Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Miért értékesek a Beszélni nehéz! körök?

.

.

Közösségek szorgalmasan működő hálózata

Balázs Géza professzor úr még az ősszel keményen bíráló írást tett közzé ezzel a címmel: Beszélni nehéz! helyett inkább: Beszélj!

https://e-nyelvmagazin.hu/2023/10/18/balazs-geza-beszelni-nehez-helyett-inkabb-beszelj/

Mivel több ízben résztvevője lehettem a Beszélni nehéz! körök rendezvényeinek, de Balázs tanár úrral is számos szálon együttműködhettem korábban (például számítógépes eszköz [program] megalkotásában vagy a Kossuth Szónokversenynél), valamennyire „középen” állok a kialakult vitahelyzetben.

Micsoda nagyszerű és ritkaságszámba menő évfordulók! Hatvan éve jött létre a Kazinczy-díj Alapítvány, és jövőre 50 éve lesz, hogy megjelent Péchy Blanka korszakos műve (Beszélni nehéz!). Tulajdonképpen nem értem Balázs professzor föl-fölemlegetett kifogását, hiszen széles körben Kazinczy-verseny néven ismerjük az össz-Kárpát-medencei rendezvénysorozatot. A mozgalom neve ugyan valamennyire ismert, de az esetlegesen létező, most már azért csökkenőfélben lévő magyar kishitűségnek nem ez az oka vagy továbblendítője. Kis terjedelmű írásában töméntelen kérdést fölvet Balázs professzor, pedig ezek mindegyike alaposabb tárgyalást és mérlegelést érdemelne.

Az nem baj, hogy fölsorolja kételyeit, hiszen minden mozgalom körül akad javítanivaló. Például a kerek évforduló kapcsán kaphatna egy alcímet vagy felcímet a Beszélni nehéz! mozgalom. De ez legyen az ő döntésük. Hadd említsem meg, hogy a kedves tanárom, Pásztor Emil megálmodta csúcsintézmény, A Magyar Nyelv Múzeuma is megérdemelne valami életközelibb alcímet, például A Magyar Nyelv Otthona megnevezést. Hiszen anyanyelvünk egyáltalán nem afféle megmerevedett régiség.

Hangsúlyosan egyetértek az Édes Anyanyelvünk (,,negédes”) adásfüzérének bírálatával. A hagyományosan nyelvművelő műsort bevallottan átalakították ismeretterjesztő adássá. Maga dr. Eőry Vilma nyelvész mondta ki ezt a tényt.

Minden tiszteletet megérdemelnek a Beszélni nehéz! mozgalom vezetői, tanárai és részt vett, részt vevő tanulói. Nyitottak, lelkesek, kitartóak, újító szelleműek, hálás köszönet mindezért! Kineveltek rádióbemondókat, tanárokat, meg egyéb közéleti szereplőket is. Viszont mindezt csakis eltökéltséggel és erőfeszítéssel érhették el. Küzdelem nélkül nincsen eredmény…

.

Csupán két ellentmondást emelek ki

,,…nyelvészi háttér nélkül folyik; mondhatni: nem is amatőr, hanem dilettáns módon.”

,,Általában a szülőknek, de még a nagy népi történetmesélőknek sincs fogalmuk a beszédtudományról, beszédoktatásról, hangképzésről, kiejtési szabályzatról, mégis tökéletesen megtanultak beszélni és ösztönösen megtanítják beszélni gyermekeiket. Könnyen és jól.”

– Mindenki gagyoghat, pötyöghet, beszélhet nyelvészi háttér nélkül, csak a Beszélni nehéz! körök nem? Azonkívül az ,,elment” régi nagy nyelvészek szakmaisága, segítsége-irányítása immár hatóerőként működik a mozgalom életében-munkájában.

,,Egyébként pedig a népi, alapvetően iskolázatlan beszédmódot sokkal inkább csodálni kellene,…”

– Miért tiltja munkatársainak a Kossuth Rádió a nyelvjárási beszédet? Miért nincsen legalább egyetlen nyelvjárási műsor a közszolgálati adókon, mondjuk: hetente 15-20 percben? (Ezt nem ingyen kívánnánk, hiszen a vezetők és munkatársaik komoly jövedelmet élveznek.) Miért nincsen az Édes Anyanyelvünk című folyóiratban nyelvjárási rovat? A vezető nyelvészek miért tiltották meg a zárt ë használatát? – vagy legalábbis szakszerűtlenséget súroló módon mellőzik e magánhangzónkat.

.

Nyelvészi szakértelem?

Igen, persze, tiszteljük-becsüljük a nyelvészek fáradozásait. De nem hiszem, hogy mindent csak a nyelvészek tudhatnak, és mindenről csak ők dönthetnek.

Melyik nyelvész mondhatja el magáról, hogy egyidejűleg tisztában van például a jelhangtan (phóné, -logia, fonológia), a szótan (legó, lexisz, lexika) és a mondattan (szüntaxisz, szintaxis) szakirodalmával, minden csínjával-bínjával? Már egy-egy magyarnyelv-tudományi ág ismerettömege, könyvészete is áttekinthetetlen.

Továbbá ne felejtsük el, hogy főiskolát, egyetemet végzett gyakorlott tanárok vagyunk, nyelveket ismerünk-beszélünk-írunk, nyelvvizsgát tettünk stb.-stb. A tudományos kutatás során részeredményeket érünk el, ismeretlen kincseket hozunk a felszínre. A tanárok és közösségeik, mozgalmaik képesek alkalmazni a gyakorlatban a nyelvtudomány eredményeit – a tanárság igazi szellemiségének megfelelően.

.

Vigyázzunk a közéleti-politikai vonatkozásokkal!

Ezt írja Balázs tanár úr: „…abban a korban természetesen csak kivételes politikai kapcsolatokkal lehetett ilyet tenni, de a nemes cél miatt ezt nem róhatjuk fel…”

– Ezt az „engedményt” kár volt beletenni a vitairatba. Ugyanis aki a Rákosi-, Kádár-rendszerekben élt, nem lehetett szabadságharcos (az 1956-os 12 napot nem számítva). Lőrincze Lajos (!) és Grétsy László (!) nyelvművelők – ugyanúgy, mint általában a tanárok, professzorok (továbbá minden rendű és rangú embertársaink) – az elnyomó gépezet ellenőrzése alatt állottak, kénytelenek voltak valamennyire igazodni hozzá.

.

A kiejtési versenyek két könyv-segédeszköze

Amelyeket minden bizonnyal Balázs professzor is jól ismer:

Szakács Béla – Kerekes Barnabás: Szöveggyűjtemény és útmutató a középfokú iskolák Kazinczy-versenyéhez. Argumentum Kiadó, 1995. Ezt a kiadványt a Bárczi Alapítvány is megjelentette zárt ë-vel bejelölve: Bárczi Füzetëk IV. Szakács Béla – Kerekes Barnabás: Szöveggyűjtemény és útmutató a középfokú iskolák Kazinczy-versënyéhëz. Tizënöt magánhangzós változat. Szërkesztëtte: Buvári Márta. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005

Kerekes Barnabás – Kovács Zsuzsanna: Mondjuk helyesen! Tinta Kiadó, 2018

.

.

Függelék – Néhány magyarítás

Mivel kedvelem a magyar szavakat, nem hagyom ki az alkalmat, hogy néhány, a honlapcikkben előfordult idegen szó magyarítását közöljem. A pedagógia szót nem húztam át, annyira elterjedt.

amatőr (amator, amateur, der Amateur): • kezdő, műkedvelő, önszántas; nem hivatásos; nem hozzáértő, koca-;

demagógia (démosz, agó, démagógeó, démagógia): • hordószónoklás, népámítás, népcsalás, népfélrevezetés stb.

dilettáns (dilettarsi, dilettante): • ál-, álművész, áltudós; avatatlan, illetéktelen, képzetlen, koca-, kontár, művészkedő, önjogosított; műszerelő, szakképzetlen stb.

hungaropesszimizmus (Hungarus, pessimus, pessimiste, der Pessimismus): • magyar borúlátás, magyar kétkedés, magyar kishitűség stb.

komplex (complector, complex): • összetett, bonyolult; sokoldalú, sokrétű, szerteágazó, többsíkú; körülményes stb.

kontraproduktív (contra, produco, productivus): • elleneredményes, elleneredményű;

laikus (laosz, laikosz): • avatatlan, külső, nem hozzáértő, nem szakképzett, szakképzetlen; nem egyházi, világi; néphez tartozó, népi, néptag stb.

pedagógia (paisz, agó, paidagógia): • nevelés, oktatás, nevelés-oktatás; neveléstan, neveléstudomány, oktatástan;

steril (sterilis): • terméketlen, meddő; csíramentes, fertőtlenített; eredménytelen, hiábavaló; elzárt, körülménymentes;

szituáció (sino, situs, situatio): • helyzet, külhelyzet; állapot, körülmények stb.

.

A magam részéről Isten-áldást és számolatlan sikereket kívánok a Beszélni nehéz! köröknek és minden mozgalmi-szakmai közreműködőnek! De természetesen várjuk az újabb nemes, hatékony kezdeményezéseket – akár Balázs tanár úrtól, akár másoktól.

.

Mészáros András

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés