Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Angol korszak

Nagyon erős a magyar nyelv. Túlélte a latin befolyást, pedig az nagyon sokáig tartott. Igaz viszont, hogy a népnyelv érintetlen maradt tőle. Az öntudatra ébredés megteremtette a nyelvújítást. Ennek sikere vitathatatlan, de hiába alkották meg a nyelvújítók a megfelelő magyar szavakat, váltószóként sok latin szó itt maradt, sőt újabban fölelevenítenek olyanokat is, amelyek egy időben már kikoptak a használatból. A nyelvtani latinizmusokat kinőttük. Ilyen volt például az, hogy, az időhatározói mellékmondat és a függő beszéd igéjét feltételes módba tették kötőmód gyanánt. Az új fordítás a Mi atyánkból is kiküszöbölte a latinos szórendet.

Meghaladtuk a német hatást, de az is itt hagyta hordalékát az ipari és konyhanyelv szavaiban. Meg lehet őket ismerni többek közt a szó eleji st-ről és a –li végződésről. A nyelvtani germanizmusok irtásában a buzgó, de nem elég alapos tudású nyelvvédők sajnos túllőttek a célon, a gyereket is kiöntötték a vízzel. Kiirtották a szenvedő igealakot, és bocsánatos bűnné tették a –va/-ve + létige szerkezetet ott is, ahol megvan a létjogosultságuk.

Most itt vagyunk az angol befolyás kellős közepén. Az uralkodó nyelvész irányzat szerint az idegen szó nem baj, a frissen érkezetteket rövidesen új magyar szavakként üdvözlik. Főleg az informatika hoz be sok angol szót. Kezdetben voltak magyarítási törekvések, ennek köszönhetjük a számítógép elnevezést. Még magyar volt a táskagép, aztán jött a laptop, majd a tablet. Telitalálat volt a honlap szó, ma mégis inkább weboldalt mondanak. Ragyogó ötlet volt a könyvtár és a mappa szó alkalmazása, de a file szót nem sikerült helyettesíteni, akár a hardware-t és a software-t. A floppyt már elfelejtettük, de jött a pendrive. Megjelentek a videók aztán a blogok, a vlogok, és most itt van a podcast. Erről ezt írják: olyan hanganyag (vagy videóanyag), amit (helyesen: amelyet) készítője interneten tesz közzé. Feltöltést követően (azaz feltöltés után) online érhető el. Az előbbiek nem ilyenek voltak? Az online szó már az alaktant is kikezdi: hol határozónak, hol jelzőnek használják. Miért nem mondják legalább úgy, hogy neten? A net is angol, de magyarosabban hangzik.

Más területeken is hódít az angol. A tüntetésen trágárkodó lány állítólag slam poetry-t adott elő. Hogy mi köze a költészethez ennek a közönséges szövegelésnek, azt nem tudom. A szakemberek workshopokon vesznek részt, az előadásokon handoutokat osztanak szét, és power point-okat vetítenek. Gender meg woke ideológiáról hallunk. A fiatalok csetelnek, szelfiznek és smiley-kat küldenek, lájkolnak és mémeket továbbítanak. A páros túrabot nordic walking.  Bekevernek a beszédbe mindennapi angol szavakat is, pl. happy vagyok. A szerencsétlen, a balfácán lúzer lett, s hogy a kúl szóra mi szükségünk van, nem tudom. Az öregek kapkodják a fejüket, nem értik a fiatalok beszédét.

Vajon túl fogja élni a magyar nyelv az angol korszakot is? Valamilyen formában talán, de mennyi köze lesz Arany János nyelvéhez?

Buvári Márta
(Elhangzott a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában.)

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés