű tájékoztatás és szolgáltatás

.

16. § A tájékoztatás nyelve

(1) A nyilvános helyen elhelyezett útjelző táblák, feliratok, vállalkozás szakmai megnevezése és hirdetés, a többi között a politikai tevékenység céljából kihelyezett hirdetés, valamint a jogi személy értesítései észt nyelvűek kell, hogy legyenek.

(2) A nyilvános helyen elhelyezett útjelző táblákhoz, feliratokhoz, vállalkozás szakmai megnevezéséhez és hirdetéshez csatolni lehet idegen nyelvű fordítást, ugyanakkor az észt nyelvű szövegnek kell első helyen szerepelnie, és nem szabad, hogy rosszabbul látszódjék, mint az idegen nyelvű szöveg.

(3) Védjegy használatakor a személy működési helyének jelzéseként vagy kihelyezett hirdetésen a védjegy idegen nyelvű részét, amely lényeges tájékoztatást tartalmaz a működési hely, a kínálandó áru vagy szolgáltatás tekintetében, észt nyelven is szerepeltetni kell anélkül, hogy közben a védjegy megkülönböztető jegyei sérüljenek, valamint a jelen paragrafus 2. bekezdésének alkalmazása nélkül. A nevezett tájékoztatás elhelyezhető a működési hely bejáratánál is.

(4) Ha Észtországban bejegyzett intézménynek gazdasági társaságnak, nem haszonelvű szervezetnek, alapítványnak vagy egyéni vállalkozónak a nyilvánosságnak szánt honlapja van, ennek tartalmaznia kell legalább összefoglaló észt nyelvű tájékoztatást tevékenységi területéről vagy a kínálandó árukról vagy szolgáltatásokról.

(5) Nyilvános rendezvényeken a rendezőnek biztosítania kell a lényeges idegen nyelvű tájékoztatás észt nyelvű fordítását.

17. § A fogyasztó joga az észt nyelvű tájékoztatáshoz

(1) Az áruk és szolgáltatások fogyasztójának a fogyasztóvédelmi törvény alapján joga van az észt nyelvű tájékoztatáshoz és szolgáltatáshoz.

(2) Annak a személynek, aki nem fogyasztó a fogyasztóvédelmi törvény 2. §-ának 1. pontja értelmében, joga van észt nyelvű tájékoztatást kapni a kereskedőtől az áru vagy szolgáltatás tulajdonságairól és használati feltételeiről.

18. § A hangos-képes mű, a tévé- és rádióműsor, valamint a hirdetés idegen nyelvű szövegének fordítása

(1) A hangos-képes műnek, a többi között a műsornak és hirdetésnek a közönség számára elérhetővé tételekor a hangos-képes tömegtájékoztató szolgáltatást nyújtó személy vagy vállalkozó biztosítja, hogy az idegen nyelvű szöveghez csatolják a tartalmilag és alakilag megfelelő észt nyelvű fordítást.

(2) Nem szükséges észt nyelvű fordítás a nyelvoktató műsoroknál, a közvetlenül megismételt műsoroknál, vagy a saját előállítású idegen nyelvű hírek bemondói szövegénél és élő adásban. Az említett észt nyelvű fordítás nélküli idegen nyelvű hírek és élő adások mértéke nem szabad, hogy meghaladja a saját előállítású műsorok tíz százalékát.

(3) Nem szükséges észt nyelvű fordítás az idegen nyelvű hallgatóknak szánt rádióműsoroknál. Az észt nyelvű rádióműsorokban előforduló idegen nyelvű beszédszövegeket észt nyelvre fordítják.

19. § A szerződés nyelve

A munkaszerződést és az adójogi törvény alapján kötött szerződést, amely az egyik szerződő fél számára nem kapcsolódik gazdasági és szakmai tevékenységhez, ugyanígy a közszolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést észt nyelven kötik meg, ha a felek valamely más nyelv használatában meg nem egyeznek.

20. § Nevek

(1) A helynév írásánál a helynévtörvény szabályozásából kell kiindulni.

(2) A személynév írásánál a névtörvény szabályozásából kell kiindulni.

(3) Az üzleti név írásánál az üzleti törvénykönyv szabályozásából kell kiindulni.

(4) Az észt helynév, személynév, üzleti név, intézmény vagy nem haszonelvű szervezet és alapítvány nevének nemzetközi latin betűs alakja megegyezik az Észtországban használandóval. Más ábécét használó nyelvben a névtörvény alapján elrendelt átírási szabályokat kell alkalmazni.

21. § Észtország törvényhozó testületének névhasználata

(1) Észtország törvényhozó testületének nevét, a Riigikogu-t nem kell lefordítani, valamint a latin ábécét használó idegen nyelven az észt nyelvvel megegyezően, más ábécét használó nyelvben a névtörvény alapján elrendelt átírási szabályoknak megfelelően kell írni.

(2) Észtország törvényhozó testületének nevét, a Riigikogut-t a nem hivatalos használatban a „parlament” szóval lehet helyettesíteni mind észt nyelven, mind idegen nyelven.

22. § Az állami rendszámtábla

Az állami rendszámtábla betűvel jelölt részében csak latin betűt lehet használni.

.

5. fejezet

Az észt nyelvismeret, ennek értékelése és ellenőrzése

.

23. § Az észt nyelvismeret és használatának követelményei

(1) Közalkalmazottnak, állami intézmény és helyi önkormányzati intézmény dolgozójának, ugyanígy a közjogi jogi személy és intézménye dolgozójának, a közjogi jogi személy tagjának, közjegyzőnek, bírósági végrehajtónak és hites tolmácsnak, ezek irodai dolgozójának olyan szinten kell ismernie és használnia az észt nyelvet, ami a szolgáltatási kötelezettségek vagy munkafeladatok teljesítéséhez szükséges.

(2) Gazdasági társaság, nem haszonelvű szervezet és alapítvány dolgozójának, valamint egyéni vállalkozónak és dolgozójának, ugyanígy a törvény alapján kötelező tagságú nem haszonelvű szervezet vezetősége tagjának észt nyelvismereti követelményeket állapítanak meg, ha ezt közérdek indokolja.

(3) A kötelező nyelvismereti szint meghatározásánál az Európa Tanács által összeállított „Európai nyelvoktatás” keretdokumentumban meghatározott nyelvismereti szinteket veszik alapul, amelyeknek leírása a jelen törvény 1. függelékében szerepel.

(4) Közalkalmazott, dolgozó és egyéni vállalkozó észt nyelvismeretének és nyelvhasználatának követelményeit a Köztársaság Kormánya rendelettel határozza meg. A rendeletben szabályozzák a jelen paragrafus 1. és 2. bekezdésében megnevezett személyek észt nyelvismeretének és nyelvhasználatának követelményeit, kiindulva a munka jellegéből és a munka- vagy hivatali hely nyelvhasználati rendjéből

(5) Az észt nyelvismereti követelményeket nem alkalmazzák annál a személynél, aki ideiglenesen Észtországban dolgozik külföldi szakértőként vagy külföldi szakemberként. Külföldi felsőfokú oktatónál és külföldi tudományos munkatársnál nem alkalmazzák az észt nyelvismereti követelményeket, ha öt évnél kevesebb időt töltött Észtországban.

24. § Az észt nyelvi szintvizsga

(1) Az észt nyelvismeretet szintvizsgával értékelik.

(2) A szintvizsgák felelőseinek és értékelőinek jegyzékét az oktatási és tudományügyi miniszter utasítással rögzíti.

(3) Az oktatási és tudományügyi miniszter rendelettel kijelöli a szintvizsgákat rendező intézményt, és megállapítja a vizsgák felépítését, valamint a végrehajtás rendjét.

25. § Az észt nyelvi szintvizsga eredményének kifogásolása

(1) Ha vizsgázó nincs megelégedve a szintvizsga eredményével a tudomására jutástól számított 30 napon belül joga van panaszt benyújtani az Oktatási és Tudományügyi Minisztériumnak.

(2) A szintvizsgák eredményéről benyújtott panaszok elbírálására létrehozzák a szintvizsgák panaszbizottságát, amelynek összetételét az oktatási és tudományügyi miniszter utasítással rögzíti.

(3) A panaszbizottság a panaszt a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja el, valamint határozatot hoz a következők szerint:

1) nem ad helyt a panasznak;

2) helyt ad a panasznak, valamint szükség esetén előírja a szintvizsgát rendező intézmény vezetőjének az észt nyelvi szintbizonyítvány kiállítását.

26. § Az észt nyelvismeret igazolásának sajátos esetei

(1) Az idegen nyelvű alapiskola és gimnázium befejezésekor az „észt nyelv mint második nyelv” vizsga teljesítőjének kiállítják az észt nyelvi szintbizonyítványt az alapiskolai és gimnáziumi törvény megállapította rend szerint.

(2) Az állampolgárságot igénylő személy észt nyelvvizsgája és az észt nyelvi szintvizsga összevonásának feltételeit a Köztársaság Kormánya rendelettel állapítja meg.

(3) Az észt nyelvű szintvizsgát nem kell letennie annak a személynek, aki észt nyelven szerzett végzettséget a következő szintek legalább egyikén:

1) alapfokú végzettség;

2) általános középfokú végzettség;

3) alapfokú végzettségre épülő szakmai középfokú végzettség;

4) alapfokú végzettségre épülő középfokú szakirányú végzettség;

5) felsőfokú végzettség.

(4) A végzettség akkor számít észt nyelvűnek, ha az oktatásnak legalább 60%-a észt nyelven történt.

(5) Az észt nyelvi szintvizsgát nem kell letennie annak a személynek, aki észt nyelvű szakmunkásvizsgát tett, és szakmunkás-bizonyítványt igénylő szakterületen dolgozik.

27. § Az észt nyelvi szintbizonyítvány

(1) Az észt nyelvi szintvizsgát letett személynek a szintvizsgát rendező intézmény vezetője kiállítja az észt nyelvi szintbizonyítványt, amelynek formáját és a kiállítás rendjét az oktatási és tudományügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(2) Az észt nyelvi szintvizsgák és -bizonyítványok nyilvántartására a Köztársaság Kormánya az állami számítógépes rendszerbe tartozó adattárat hoz létre (a továbbiakban szintvizsgák és -bizonyítványok adattára).

(3) A szintvizsgák és -bizonyítványok adattárának alapszabályát a Köztársaság Kormánya hagyja jóvá.

(4) A szintvizsgák és -bizonyítványok adattárának felelős kezelője az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium.

(5) A szintvizsgák és -bizonyítványok adattárában található adatokhoz hozzáférési joga van az adattárba bevitt személynek, az őt érintő adatokhoz, ugyanígy más személyeknek törvény vagy külföldi szerződéssel előírt feladatok teljesítéséhez.

28. § Szintvizsgára irányítás és az észt nyelvi szintbizonyítvány vagy az 1999. július 1-je előtt kiadott, munkavégzéshez kapcsolódó kategóriabizonyítvány érvénytelenítése

(1) Ha az állami ellenőrzést végző hivatali személynek (a továbbiakban nyelvi hivatalnok) az állami ellenőrzés során megalapozott kétsége támad, hogy az ellenőrzendő személy nyelvismerete nem felel meg a jogszabályokban számára megállapított nyelvismereti szint követelményeinek, azt a személyt a nyelvi hivatalnok előírása alapján szintvizsgára küldik.

(2) A nyelvi hivatalnok előírása alapján szintvizsgára lehet küldeni a jelen törvény 26. §-ának 3. vagy 5. bekezdésében megnevezett személyt, ha a nyelvi hivatalnoknak az állami ellenőrzés során megalapozott kétsége támad, hogy az ellenőrzendő személy nyelvismerete nem felel meg a jogszabályokban számára megállapított nyelvismereti szint követelményeinek.

(3) A jelen paragrafus 1. bekezdésében említett előírás teljesítéséhez a határidő megállapításakor számításba kell venni azt az időt, ami a szükséges szintű nyelvismeret elsajátításához elegendő. Ha az illető személy az előírás szerint meghatározott határidőn belül a megkövetelt szinten letette az észt nyelvvizsgát, akkor joga van teljes egészében visszaigényelni az észt nyelvoktatásért befizetett tandíjat.

(4) A jelen paragrafus 3. bekezdésében megnevezett tandíjat az állampolgársági törvény 8. §-ának 1. bekezdése alapján megállapított, a Köztársaság Kormánya által szabályozott határértékig megtérítik.

(5) A szintvizsgát rendező intézmény vezetője a jelen paragrafus 1. bekezdésében említett előírás teljesítésére a rögzített határidő letelte után hat hónappal kezdeményezi az észt nyelvi szintbizonyítványt vagy az 1999. július 1-je előtt kiadott, munkavégzéshez kapcsolódó nyelvismereti kategóriabizonyítványt érvénytelenné nyilvánító eljárást, ha a szintvizsgára küldött személy addig az időpontig nem tette le a szintvizsgát, legalább a nyelvi bizonyítványban megjelölt szinten.

(6) Az ellenőrzött személyt tájékoztatják az észt nyelvi szintbizonyítványt vagy az 1999. július 1-je előtt kiadott, munkavégzéshez kapcsolódó nyelvismeretei kategóriabizonyítványt érvénytelenné nyilvánító eljárás megkezdéséről.

(7) A szintvizsgát rendező intézmény vezetője nem hoz korábban érvénytelenné nyilvánító határozatot az észt nyelvi szintbizonyítványról vagy az 1999. július 1-je előtt kiadott, munkavégzéshez kapcsolódó nyelvismereti kategóriabizonyítványról, mint a jelen paragrafus 6. bekezdésében említett értesítés elküldésétől számított 30 nap elteltével.

29. § Követelmények a felnőttképzés észt nyelvi tanterve számára

A magániskolaként működő felnőttképző intézményben a felnőttek munkavégzéshez kapcsolódó vagy önkéntes képzésében az alkalmazandó észt nyelvi tantervben szerepelnie kell a határozott oktatási célnak, az oktatás tartalmának és terjedelmének, valamint a szándékolt oktatási kimenettel kapcsolatban a jelen törvény függelékében leírt nyelvismereti szinteknek.

.

6. fejezet

Az állami ellenőrzés

.

30. § Az állami ellenőrzés végrehajtója

(1) A jelen törvényben és az ennek alapján elrendelt jogszabályokban meghatározott követelmények teljesítése felett állami ellenőrzést gyakorol a Nyelvi Felügyelet (a továbbiakban Felügyelet).

(2) A jelen törvény 29. §-ában megállapított követelmények teljesítése felett az állami ellenőrzést a magániskolai törvényben megállapított rend szerint gyakorolják.

31. § A Felügyelet hatóköre, valamint a nyelvi hivatalnok jogai és kötelességei

(1) A Felügyelet hatókörében ellenőrizni kell az észt nyelv és az idegen nyelvek használatát, valamint az észt nyelvismereti és észt nyelvhasználati követelmények teljesítését a törvényben és a törvény alapján szabályozott területeken.

(2) Saját feladatai teljesítésekor a nyelvi hivatalnoknak joga van:

1) akadálytalanul ellenőrizni a jelen törvényben, valamint más, a nyelvismeretet és nyelvhasználatot szabályozó jogszabályokban megállapított követelmények teljesítését;

2) megkapni az állami ellenőrzéshez szükséges tájékoztatást, a többi között megismerni az állami ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat vagy azok másolatait, és azokból másolatot vagy kivonatot kapni;

3) javaslatokat tenni a szintvizsgákat rendező intézmény vezetőjének, hogy nyilvánítsa érvénytelennek a közalkalmazott, dolgozó, vagy egyéni vállalkozó észt nyelvi szintbizonyítványát vagy az 1999. július 1-je előtt kiállított, munkavégzéshez kapcsolódó nyelvismereti kategóriabizonyítványt a jelen törvény 28. §-ának 5. bekezdésében leírt esetben;

4) javaslatot tenni a munkáltatónak a dolgozó munkaszerződésének megszüntetésére, vagy javaslatot tenni a közalkalmazott kinevezési jogát gyakorló személynek a közalkalmazott hivatali állásából való felmentésére, ha a dolgozó vagy közalkalmazott nem ismeri a szükséges szinten az észt nyelvet;

5) szintvizsgára irányítani a követelményeknek nem megfelelő nyelvismerettel rendelkező dolgozót vagy közalkalmazottat;

6) előírásokat támasztani az állami intézmény, helyi önkormányzati intézmény, állami intézmény vagy helyi önkormányzati intézmény által irányított intézmény, gazdasági társaság, nem haszonelvű szervezet, alapítvány vagy ezek hivatali személye vagy dolgozója számára a jelen törvénnyel vagy ennek alapján elrendelt jogszabályokkal szabályozott követelmények megsértésének megszüntetésére és a további jogsértések megelőzésére.

(3) A nyelvi hivatalnok munkafeladatai teljesítésekor köteles bemutatni hivatali megbízását.

(4) A nyelvi hivatalnok köteles megtartani a hivatali kötelességei teljesítésekor tudomására jutott üzleti és szakmai titkokat, valamint más, hozzáférési korlátozás alá eső ismereteket, ha törvény nem írja elő annak nyilvánosságra hozatalát.

32. § Az előírás

(1) Az előírásban feljegyzik:

1) annak a személynek a nevét, akinek az előírás készült;

2) a jogsértés körülményeinek leírását;

3) a jogsértés megszüntetéséhez szükséges cselekvések végrehajtásának kötelezettségeit;

4) az előírás jogi alapjait;

5) az előírás végrehajtásának napját;

6) az előírás teljesítésének határnapját;

7) az előírást készítő nyelvi hivatalnok nevét, hivatalát és aláírását;

8) az előírás elleni panasz határidejét és rendjét;

9) figyelmeztetést a jelen törvény 33–37. §-aiban szabályozott intézkedéseknek, valamint a helyettesítő teljesítésnek és pénzbírságnak, törvényben szabályozott kényszerintézkedéseknek a lehetséges alkalmazására.

(2) Az előírás teljesítésének biztosítására az állami ellenőrzés végrehajtója törvényben szabályozott rend szerint alkalmazhatja a pénzbírság helyettesítő teljesítését és a pénzbírságot. A bírság legnagyobb összege 640 euró.

.

7. fejezet

Felelősség

.

33. § Az észt nyelvhasználat kötelezettségének megsértése

(1) Az észt nyelvhasználat kötelezettségének megsértését az állami intézmény, közjogi jogi személy vagy ennek intézménye, helyi önkormányzati intézmény, gazdasági társaság, nem haszonelvű szervezet, alapítvány, egyéni vállalkozó ügyintézésében, levelezésében, beszámolójában, személyekkel történő érintkezéskor és a dolgozónak munkavégzéséhez kapcsolódó tájékoztatása továbbításakor, ugyanígy a pecsét, bélyegző, űrlap használatakor –

200 büntetési egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

(2) Ugyanezt a cselekményt, ha legalább másodszor követték el, –

300 büntetési egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

(3) Ugyanezt a cselekményt, ha azt jogi személy követte el, –

2600 euróig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

34. § A nyelvi követelmények megsértése hangos-képes mű nyilvánosság számára elérhetővé tételekor

(1) Észt nyelvű fordítás hiányát az idegen nyelvű képes-hangos mű nyilvánosság számára elérhetővé tételekor, tévéállomások idegen nyelvű műsorának vagy észt nyelvű rádióműsor idegen nyelvű részének továbbításakor, –

300 büntetési egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

(2) Ugyanezt a cselekményt, ha azt jogi személy követte el, –

3200 euróig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

(3) Észt nyelvű fordításnak az idegen szövegtől tartalmi vagy formai eltérését az idegen nyelvű hangos-képes mű nyilvánosság számára elérhetővé tételekor, –

100 büntetési egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

(4) Ugyanezért a cselekményért, ha azt jogi személy követte le, –

1300 euróig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

35. § Az észt nyelvhasználati követelmények és az irodalmi nyelv mércéjének megsértése

(1) Az észt nyelvhasználati követelmények és az irodalmi nyelv mércéjének megsértését a nyilvános helyen elhelyezett útjelző táblán és feliraton, hirdetésen, a többi között politikai tevékenység céljából elhelyezett hirdetésen, valamint honlapon, vállalkozás szakmai elnevezésének elhelyezésénél, név átírásánál, ugyanígy a lényeges észt nyelvű tájékoztatás elhagyását védjegyek használatánál a működési hely jelzéseként vagy hirdetésen, valamint lényeges idegen nyelvű tájékoztatás észt nyelvre fordításának elhagyását nyilvános rendezvényen, –

200 büntetési egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

(2) Ugyanezt a cselekményt, ha jogi személy követte el, –

1300 euróig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

36. § Az észt nyelvhasználati követelmények megsértése a fogyasztó kiszolgálásakor

(1) Az észt nyelvhasználati követelmények megsértését a fogyasztó kiszolgálásakor, az észt nyelvű címke vagy használati utasítás hiányát az árukon, valamint a jelen törvény 17. §-ának 2. bekezdésében említett személyek által az észt nyelvű tájékoztatás elhagyását az áru vagy szolgáltatás tulajdonságairól és használati feltételeiről, –

200 büntetési egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

(2) Ugyanezt a cselekményt, ha azt jogi személy követte le, –

2600 euróig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

37. § A nyelvismereti követelmények megsértése

A munkáltató részéről a dolgozóra vonatkozó nyelvismereti követelmények alkalmazásának elmulasztását, ugyanígy a közalkalmazott vagy dolgozó részéről a nyelvismereti követelmények figyelmen kívül hagyását –

200 büntetési egységig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

38. § Eljárás

(1) A jelen törvény 33–37. §-aiban szabályozott szabálysértésekre a büntetőtörvénykönyv és a szabálysértési eljárási törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazzák.

(2) A jelen törvény 33–37. §-aiban szabályozott szabálysértések tekintetében a bíróságon eljáró szerv a Nyelvi Felügyelet.

.

8. fejezet

Záró rendelkezések

.

39. § Az észt nyelvismeretet igazoló bizonyítványok megfelelősége

(1) A 2008. július 1-je előtt kiállított észt nyelvi szintbizonyítványok megfelelősége a következő:

1) az alapszintű nyelvismereti bizonyítvány megfelel az észt nyelvi B1 szintű bizonyítványnak;

2) a középszintű nyelvismereti bizonyítvány megfelel az észt nyelvi B2 szintű bizonyítványnak;

3) a felső szintű nyelvismereti bizonyítvány megfelel az észt nyelvi C1 szintű bizonyítványnak.

(2) Az 1999. július 1-je előtt kiadott, munkavégzéshez kapcsolódó nyelvismereti kategóriabizonyítványt a nyelvismereti követelmény teljesítését igazoló dokumentumnak számítják annál a személynél, akinek nyelvismerete a munkáltató értékelése szerint elégséges a munkavégzéshez az illető munkahelyen vagy hivatali állásban. Kétség esetén a munkáltatónak joga van a Felügyelethez fordulni, hogy értékelést kapjon a személy nyelvismeretének elégséges voltáról.

40. § Az Alkoholtörvény változása

Az Alkoholtörvényben (RT I 2002, 3, 7; 2010, 44, 262) a következő változásokat eszközlik:

1) a 43. paragrafus kiegészül a 4. bekezdéssel a következő szövegezésben:

„(4) Szeszes italt árusító helyen elérhetővé kell tenni a jogszabályokból következő, a fogyasztói csomagolás címkéjén elhelyezendő kötelező észt nyelvű írásos tájékoztatást.”

2) a 76. paragrafus kiegészül az 5. bekezdéssel a következő szövegezésben:

„(5) A jelen törvény 43. §-ának 4. bekezdésében szabályozott, a fogyasztói csomagolás címkéjén elhelyezendő kötelező tájékoztatás észt nyelven elérhető kell, hogy legyen 2013. július 1- jétől kezdődően.”

41. § A Magániskolai törvény változása

A Magániskolai törvény (RT I, 23.12.2010, 37) 1. §-ának 2. bekezdése kiegészül egy másik mondattal a következő szövegezésben:

„Ha a nevezett személyek észt nyelvoktatást szerveznek felnőttek munkavégzéshez kapcsolódó vagy önkéntes képzéseként, a jelen törvényt kell rájuk alkalmazni az általuk szervezendő oktatás időtartamától függetlenül.”

42. § A Helyi önkormányzati szervezeti törvény változása

A Helyi önkormányzati szervezeti törvény (RT I, 17.12.2010, 33) 41. §-ának 3. bekezdésének 2. mondata módosul és a következőképpen hangzik:

„A helyi önkormányzati testület javaslatára a Nyelvtörvény 11. §-a alapján kiadott engedély, hogy az illető helyi önkormányzat belső ügyintézési nyelvként az önkormányzati egység állandó lakosai többségének a nyelvét használja, a szóban forgó testület megbízásának megszűnéséig érvényes.”

43. § A Bejelentési és felvilágosítási törvény változása

A Bejelentési és felvilágosítási törvény (RT I 2004, 81, 542; 2007, 12, 66) 5. §-ában a következő változásokat eszközlik:

1) A 9. bekezdés 5. pontja a megváltozik és a következőképpen hangzik:

„5) a bejelentést vagy felvilágosítási kérelmet nem észt nyelven nyújtották be, és a Nyelvtörvény 12. §-a szerint a címzett nem köteles rá válaszolni;”

2) A 11. bekezdésben a „Nyelvtörvény 8. §-a” szövegrészt a „Nyelvtörvény 12. §-a” szövegrésszel kell helyettesíteni.

44. § A Felnőttképzési törvény változása

A Felnőttképzési törvény (RT I 1993, 74, 1054; 2010, 41, 240) 4. § -a kiegészül a 4. bekezdéssel a következő szövegezéssel:

„(4) Az egyéni vállalkozóra és a magánjogi jogi személyre, akik észt nyelvoktatást szerveznek felnőttek munkavégzéshez kapcsolódó vagy önkéntes képzéseként, a Magániskolai törvényt kell alkalmazni az általuk szervezendő oktatás időtartamától függetlenül.”

45. § Törvény érvénytelenné nyilvánítása

A Nyelvtörvény (RT I 1995, 23, 334; 2010, 22, 108) érvénytelenné válik.

46. § A törvény hatálybalépése

A jelen törvény 2011. július 1-jén lép hatályba.

.

Ene Ergma

a Riigikogu elnöke

.

.

Fordította: Mészáros András

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

.

Jegyzetek

.

Az Eesti Statistikaamet [= Észt Statisztikai Hivatal] vonatkozó honlapoldalai:

https://www.stat.ee/stat-rahvaarv-aasta-alguses

https://www.stat.ee/34267

.

A két nyelvhelyességi szótár képének forrása:

Az észt Haridus- ja Teadusministeerium [Oktatási és Tudományügyi Minisztérium] honlapja

https://www.hm.ee/et/uudised/oigekeelsussonaraamat-tahistab-100-aasta-juubelit-kahe-uue-valjaandega

.

Az észt eredeti törvényszöveg forrása:

https://www.riigiteataja.ee/akt/118032011001

.

Ene Ergma csillagász fizikus (*1944), a Riigikogu elnöke 2003–2006 és 2007–2014 között.

.

Az észtországi településszerkezethez és közigazgatási beosztáshoz igazodva célszerűnek látszott a vald közigazgatási egységet így fordítani: körzet. A vald nem „község”, főleg nem „kommuna”, hiszen a község magyarul falut jelent, nem pedig falvak összességét.

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés