Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Magyar zengő nyelvünk mint balatoni vendéghívogató ___________________ A nyelvjárás: érték

.

.

Hivatalosság által csonkított kistanulmány szép kiejtésünknek a

vendéglátásban végzendő népszerűsítéséért

.

.

A hivatalos nyelvművelés időről időre szót emel a nyelvjárásokért. Még nyelvjárási pályázatot is hirdettek. De a műsorszórók nem engedik be a hangzó nyelvjárást – legalábbis munkatársaikat illetően. Azért azt remélem, hogy lassacskán csak megtörik a jég, s nem csupán határon túli nemzettestvéreink hozzászólásai (meg a gúnyoros, félresikerült kabarészámok) képviselik széphangú nyelvjárásainkat. A fennen hirdetett sokszínűség immár a magyarvilág nyelvi térségein is érvényesüljön. (A vastagbetűs bekezdéseket, mondatokat a szerkesztő kihagyta a 2016-os kiadásból.)

.

.

.

Mészáros András

.

MAGYAR ZENGŐ NYELVÜNK

MINT BALATONI VENDÉGHÍVOGATÓ

.

A helyi hagyományok, vigasságok, néprajzi rendezvények

lehetőségei a Magyar-tenger körül a Balatoni népdalok

újfent használatba vételével

.

Balatonnak nincsen gërëndája,

Beléesëtt a füredi csárda!

A csárda bal sarka, szép csárdásné maga,

Szép eladó, gyöngy hajadon lánya.

(Kodály Zoltán gyűjtése, Kiskomárom, 1924)

.

.

Melyik a legfőbb értékünk, azaz csúcsértékünk?

.

Erkölcsi szempontból nyilván a szeretet és ennek gyakorlása. Ám ezúttal nemzeti értékeinkre gondolok. Balázs Géza professzor, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke az idei tusnádfürdői nyári egyetemen előadást tartott a magyar nyelvről mint hungarikumról. A vonatkozó 2012-es törvény szerint a „hungarikum: gyűjtőfogalom, amely […] a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.” Persze e törvény inkább a mező- és élelmiszer-gazdasági, valamint ipari termékekre vonatkozik, de az életmód és kulturális örökségünk értékeit is szervezetten gyűjtik, sőt rangsorolják is őket: 1. hungarikum (ez a magyarságra különösen jellemző); 2. kiemelkedő nemzeti érték (egy megyéé vagy tájé); 3. nemzeti érték (egy falué vagy városé).

Mivel a többi értékről még írni vagy beszélni sem tudnánk nélküle, nem kétséges: legfőbb szellemi értékünk és legesleghasználatosabb „termékünk”, vagyis nemzeti csúcsértékünk, legfőbb magyarértékünk (hungarikumunk) csakis anyanyelvünk lehet.

Nyelvünk kutatása és az összegyűjtöttek megőrzése fontos de nem elégséges. A meglévő kincsek alkotó fölhasználása, újraalkalmazása, sőt újratanulása nem is olyan egyszerű, úgyhogy minden nemzedéknek kötelező nehéz házi feladata. Az értékmentés kiváló és biztató példája Pomozi Péter egyetemi tanár nyelvésznek az E-nyelvMagazin honlapon olvasható Szólásmentés című, 23. résznél tartó sorozata. Gyűjti, magyarázza nyelvünk közmondásait s a kapcsolódó nyelvi alakulatokat, legutóbb a tengerrel kapcsolatos magyar bölcsességet, illetve az európai jókívánságokat vette számba.

Ebben a rövidke dolgozatban – kapcsolódva más értékmentők törekvéseihez – hangzó nyelvünk rejtett (mellőzött) értékeire és balatoni művelődési örökségünkre hívom föl a figyelmet Nyék Sándor népdalgyűjtő, néprajzi gyűjtő 1982-ben közreadott Balatoni népdalok című kötetének segítségével.

.

.

Hogyan védjük meg nyelvjárásainkat?

.

Még a 20. század közepén Lőrincze Lajos, az emberközpontú nyelvművelés megteremtője helytelenítette éppen a népdalok nyelvjárásban történő éneklését – merthogy nehéz helyes kiejtéssel énekelni a dalokat, ha nem anyanyelvjárásunkról van szó. Bilingérezés című kötetében semmiféle nyelvjárási jelölést nem láthatunk a szentgáli tájszavaknál. A rádió és tévé műsoraiban pedig inkább csak a kabaréban (persze torzítva) szerepelnek a nyelvjárások – gúnyolják a népit, a földművest, a magyart. Paczolay Gyula kiváló közmondáskutatót (aki műveiben több ízben jelöli a zárt ë-t) így figyelmeztette Lőrincze tanár úr: „Miért teszi föl a két pontot, honnan tudja, hogy hová kell tenni?” Gyula bátyánk ezt válaszolta: „Tudom, hogy az ott van, mások akkor hogy merik onnan levenni…?”

Örvendetes és reménykeltő viszont, hogy Juhász Dezső professzor, a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára kimondottan a nyelvjárások érdekében lép föl az Élő tájnyelvek kötet (2014) előszavában. A szomorú helyzetben üdvözli az „üdítő kivételeket”-et, például a határon túliak megszólalásait.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2016 nyárelőjén vendégül látott két észt professzort, akik ismertették az immár másfél évtizedes észt nyelvstratégiát – a tudatos és pénzeszközökkel támogatott, ellenőrző-számonkérő rendszerrel biztosított észt nyelvtervezést, nyelvfejlesztést. Megnéztem az észt rádió honlapját: 7 (azaz hét!) nyelvjárásban vagy alnyelvjárásban közvetítenek időnként rádióműsort (legalább rövid híreket, táji adásokat) – közülük a délészt võrui nyelvjárás (ejtsd: kb. vörui; országosan az észt beszélők 9,8 %-a) 28 adással képviselteti magát, de a kisebb kihnui 29, a szintén kicsi mulgi nyelvjárás 31 visszahallgatható műsorral szerepel. (Nyelvrokonainknak, az észteknek összesen 14,7 %-a beszél valamilyen nyelvjárást.) Juhász Dezsőhöz csatlakozom: Tényleg, hol vagyunk mi ettől? A Kossuth Rádió Mikrofonbizottsága nem vesz föl olyan munkatársat, aki ejti a zárt ë-t. Nem kellene ezen a szigoron enyhíteni? Kérem a nyelvművelés vezetőit, a tömegtájékoztatás felelőseit, hogy szaporítsák az „üdítő kivételek”-et, hogy maradjon egy kis élettér nyelvjárásainknak is. Ezúton is kegyelmet kérek a nyelvjárásoknak!

Valamilyen támogatás tehát szükségeltetik a nyelvjárásoknak: „férőhely”a tömegtájékoztatásban, az oktatásban. Tudatosítsuk értékeiket, és olykor tegyük lehetővé a kiejtés szerinti jelölést is.

Sajnos nem tudom megállni, hogy elő ne hozzam: Furcsállom, hogy helyesírási szabályzatunk legújabb – véleményem szerint fölöslegesen összegabalyított –, 12. kiadása „kiszorítja” a köznyelvből a középzárt ë-t, csupán csak nyelvjárásinak minősíti. (Ha meg csak nyelvjárási, akkor miért kell külön kiemelni a köznyelvi helyesírásban? Tán a népdalszövegek e-ire föl-fölhelyezett két kis pötty veszélyeztetné helyesírásunk egységét?) Nos, az énekesek, mesemondók, egyéb előadók, az együttesek hitelesebben tudják előadni-földolgozni a néphagyomány remekeit, ha legalább négy kiejtési segédjelet alkalmaznak a szövegelőkészítésben: az ë-t (mëntëk-mëntek), a palóc ȧ-t, valamint a ritkább hosszú ē-t és ā-t. Szép példája a népies előadásmódnak az alföldi gyökerekkel is rendelkező Berecz András mesemondó művész, aki ösztönösen elsajátította a székelyes kiejtést, hanghordozást.

Nyék Sándor a közreadott a népdalok szövegében (sőt a történetekben és az előszóban is) jelöli a zárt ë hangot. A zárt ë már alaposan föl van dolgozva, sőt „gépesítve van”: a szinte teljesen szabályos rendszert a többi között bemutatja Buvári Márta és H. Tóth Tibor Nyelvhelyességi kisokosa, illetve a MorphoLogic Kft. szakemberei által kidolgozott Helyësen. Ë-jelölő eszközt (számítógépes programot) bárki futtathatja saját gépén. Tehát sokkal többet tudunk róla, mint a 20-21. században szerkesztett magyarszótáraink hiányos jelöléseiből és táblázataiból gondolnánk.

.

Az alábbiakban csak a regölést, a halászéletet és a betyárkodást emelem ki, de a kötet gazdag nyelvi és néprajzi anyagot kínál a határban végzett munka, a katonasors, a szerelem, a táncmulatságok, a szőlőhegyi vigasságok és a balladák témakörében is.

.

.

Népszokások Adventtől Húsvétig és Pünkösdig

.

Most valahogy így néz ki egy falusi-városi rendezvény receptje. „Végy valami ételfélét és/vagy egy italneműt (esetleg valami helyi terméket)! Helyezd mellé a ‘fesztivál’ szót! Hívj meg egy országosan ismert előadót vagy egy dübörgő együttest! Állíttasd föl az árusbódékat, és a sokadalommal máris kezdődhet az A vagy Á vagy B vagy … Z Fesztivál.” Örülhetünk a már nagy hírű Művészetek Völgye rendezvénynek vagy a busójárásnak, az egyéb bejáratott ünnepi alkalmaknak. De minden egyes falu vagy kisváros feldolgozhatja saját, egyedi népszokásait, népdalait, melyeket bemutathat az érdeklődő bel- és külföldi vendégeknek. A műsorba beleszerkeszthetők a helyi rigmusok, vőfélyversek, szólások közmondások stb. A zengő magyar nyelv és ének, a látvány és mozgás együttesen vonzó előadást vagy a vendégeket is bekapcsoló foglalkozást eredményezhet.

Ne panaszkodjunk, hogy kevés a vonzerő a felhős-hűvösebb napokon nemzeti tavunk környékén, hanem teremtsük újjá a Balaton népzenei-néprajzi kincseit!

A Balaton-környék olyan dús hagyományokat őriz, hogy Nyék Sándor szinte az egész néprajzi, egyházi éven végigkalauzol bennünket könyvének Játék- és szokásdalok című részében (33 dal): a kotyolás (Kereki), karácsonyi dal és köszöntő (Szigliget, Vászoly és Szentgyörgyhegy), István-napi köszöntő (Badacsony), János-napi köszöntő (Szőlőskislak), regölés (Gyenesdiás), Balázs-járás (Mindszentkálla), farsangi ének (Mindszentkálla), zöldágjárás (Kőröshegy, Szigliget, Szólád), gyermekjátékok (Badacsony, Balatonkenese, Szigliget, Szőlősgyörök, Szőlőskislak, Ságvár, Tihany, Vászoly, Vigántpetend) egyaránt gyönyörködtetnek bennünket.

A tánccsoportok, a felnőtt hagyományőrzők, az iskolai együttesek nem csupán a népdalokat tanulhatják újra, de egy-egy történettel is közelebb hozhatják elődeink eseménydús életét.

A megvalósításhoz talán nincs is szükség óriási összegekre. Az ősi eszközök védelme, felújítása, a népi ruházat elkészíttetése, a bemutatók és jelenetek forgatókönyve több szakembernek és művésznek nyújthat feladatot.

.

Nézzünk, azaz olvassunk és szolmizáljunk-énekeljünk néhány dalt! Szemléltetésül a szolmizálni tudóknak a szöveg fölé odaírtam a dallamot is:

– a kötőjel a gerendás nyolcadokat jelzi;

– a többi szolmizációs hang általában negyedet vagy nyújtott, illetve éles ritmust hordoz.

.

A szokásdalokból a legősibbet választottam ki:

.

.

.

Regölés

.

Adjon az Úristen

8. számú dal, Gyenesdiás (Sebestyén Gyula gyűjtése, 1898)

.

A regölés talán legrégebbi fönnmaradt népszokásunk, a messzi pogány időkbe nyúlik vissza. Felugró kvintje jellegzi dallamát. Érdekes, hogy dallampárhuzamait megtaláljuk finn nyelvrokonainknál is – pedig népdalkincsünk tekintélyes része avar, illetve türk hatás alatt fejlődhetett ki. A Balaton-környéki regölés a Magyar Népzene Tára II. kötetében, a Jeles napokban gazdagon van képviselve. A regösdalok nyelvében, gondolatmenetében és -ritmusában több évezredes múltunk sejlik föl.

.

d-r     m-f    sz l     sz-l sz-f    m-r  m-d

Adjon az Úristen ennek a házigazdának

.

m     r    d   sz   m-m r-r   d   sz

Két kis disznót ezër malacával,

.

m-m    r-r     d-d    sz   m-m r-r    d-d   sz

Ëgyik ólból kifusson, a másikra befusson,

.

m   r     d   sz       m    r    d   sz

Két kis ökröt, (j)ëgy kis bérëst,

.

m-m            r-r     d-d   sz      m-m r-r       d-d  sz

Csöngős-bongós szekeret, (j)aranyos ostornyelet,

.

f       m-r   d  sz      f-f     m-r   d    sz f    m-r    d  d

Haj, regő rejtëm, azt is mëgengedte a nagy Úristen.

.

.

.

Halászdalok, halászélet

.

Az első halászének a vegyes osztályba tartozik. A második pedig műdaleredetű, de jellegzetes új stílusú népdalnak tűnik.

A Balaton halászata megélhetést, változatos táplálkozást biztosított. Mostanában már csak a horgászatot engedélyezik, de a halászmesterség csínját-bínját – finom étkekkel együtt – be lehet mutatni a mai érdeklődő vendégeknek. A halismeret, a halászeszköz-ismeret összekapcsolható a Balaton élő vizének megismertetésével, egy kisebb halászati bemutatóval – s persze halászjelenetekkel.

.

.

Hej, halászok, halászok

35. számú dal, Tihany (Nyék Sándor gyűjtése, 1955)

.

l,       d   m m   l    sz m

Hej, halászok, halászok,

.

l,      d   m m  l sz m

Mit fogott a hálótok?

.

l        l   m   fi  sz fi mi

Nëm fogott az ëgyebet,

.

l    m     r      d   t,   l,  l,

Vörös szárnyú keszegët.

.

.

Élës a nád, éles annak levele

39. számú dal, Balatonkenese (Nyék Sándor gyűjtése, 1955)

.

l   m l   sz  m m r   d    t, l,  l,

Élës a nád, élës annak levele.

.

d’    d’   t    l  t    l    sz    m d r m

Abbú’ van a halászgunyhó teteje.

.

d’    d’   t   l    t   l    sz m    d r m

Rakjál tüzet halászlegény babája,

.

l   m    l    sz    m m  r     d   t,  l, l,

Mire mëgjön, éhës lësz vacsorára.

.

.

.

Betyárélet a Bakonytól Somogyig

.

Ez a népdal is új stílusú, jellegzetes visszatérő szerkezettel. A tágabb vidék igen gazdag a betyárhagyományokban. Nyék Sándor bátyánk a 9 betyárdalt tartalmazó, Bëtyárvilág című fejezetben érdekes történeteket is följegyzett a szegénylegények viselt dolgairól Kenesén, Kőröshegyen és másutt. Nem mindegyik betyár volt kimondott bűnöző. Akadt, amelyik pártját fogta az elesetteknek. A Patkó betyárról két dalt is találunk a kötetben (a másik jól földolgozható ballada). A híres Savanyú (Savanyó) Jóska Keszthely környékén is működött. Tehát egy-egy érdekes betyárjelenet mind táncjelenetként, mind színdarabként megállja a helyét. Mindehhez bőven lehet további, Veszprém megyében megjelent szakirodalmat találni.

.

.

Rongyos csárda

61. számú dal, Balatonkeresztúr (Bárdos Lajos gyűjtése, 1925)

.

l,       m      d    r  d    l, t, sz, l, l,

Rongyos csárda két oldalán ajtó,.

.

l   l    t    l   sz   m d r     d    d

Oda rugtat pej paripán Patkó.

.

     l      l     t   l  sz m  d    r     d   l,

– Kocsmárosné azon kezdëm a szót:

.

l,    m d   r   d     l, t,    sz,  l,  l,

Látott-ë már ëgy lovon hét patkót?

.

.

Záró gondolat

Rajtunk (is) fordul, hogy milyen anyanyelvet adunk tovább gyermekeinknek, fiataljainknak. Műveltségünk újrafogalmazása nem fölforgatás, hiszen nem kívánjuk a helyesírás állandó változtatgatását vagy a köznyelvi kiejtés eltorzulását. Viszont az újszerű megoldások elősegítik hagyományos nyelvi kincseink élő anyagként történő földolgozását és életbe illesztését.

(2016)

.

.

A dolgozat nyomtatott kiadása:

Mészáros András: Magyar zengő nyelvünk mint balatoni vendéghívogató. Kötetben: Nyelvi esszék. Válogatás a nyelvművelő esszéirodalomból és az Anyanyelvápolók Szövetsége 2016. évi pályamunkáiból. A 131–137. oldalon. Szerkesztette: Balázs Géza – Minya Károly. Anyanyelvápolók Szövetsége – Inter Kft., Budapest, 2016

.

A zárt e-vel átírt és szolmizációval ellátott dalok forrása:

Balatoni népdalok. A dalok jó négyötödét és az egyéb szájhagyományt gyűjtötte, az anyagot elrendezte és közreadja: Nyék Sándor. Lektorálták: Olsvai Imre és Kollár Kálmán. Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Művelődésügyi Osztálya, Veszprém, 1982

.

Panasztétel, javaslatok Balázs Géza tanár úrnak:

Nyílt levél Balázs Géza tanár úrnak, a nyelvtervező csoport (nyelvstratégia) vezetőjének A hálón: https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/nyilt-level-balazs-geza-tanar-urnak-a-nyelvtervezo-csoport-nyelvstrategia-vezetojenek

.

Szerkesztette: Szarmata-Alán-Jász-Oszét

.

.

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés