Új nyelvművelői felfogás:

Buvári Márta ,,Nyelvművelés- elmélet – Értékelvű nyelvművelés” című kötete teljes terjedelmében fölkerült az Írásaink rovatba.

Dolgozatjavítás: Hozzászólás Balázs Géza tanár úr idegen szavas írásaihoz

.

.

Magyarítás márpedig szükségeltetik

Nyelvművelőnek tarthatjuk-e Balázs Géza professzort?

.

Mivel a szeretet után időből igénylünk-használunk a legtöbbet, hosszasan halasztgattam ennek a kis hozzászólásnak a megírását. Végül az idegen szavak ügye és az immár tiszteletlenségszámba menő kodályozás a billentyűzet mellé kényszerített.

Már most, elöljáróban tisztelettel kérem Balázs Géza tanár urat, hogy csakis az illő megbecsülés hangján említse Kodály Zoltán nevét, vagyis lehetőleg ne „kodályozzon”! Magától értetődően a nagybetűs Kodályozást elismerő említésnek tartom. Szögletes zárójelbe tettem a kodályozás számozását: [1.], [2.], [3.].

(Máskülönben Fejes László nyelvész végzettségű szerkesztő-közíró [nyest.hu] egyik „tanulmányában” a „lingvicizmus” [valami szörnyű jelentésű?] idegen szóval illeti Kodályt. Következtetésem: nem kell többé időt fecsérelni a nyest.hu-ra.)

Egyébként Balázs professzor számos könyvének birtokában lehetek. Kiemelkedően érdekfeszítő A pesti nyelv című nyelvészeti (néprajzi és egyéb ismeretekkel dúsított) kötete; Beke József Arany-szótára meg Bánk bán szótára családi kincsünk (mindkettő színvonalas közreadásában oroszlánrészt vállalt a professzor úr). Jó néhány nyelvtervezési, nyelvismertető és egyéb nyelvészeti könyvét olvastam. (Idegen szavakkal megtűzdelt jelentéstani, „szemiotikai” műveit csak kevéssé ismerem.) Egyetemi tanári működését nem ismerem, de munkássága eddig bőven termett értéket a magyar nyelvi műveltségnek. A Bárczi Alapítvány zárt-ë-mentő tevékenységét az első években személyes részvételével, szakmai hozzáértésével tevőlegesen és gyümölcsözően támogatta. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy aztán ,,a helyesírást nem lehet megváltoztatni” tudománytalan jelmondatra hivatkozva azokhoz csatlakozott, akiknek egyaránt nyűg a nyelvjárási, a térségi (regionális) köznyelvi meg a beszélt közmagyarban előforduló zárt ë hang.

.

.

Dolgozatjavítás:

.

Hozzászólás Balázs Géza tanár úr idegen szavas

írásaihoz

.

.

.

Első:

.

„Használjunk minél több idegen szót?”

Az idézetek forrása:

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/06/hasznaljunk-minel-tobb-idegen-szot

2023. 06. 23. 05:50

.

„Az idegen szavak… változatossá teszik a kifejezést, megkönnyítik az idegen nyelvek tanulását és a fordítást… – írja jeles, közismert nyelvészünk.” Egy másik nyelvész a „…tudatos indoeuropaizálás…”-t népszerűsíti.

– Kíváncsi vagyok, ki az a „jeles” nyelvészünk. (Ha ilyeneket állít, akkor nem éppen jeles.) Hát a másik nyelvész, aki a nyelvi jellegváltást hirdeti? Ha vita, akkor legyen nyilvános…

.

,,Nyilván maradi nyelvérzékű erdélyi újságíró

barátom látja rosszul,…”

– Miért nevezi maradinak az erdélyi újságírót?

– Egyszerű megoldás – a vessző! A Debreceni Kodály Kórus helyett alkalmas a Kodály Kórus, Debrecen; Honvéd, Budapest; Liszt Intézet, Bukarest stb. Segíthet a kötelezően igénybe veendő nyelvi tanácsadás is (ehhez persze nyelvtörvény vagy nyelvrendelet szükségeltetik).

Két magyarítás:

anglicizmus: angolosság (angolos kiejtés, angolos szórend, angolszó-használat stb.);

bornírtság: korlátoltság, ostobaság, szűk látókörűség;

(Itt és a későbbiekben nem kívánok belebonyolódni az idegenszó-használat okaiba.)

.

Balázs tanár úr: „Én persze vállalom a maradiságot, amely a legfontosabb közösség-összetartó erőnk, a magyar nyelv kapcsán él bennem, ezért megmaradok („a maradi megmarad”) a nyelvművelői véleménynél.”

„…ha elég erőszakosak indoeuropaizáló kollégáim, akkor előbb-utóbb ez is lehetséges lesz.” (Mármint a jelző és a jelzett szó sorrendcseréje.)

– A két állítás ellentmond egymásnak. Az előbb még ellenállt Balázs tanár úr; most meg megállapítja a vereséget néhány erőszakos nyelvészre hivatkozva!?

.

,,A teljesen idegenszerű szállodamegnevezések

turisztikai szempontból érthetők:…”

– Számomra nem érthetők, nem fogadhatók el. Legyen magyar név (is):

Club Aliga = Aliga Üdülő;

Club Sport = Sport Üdülő (vagy Szálloda);

Hotel Füred Spa & Conference = Füred Szálló, Gyógyfürdő &s Tanácskozóhely (vagy Tanácsterem);

a Club Aligában foglaltam szállást = az Aliga Üdülőben foglaltam szállást;

a Hotel Füred Spa-ba megyek wellnessezni (vagy velnesszezni) = a Füred Szálló-Gyógyfürdőbe megyek fürdőzgetni.

– Az idegen nyelvű – magyar nyelvű feliratok ügyében létezik az a rendelet, amelyet senki nem tart be!

– A „velnesszezni” szóalak Balázs szerint ,,magyarosítás” a „wellnessezni”-hez képest. Komolyan gondolja?

.

A kötelezővé teendő nyelvi tanácsadás ezeken úgyszintén segíthet:

Suzuki Kovács = Kovács Suzuki;

Pizza Hawaii = Hawaii Pizza, Hawaii Lapótya;

Pizza Hortobágy = Hortobágyi Pizza, Hortobágyi Lapótya;

Pizza Tenger Gyümölcse = Tenger Gyümölcse Pizza, Tenger Gyümölcse Lapótya.

.

– Hogy dicsérettel is élhessek, nagyszerű szó a nemzetköziesítés! Köszönet érte. Kifejező a magyar nyelv esetében – helyzet, nyelvi környezet alapján. Nagyjából fedi a magyartalanítás fogalmát.

Ezen az alapon magyarító javaslatom (talán nem egészen pontos):

indoeurópaizál = nemzetköziesít;

indoeurópaizálás = nemzetköziesítés.

.

.

Második:

.

,,Fesztiválok sokasága újítja meg a kultúrát és a

magyar nyelvet”

Az idézetek forrása:

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/09/fesztivalok-sokasaga-ujitja-meg-a-kulturat-es-a-magyar-nyelvet

2023. 09 .09. 06:10; 2023. 09. 25. 16:47

.

,,…számos nyelvi ötlet fölbukkan.”

.

– Na, nézzük a nyelvi ötleteket!

.

[1.] „Kodály ugyan kifogásolta a kultúr szót, de

azért szépen él:…”

– Annak idején (1955-ben) Kodály Zoltán Szóval: kultúr? címmel írt a két szó divatos-modoros használata ellen. (Ez most miért baj? Kodály 1967-ben elhunyt…)

Közismert magyarítások: kultúr-, kulturális = műv-, művelődési.

A zagyvált, zagyvanyelvi szóra és a teljességgel idegen elemekből összegyúrt szóra tett javaslat:

kultúrpart = művpart;

kultúrbisztró = művkávézó, művfalatozó, művétkezde.

– A zagyvál, zagyvanyelv, zagyvanyelvi kifejezések Molnos Angélától erednek.

.

[2.] „Talán a Kodálytól való félelem (persze

nem!) szülte a rövidítést:…”

– Mi ez? Mi más lenne, mint Kodály Zoltán nevének indokolatlan említése valamilyen célból (eljelentéktelenítés? gúny?). Csak nem zavarja Balázs Gézát Kodály Zoltán egyenes gerince, megalkuvás nélküli kiállása a magyarságért, anyanyelvünkért? Egyébként a kultik az angol cultic szóalak átvétele-átírása (tehát nem rövidítés!). A kult sem rövidítés, hanem az angol cult átírt átemelése a zagyvamagyarba.

Javasolt magyarítások:

kultik (kultik mozi) = bálvány-, bálványozott, kedvenc, rajongott, tisztelet-, tiszteleti, tisztelt (bálványmozi);

kult = bálvány-, bálványozott, kedvenc, rajongott, tisztelet-, tiszteleti, tisztelt;

kultfilm, kultbisztró, kultkikötő, kultháló = bálványfilm, rajongott étkezde, kedvenc-kikötő, tisztelet-háló.

.

,,Fesztivál és nyelvújítás”

– Önmagában szavak előbukkanása, átmeneti vagy tartós használata nem minősíthető nyelvújításnak.

,,A kulturális esemény manapság már inkább fesztivál, rövidítve feszt…”

– A fesztivál nemzetközi szó, a feszt inkább a németből kerülhetett be nyelvhasználatunkba (das Fest).

.

[3.] „…ezt is biztos kifogásolta volna Kodály…”

– A nyilvánvalóan német eredetű feszt szó kapcsán miért kell újra elővenni zeneszerző és gondolkodó óriásunkat? Ha az 56 éve elhunyt Kodály Zoltán ,,kifogásolta volna”, viszont Balázs Géza rögzíti (tudomásul veszi, helyesli?) az efféle zagyva szóösszetételeket, akkor ebből mi következik?

Magyarító javaslatok:

fesztivál = bemutató, díszverseny; jelesnap, jelesnapok; ünnepélyes seregszemle, seregszemle; ünnepségsorozat, ünnepsorozat; népzeneünnep, sziklazeneünnep, ünnep, ünnepnapok, zeneünnep stb.

feszt = bemutató, díszverseny; jelesnap, jelesnapok; ünnepélyes seregszemle, seregszemle; ünnepségsorozat, ünnepsorozat; népzeneünnep, sziklazeneünnep, ünnep, ünnepnapok, zeneünnep stb.

MCC Feszt = MCC Ünnep;

Egerfeszt = Egernap, Eger-Nap, Egerünnep, Eger-Ünnep;

Veszprémfeszt = Veszprémnap, Veszprém-Nap, Veszprémünnep, Veszprém-Ünnep.

.

,,A hagyományos kultúrház (bocsánat:

művelődési ház),…”

– Önjavítás vagy a magyarítás nevetségessé tétele? (Vagy Kodály név nélküli emlegetése?)

További magyarításjavaslatok:

sufni = fészer, fáskamra;

porta = kapu, telek;

romkoncert = romhangverseny, romzenélés;

fröccsterasz = fröccserkély, fröccskiülő, fröccstornác;

fröccstúra = fröccskirándulás;

fröccsbiciklitúra = fröccskerékpározás, fröccs-kerékpárutazás;

fröccsfesztivál = fröccsünnep;

kultúrfröccsfesztivál = művfröccsünnep.

.

Zamárdiban írjunk magyarul (persze átfordítva a

külországiaknak angolul is lehet)!

– A ZamJam, zamdzsem, zemdzsem nyilvánvalóan zagyválás, vagyis angol–magyar kevercölés, tehát ellenkezik a magyar nyelv természetével.

A magyarító megoldás ez is lehetne:

jam session, jam, spontán zene = örömzene, önként-zene, zárózene;

jammel = örömzenél, önként-zenél, zárózenél;

ZamJam, zamdzsem, zemdzsem = ZamárdiZene, ZamZen, ZaZe, ZZ.

– Annak sincsen semmi akadálya, hogy a külföldiek számára imígyen fordíttassék ánglus nyelvre:

ZamárdiMusic, ZamMus, ZaMu, ZM.

.

,,Bizony, nehéz nyelv a magyar!”

– Ez meg hogy kell értenünk? Nem inkább a nyelvek kevercölése okoz fejtörést?

A következő magyarításokat javaslom:

piknik = batyus, batyusbál, batyus összejövetel, kiruccanás stb.

Etyeki Piknik = Etyeki Batyus, Etyeki Eszem-iszom, Etyeki Kiruccanás;

Lánchíd-piknik = Lánchíd-Batyus, Lánchídi Eszem-iszom, Lánchídi Kiruccanás;

Jutasi minipiknik = Jutasi Kisbatyus(bál), Jutasi Picibatyus(bál), Jutasi Kiskiruccanás;

Anyanyelvi Piknik = Anyanyelvi Kiruccanás.

.

Ősi szó, jövevényszó, kölcsönszó, nemzetközi

szó, vándorszó, vendégszó, idegen szó

Mindezeket a fogalmakat újra tudatosítanunk kell magunknak és az érdeklődő, művelt közönség körében. Összemosni persze lehet őket, de a kényelmesnek tűnő megoldás bizony tudománytalan, egyenesen félrevezető – és méltatlan cselekedet  magukat nyelvésznek tartó nyelvtársainktól.

Balázs Géza professzor úr – állítása szerint – védi nyelvünket („maradi”-ként), ugyanakkor megállapítja, elfogadja (ünnepli? vagy csupán rögzíti) a beáramló idegen szavak létét.

Ám ha úton-útfélen Kazinczyra, Széphalomra hivatkozunk (Sátoraljaújhely immáron a ,,magyar nyelv városá”-vá avattatott; minek minősítsük akkor Budapestet?), akkor a magyarítást nem mellőzhetjük, mostanság sem. Ráadásul mindehhez rendelkezésre állanak kiváló segédeszközök: Bakos Ferenc, Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus, Molnos Angéla, Tótfalusi István tartalmas idegen szavas, magyarító kötetei. És a hazafias magyarító műhelyek tovább munkálódnak e téren. De egy valamit határozottan le kell szögeznünk: csakis eltökéltséggel és erőfeszítéssel haladhatunk előre. Lőrincze Lajos tanár úr alapelve (,,ez is jó, az is jó”) sehová sem vezet.

Egy helyütt ezt írja Balázs Géza: „…nyelvészeti szempontból nincs különbség idegen szó és jövevényszó között.” (Balázs Géza: „A magyar nyelv elé mozdításáról…” Vitairat a nyelvművelésért. Akadémiai Kiadó, 2005. 51. oldal, utolsó előtti és utolsó sor.) Azóta fejlődhet és fejlődik is a vonatkozó nyelvtudományág, hiszen Horváth Péter Iván kiemelkedő gazdagságú és pontosságú tanulmányát (Mitől idegen az idegen szó?) éppen professzor úr adta közre 2016-ban. Következésképpen az idegen szó -mivolt igenis meghatározható.

Megértem, hogy mindig voltak és lesznek velünk idegen szavak. Azt is fölfogom, hogy bizony nem olyan könnyű a magyarítások bejuttatása a beszélt és írott nyelv vérkeringésébe. Mindenesetre meg kell találni a módját.

.

Válaszolok a hozzászólás elején feltett kérdésre:

Kodály Zoltán ezt írta közel 70 éve:

,,A kertész a dudvát kigyomlálja.  A    n y e l v m ű v e l é s    k e r t é s z k e d é s.   A nö-vénytannak a dél-afrikai vadonban bővebb az anyaga, mint egy gondozott kertben.” (Szóval: kultúr? Magyar Nyelvőr. 79. évfolyam. 1955. július–szeptember. 281–284. oldal. A hálón: http://real-j.mtak.hu/6039/1/MagyarNyelvor_1955.pdf )

Eszerint Balázs Géza professzort nem tekintem hagyományos értelemben vett nyelvművelőnek. Ő maga ezt nyilatkozta: „Nem akarok őrködni, védeni, gyomlálni, művelni…”(lásd: Magyar Nyelvőr 2023-as évfolyama. A hálón:  https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/147101.pdf). A hagyományos nyelv-műveléssel már Lőrincze (Emberközontú nyelvművelés, 1980), Grétsy (lásd például: trailer = lakókocsi, utánfutó, vontatmány; műsorelőzetes; bacon = angolszalonna, császárszalonna, húsos szalonna stb.) szakított. Követőik kimondottan nyelvi ismeretterjesztésre törekednek. Ám elért eredményeik – magán-véleményem szerint – siralmasak.

Mindezek alapján Balázs Géza professzort magyarnyelv-kedvelőnek, tényleg óriási tudású nyelvfeltárónak és -elemzőnek, avatott magyarnyelv-ismertetőnek tekintem. De semmiképpen nem nyelvművelőnek.

Természetesen rugalmasan értékelve a helyzetet akár ezt is mondhatnánk: Ha a nyelvészek kitaláltak, megalkottak 100-féle (vagy 200-féle?) nyelvészetet, nyelvtudományágat, miért ne lehetne ápolni anya-nyelvünket különböző eljárásokkal? Következésképpen  többféle nyelvművelés létezik – ily módon is gazdagítva anyanyelvünket.

.

                                                                              Mészáros András

ny. magyartanár, nyelvvédő, magyarnyelv-kedvelő, magyarszó-kedvelő

© 2011-2016 – nyelvmuveles.hu - honlapkészítés, weblapkészítés